Nem egyforma két dinnye? Ez felháborító!

| Cikk eltávolítása
Cimkék:
Nem egyforma két dinnye? Ez felháborító!

A multinacionális élelmiszergyártók ugyanabból a márkából rosszabb minőségű árut küldenek a magyarországi boltokba, mint amit Nyugat-Európában árulnak ? dobta be a kormány még februárban a bombasztikus állítást, és bár a téma kivesézése később jelentősen árnyalta a képet, a Fidesz továbbra sem hagyja kihűlni.

A Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter az őszi ülésszak hétfői nyitónapján Németh Szilárd interpellációjára adott válaszában kijelentette: ?Egyértelműen bebizonyosodott, hogy a legnagyobb világcégek az EU nyugati tagállamaihoz képest gyengébb minőségű, olcsóbb alapanyagokból készült termékeket forgalmaznak a később csatlakozott kelet-közép-európai országokban?.

Állítását arra alapozta, hogy a márciusi termék-összehasonlító vizsgálat és a májusi lakossági felmérés után a Nébih nyáron a szezonális termékek hazai és külföldi kínálatát is összevetette, és a termékek mintegy harmadánál tapasztalt összetételbeli vagy érzékszervi eltérést.

De nézzük, milyen eredményre is jutott a vizsgálat, ami alapján a miniszter azt állítja, hogy a multik becsapják a magyar embereket.

Oké, van eltérés, de melyik a jobb? Forrás : nebih.gov.hu

Az azonos összetételű 25 termék közül 20-nál a Nébih nem talált semmilyen elérést, ötnél azonban különbségekre mutatott rá az érzékszervi vizsgálat:

Knorr fokhagymaleves kockával: a külföldön vásárolt termék több zöldfűszert tartalmaz és intenzívebb illatú, mint amit Magyarországon szereztek be. Utóbbi viszont sűrűbb állagú a külföldi képest. De hogy melyik a jobb, azt nem írják. Le Rustique de Printemps Camembert Rustique: a magyar boltban megvett sajt illata intenzívebb és az íze aromásabb, mint a külföldön beszerzett. Akkor ez azt jelenti, hogy jobb volt az itthon vásárolt? Magnum Almond vanília jégkrém tejcsokoládé bevonattal és mandula darabokkal: az itthon vett termék sárgásabb árnyalatú, ez azonban az élvezeti értéket nem befolyásolja. Carloni Mozzarella pizzafeltét: a magyarországi beszerzésű termék állománya lágyabb, mint a külföldié. Szintén nem derül ki, hogy ez jó, vagy nem. Petida sólében érlelt, zsíros lágy sajt: a külföldön vásárolt termék sósabb, mint a magyar. Az analitikai vizsgálatok ezt igazolták, de az eltérés csupán 0,2 %, ami sajtkészítés során előfordulhat.

A jellemzésekből tehát egyáltalán nem következik az, hogy a magyar változat silányabb lenne, sőt, a camembert esetében mintha a Magyarországon forgalmazott termék élvezeti értéke lenne jobb. 

Meglepetés: ami különböző, az különböző!

Nézzük, mit találtak a különböző összetételű, ám ránézésre azonos vagy egymásra hasonlító termékeknél:

Kuchenmeister Obstboden Piskóta tortalap: a kisebb tömegű, Magyarországon beszerzett termék lazább szerkezetű, vélhetően több térfogatnövelő adalékot tartalmaz. Knorr Kerti zöldfűszeres salátaöntet por: a külföldön megvett termék intenzívebb illatú, mint a magyar, és kevésbé sárgás színű. Cornetto Classico Vanilla,  jégkrém kakaós bevonatú, ropogós tölcsérben, mogyoró darabokkal: a külföldön beszerzett termék ostyájának állaga ropogósabb, a jégkrém sárgább színű, mint a magyar boltban vásárolté.  A magyar termék habosítottabb, 19 százalékkal több levegőt tartalmaz. Gösser citromos dobozos sörital: az érzékszervi bírálatok során a bírálók 100 százaléka egyértelműen azonosította a két termék közötti különbséget. A pontozásos bírálatnál azonban a bírálók nem egyértelműen minősítették jobbnak az egyik terméket a másiknál. Zipfer Limetten Radler lime-os világos sör: itt csak annyi a megjegyzés, hogy a termék nem sör, hanem esetleg sörital vagy sörkeverék. Vagyis a megnevezés hibás a magyar címkén. De hogy volt-e érzékszervi különbség, azt nem írták. Pepsi colaízű üdítőital: érzékszervi különbséget nem jeleztek. Fotó: Thinkstock

Hatból tehát három eltérő összetételű terméknél nem találtak érzékszervi különbséget, ami azért elég furcsa. A Nébih és a minisztérium is kiemelte azonban, hogy ebben a kategóriában fordul elő az olcsóbb alapanyagok használata, illetve a fogyasztói körben kevésbé preferált összetevők jelenléte is (például cukor helyett izocukor a Pepsinél, napraforgóolaj helyett pálmaolaj a jégkrémnél).

Megkérdeztük az érintett gyártókat is, mit szólnak az újabb eredményekhez, illetve azok tálalásához.

2015-ben még jobbnak találták ugyanazt a magyar sört

A HEINEKEN Hungária egyetért az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége (ÉFOSZ) a Nébih kettős élelmiszer-minőség vizsgálatával kapcsolatosan közzétett álláspontjával. Az ÉFOSZ közleménye szerint néhány termék összetételében feltárt eltérés nem jelent automatikusan minőségbeli különbséget és a fogyasztók kelet-nyugati alapú megkülönböztetését. A felelősen működő gyártók által jelenleg alkalmazott termékstratégiák megfelelnek a jogszabályoknak, az etikai normáknak és a piaci működés törvényszerűségeinek ? nyomatékosították.

Van itt még egy apróság, amely kicsit megkérdőjelezi a vizsgálatok 100 százalékos objektivitását. Mint a sörgyár felhívta rá a figyelmünket, az általuk gyártott citromos Gösser a Nébih 2015-ös független tesztjén első helyen végzett, és ezzel a legjobb citromos radlernek bizonyult abban az évben. Az vakteszt során a Nébih szakemberei vizsgálták az osztrák citromos Gössert is, amelynél a magyar gyártmányt jobbnak értékelték. A Heineken végül megjegyezte: a termék receptúrája a teszt óta nem változott.

Nem minőségi különbségről van szó

Az Unilever válaszában hangsúlyozta, termékeik teljes mértékben megfelelnek mind az európai, mind az érintett ország jogszabályi előírásainak. A csomagoláson pedig mindig egyértelműen feltüntetik, milyen összetevőkből készült az adott élelmiszer, hogy a fogyasztók megalapozott vásárlói döntést hozhassanak. Hozzátették: az Unilever Magyarországon forgalmazott élelmiszerei többségénél alapvetően megegyezik az összetétel az európai piacokon azonos név alatt forgalmazott termékekével. Azt is elismerték, hogy a hasonló nevű, de különböző megjelenésű és más-más almárkákhoz tartozó termékeknél azonban mutatkozhat eltérés. Leszögezték azonban, hogy ez nem minőségi, hanem összetételbeli különbség. Ezt az eltérést az egyes országok eltérő ízlésvilágával magyarázták.

Hogy mire céloztak, azt a két általuk gyártott eltérő összetételű vizsgált termékpárnál külön ki is emelték:

A Cornetto Classico Vanilla vanília jégkrém egész egyszerűen nem ugyanaz a termék, mint az osztrák Cornetto Classico Milcheis jégkrém, amellyel összehasonlították. Fotó: Thinkstock

Megjegyezték, fontos lenne, hogy ne csupán azonos termékeket, de lehetőség szerint azonos időpontban gyártott mintákat hasonlítsanak össze. Levelükből kiderült ugyanis, hogy a Cornetto termékcsaládnál receptúraváltás történt: Magyarországon is áttértek a kókuszzsír-napraforgóolaj keverék használatára. A Nébih a mintavételezéskor valószínűleg korábban gyártott, kifutó készletből vásárolt, amely hamarosan eltűnik a kiskereskedelmi forgalomból ? tették hozzá.

A Knorr kerti zöldfűszeres salátaöntet por nem feleltethető meg a magasabb, prémium kategóriába tartozó osztrák Knorr Salat Krönung Gartenkrauter Basis für klare Marinade terméknek, a két salátaöntetpornak már a csomagolása is első ránézésre egyértelműen különbözik.

Megismételték továbbá, amit a korábbi vizsgálatoknál már más gyártók is, hogy élelmiszereik a célpiactól függetlenül ugyanazokon a gyártósorokon, ugyanazon alapanyagok felhasználásával készülnek, így azok között sem minőségbeli, sem érzékszervi különbség nincs. Röszkei gyártósoraikról például Magyarország mellett Európa 19 országát látják el termékekkel, veszprémi jégkrémgyárukból pedig 41 országba szállítanak. Alapanyag-beszerzési politikájuk pedig nem tesz különbséget aszerint, hogy a késztermék melyik piacra készül ? a vásárolt összetevőknek egész Európában egyformán magas minőségi követelményeknek kell megfelelniük a cég szerint.

Megjegyezték, fontosnak tartanák, hogy a jövőben a hasonló vizsgálatok ne különböző termékkategóriák képviselőit hasonlítsák össze. Ehhez pedig felajánlották együttműködésüket az illetékes hatóságoknak.

Skandalum: két dinnye sem egyforma

A Nébih újdonságként 7 gyümölcsnél és egy zöldségnél is elvégezte az összehasonlítást hazai vs. külföldi jeligére. Akinek van kertje, vagy vásárolt már gyümölcsöt, zöldséget, az valószínűleg egyetért azzal, hogy két egyformát nehéz találni egy fán, de egy kofánál, vagy egy csomagban is. Nem véletlen, hogy például a görögdinnyét kopogtatjuk (ha kongóbb hangot ad, akkor érettebb, mondják), és amíg lehetett, lékeltettük is, hogy megkóstoljuk. A sárgadinnyét megszagolgatjuk, mert az intenzívebb illat jelezheti, hogy érettebb a gyümölcs. A Nébih ennek ellenére azonos minőséget várt el, de csak egy esetben nem találtak eltérést.

Fotó: MTI / Komka Péter

Mi pedig, hogy a laikus tapasztalatokon túllendüljünk, megkértük Csizmadia György gyümölcstermesztőt, szakértőt, mondja el, ő mit gondol az összehasonlításról és a kapott eredményekről.

Csizmadia úgy véli, többféle oldalról is meg lehet közelíteni a minőség kérdését. Az almát például az egész világon egyforma standard szerint szüretelik, de ez az őszibarackra, szamócára ez már nem igaz ? ahhoz hogy Spanyolországból ideérjen, éretlenebbül kell leszedni, mintha magyar termesztésű gyümölcsről lenne szó. Másrészt mivel Magyarország egy olcsóbb piac, ezért ide jó eséllyel kerülhet az, amit máshol nem tudnak drágábban eladni.

De nézzük egyenként a kommentárjait.

Spanyol magszegény görögdinnye (Lidl): a külföldön vett gyümölcs kevésbé érett, gyengébb ízű, és drágább volt, kilónként kb. 80 forinttal.

A szakértő szerint ahhoz, hogy jól szállítható legyen, kicsit éretlenebbül kell leszedni a görögdinnyét. És ez annál inkább igaz, minél messzebbre kell szállítani. Ezért a magyar termelő érettebb, jobb minőségű árut adhat a magyar piacra. De itt ugye spanyol dinnyéket hasonlítottak össze, nem magyart.

Spanyol sárgadinnye (Lidl): a külföldön beszerzett gyümölcs édesebb, lédúsabb, jobb ízű és drágább is volt.

A sárgadinnyénél más a helyzet: mivel utóérő gyümölcsről van szó, minél többet utazik, annál érettebb lehet, mire az üzletbe kerül. Fajtától és érési eltérésből adódhat a különbség, véletlenszerűen.

Görög (ezt vették a hazai boltban), illetve spanyol őszibarack (Lidl): a külföldön vásárolt gyümölcs érettebb, jobb ízű, de kemény, gumiszerű és drágább volt, kilónként 50 forinttal.

Az őszibaracknál sem mindegy a szedés időpontja, és hogy mennyi idő volt utóérésre. Másrészt fajtától függően is nagy különbségek lehetnek keménységben és ízben is.

Olasz nektarin (Spar): a külföldön kapható gyümölcs keményebb, ízetlen, és kilónként 50 forinttal drágább volt.

A nektarinnál az a nehézség, hogy nagyon hamar felveszi a gyümölcs szép alapszínét, és így kibír 2-3 hetet is az értékesítési láncban. Szintén utóérő. De hogy éppen milyen áru kerül a vevő kosarába, az teljesen véletlenszerű.

Olasz kajszi (Aldi): a külföldön megvett gyümölcs érettebb volt, de nem volt leve, és olcsóbb is volt, kilónként 265 forinttal. Fotó: Thinkstock

Csizmadia szerint a kajszi minősége megint fajta kérdése. A külföldi nemesített fajták keményebbek, savanyúbbak, rostosabbak, a magyarok lédúsabbak ? ezért utóbbiakat kevésbé is szeretik az áruházláncok, mert nem lehet sokáig értékesíteni. Az utóérés is számít. Mint megjegyezte, a fotóról is látszik, hogy a magyarországi üzletbe került barack jobb minőségű lehetett.

Spanyol (ezt vették Magyarországon), illetve marokkói málna (Aldi): a külföldön vásárolt gyümölcs világosabb piros, nagyobb szemű, de kevésbé jóízű, kissé éretlen volt, és emellett kilónként 400 forinttal többe is került.

A különbség szintén abból adódhat, hogy messziről hozták.

Egyiptomi mag nélküli csemegeszőlő (Aldi): a külföldön és Magyarországon vett termék azonos volt a Nébih szerint. Fél kiló 140 forinttal volt drágább a magyar üzletben.

Összességében tehát az amúgy elég értelmetlennek tűnő gyümölcstesztből sem az derült ki, hogy az egyébként kivétel nélkül külföldön termett gyümölcsökből a rosszabb minőségű került volna a magyar üzletekbe.

Leginkább az aldis csipkegombánál érhető tetten a markáns különbség, a Nébih szerint a külföldön beszerzett terméknél rövidebb a tönk, csak zárt vagy hártyás a fej, egyöntetűbb, igényesebb, jobb megjelenésű áru.

A gombapiacon Csizmadia szerint általánosságban jellemző, hogy az elsőosztályú magyar árut Németországba és Ausztriába adják el, a magyar piacra pedig hagyják a másodosztályút. Ennek egyszerű oka van: a magyar fogyasztó nem fizet annyit, mint az osztrák. Osztályjelölést egyébként nem közölt a Nébih, de árat igen. A fél kiló magyar gomba 299 forintba került, míg a külföldön kapható 1,49 euróba (=460 forint). Az árkülönbség tehát több mint 50 százalékos volt. Márpedig az árkülönbség egyenlő minőségkülönbséggel ? szögezte le a szakértő.

Súlyos következményekkel járhat a hitelrontó kommunikáció

Mint már említettük, az ÉFOSZ nem ért egyet azzal a kormány által sulykolt állítással, miszerint a feltárt különbségek azt jelentik, hogy a multik silányabb minőségű termékeket árulnak a magyaroknak. Az érdekképviselet viszont azt is mondja, hogy a különbségek okát meg kell találni, lehetőséget adva az élelmiszerek előállítói számára az eltérések tisztázására, amihez egy egységes uniós vizsgálati módszer megalkotására és a minőség fogalmának meghatározására is szükség van. Ezért is üdvözlik az Európai Bizottság elkötelezettségét, hogy elfogulatlanul és transzparens módon kívánnak foglalkozni az üggyel. Ez már csak azért is szükséges az ÉFOSZ szerint, mert

az esetek jelentős részében egyértelműen megalapozatlan, hitelrontó kommunikáció súlyos gazdasági következményekkel járhat a Magyarországon, magyar alapanyagot feldolgozó és több-tízezer magyar munkavállalót foglalkoztató vállalkozások számára is.

Kiemelt kép: nebih.gov.hu

folytatás

Legkedveltebb hírek
Horváth Charlie már ötven éve Magyarország egyik legmeghatározóbb zenésze
2017-12-13 21:12:30 | Hozzászólások: 0 | 24.hu
A Sopron 75-73-ra nyert szerdán a Galatasaray otthonában a női kosárlabda Euroliga nyolcadik fordulójában
2017-12-13 20:42:58 | Hozzászólások: 0 | 24.hu
Mi is az a Bitcoin? A két legfontosabb dolog, amit a Bitcoinnal kapcsolatban érteni kell az: a valuta digitális és alternatív
2017-12-13 20:30:17 | Hozzászólások: 0 | 24.hu
Rudi bemászott egy kamionba, ami elindult vele.
2017-12-13 20:26:00 | Hozzászólások: 0 | HVG
Tipp: Kattints a képre a következő hír megtekintéséhez