Törzsi alapokon a magyar oktatás

| Cikk eltávolítása
Cimkék:
Törzsi alapokon a magyar oktatás

Ha a Klik jól működne, akkor épp azoknak a diszfunkcióknak a megszüntetésén kellene dolgoznia, amelyeket ő maga teremtett.

Ezt mondja a friss HVG-ben Radó Péter oktatáskutató, aki megunta, hogy mindig csak az éppen aktuális témákra kell reagálnia, ezért immár a jövőképet kéri számon. Orbánék óta ugyanis még inkább igaz, hogy senki sem gondolkodik hosszú távon.

A kutyát sem érdekli

Szerinte a most készülő új Nemzeti alaptantervtől csak Palkovics László vár csodát, a szakmában senki.

1979 óta számtalan tantervi reform volt Magyarországon. Miközben a kutyát sem érdekli a tanterv: azoknak fontos, akik a kormányzatban ülnek. Európában már az ezredforduló óta szinte minden országában kimeneti szabályozókat alkalmaznak, azaz nem a tanítási-tanulási folyamatot szabályozzák, hanem azt, hogy az adott iskolai szakasz végén mit kell tudni.

Szemben a világgal

Vannak persze szerencsésebb országok, ahol demokratikusak a tantervek, de Magyarországon törzsi alapon elkülönült értelmiségi csoport elvárásaihoz igazítják a követelményeket.

A magyar oktatás a kulturálisan elitista elvárásokhoz alkalmazkodik, így maga is kulturálisan elitista.

A jövőben alapvetően átalakul az iskola funkciója, a tanulás egy jelentős részéből ki is szorul, a személyre szabott oktatási utak terjednek el, előtérbe kerülnek az online tanulástámogató platformok, nem az oktatási rendszeren belüli előmenetelen alapuló, végzettségek megszerzésével igazolt előrehaladás lesz fontos, hanem az adaptív készségek hitelesítésének gyakorlata.

Robotizáció? Szakik!

A világ a ’90-es évek közepe óta készül a robotizáció kihívásaira, máshol nem a specifikus tudást helyezik előtérbe, hanem arra törekednek, hogy az egyének képesek legyenek reagálni a gyorsan változó környezetre.

Ilyen XXI. századi készség például a kritikai gondolkodás, a problémamegoldás, a kreativitás, a kommunikáció, amelyik bármelyik kontextusban jól működik.

A totális tudatlanságról árulkodik, hogy Magyarországon közben a szakiskolás felé terelik a gyereket és már a szakmai közbeszédbe is bekerülhet olyan nem létező fogalom, mint a köznevelés. A nevelés nem válhat közösségi szolgáltatássá, az oktatást és a nevelést csak nálunk próbálják elválasztani egymástól.

A hátraarc segíthetne

Magyarországnak egy valódi jövőorientált oktatási rendszerhez helyre kellene állítania az iskolák autonómiáját, az okos, rugalmas, decentralizált finanszírozást. A központi szabályozások helyett a teljesítményelvárásokat kellene rögzíteni, és ezek még

“csak XX. századi feltételek. De amíg ezek sem adottak, addig nem lehet a XXI. századi tanulási célokat szolgáló változtatásokat bevinni az oktatási rendszerbe.

Radó Péter szerint szerencsésebb országokban, ahol az ezzel kapcsolatos szakmai diskurzus feltételi adottak, nagyjából 20 éven belül drámai változás várható a tanulásban, pozitív irányban. A paradigmaváltás elkerülhetetlen, Magyarország pedig eleve erős hátránnyal indul majd.

A magyar iskola jelenleg nincs fejleszthető állapotban Az oktatáskutató már évek óta pánikban van, az alternatív iskola igazgatója pedig abban sem biztos, hogy egyáltalán szükség van iskolákra.
folytatás

Legkedveltebb hírek
Ódzkodom attól, hogy bárkit polgári engedetlenségre buzdítsak, a magyar társadalom nincs abban az állapotban, hogy érdemes lenne bármire bíztatni - mondja a HVG-nek adott portré-interjúban Szentesi Kálmán, aki ujjat húzott a NAV-val, amikor megpróbálta visszakérni a szerinte nem megfelelő célokra fordított adóforintjait
2017-12-17 10:00:00 | Hozzászólások: 0 | HVG
Utolsó, lezáró részéhez érkezett a Nánázsia sorozat – a 35
2017-12-17 09:21:12 | Hozzászólások: 0 | 24.hu
Tipp: Kattints a képre a következő hír megtekintéséhez