Életveszélyes lehet a madáretetés

| Cikk eltávolítása
Cimkék:
Életveszélyes lehet a madáretetés

Nemcsak a naptár mutatja, az időjárás is egyre inkább kétségtelenné teszi, maholnap itt a tél. Ezzel együtt pedig a madáretetés 2017/2018-as szezonja, amit korábbi cikkünkben vezettünk be egy igen erős kijelentéssel:

A lakosság számára etetni csak az énekesmadarakat szabad, őket is kizárólag a kemény téli hónapokban. A vízimadarak, és például az itthon telelő néhány fehér gólya etetése felesleges és káros a madarakra nézve.

A víz az élet

Törvény persze nem tiltja, csak a természet szeretete és tisztelete. Hogy miért, azt énekesmadarak esetén itt magyaráztuk el észérvekkel, jöjjenek most a vízimadarak, elsősorban hattyúkat, récéket, ludakat értünk alattuk. Azokat, akiknek kenyeret dobunk a Balatonba és bármilyen álló- vagy folyóvízbe, ahol csak találkozunk velük.

E madarakat két létfontosságú kapocs fűzi a vízhez:

Éjszakára nyílt vízfelületre húzódnak vissza, biztonságba a szárazföldi ragadozók elől. Élelmük egy részét a vízből szerzik, de csak az év néhány hónapja alkalmas arra, hogy minden táplálékukat megtalálják itt. Egyébként gyepeken, szántókon legelészve tömik a hasukat.

A kemény tél nyilvánvalóan azért kellemetlen számukra, mert a víz befagy, a terített asztalt pedig hó fedi. Ilyenkor délre húzódnak, minden további nélkül elrepülnek több ezer kilométert is a kedvezőbb körülményekért.

Amelyik egyed erre bármilyen okból képtelen vagy túlzott kockázatot vállal, annak a faj fennmaradása szempontjából sajnos el kell pusztulnia ? ez egy faj hosszú távú evolúciós sikerének egyik titka.

Első ellenség: kenyér

És itt jön a képbe az ember, aki puszta szórakozásból, segítő szándékkal elkezd kenyeret dobálni a hattyúnak, kacsának akár télen, akár nyár közepén. Akaratlanul is komoly károkat okoz ezzel, a kenyérrel kell kezdenünk.

Bármilyen, emberi fogyasztásra szánt pékáru a repülésképtelenséget okozó, ?angyalszárny-betegségnek? nevezett kórt idézhet elő madaraknál. Hosszabb távon emellé az egyoldalú táplálkozás miatt hiánybetegségek is társulhatnak. Nem lebecsülendő probléma:

Nyaralóövezetek, frekventált vízpartok madarai ha megtehetik, már csak kényelmi okokból is hajlamosak teljes egészében az emberi táplálásra hagyatkozni. Ez pedig 99,8 százalékban kenyérrel, egyéb péksüteménnyel, chipsszel történik

? magyarázza a 24.hu-nak Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szóvivője.

De mindez csak a probléma egyik felét jelenti, ha minden látogató szemes kukoricával, zöldborsóval és megannyi hattyúnak, kacsának, libának való élelemmel tömné őket, akkor is rosszat teszünk. A probléma többrétű.

Elnyomjuk túlélési ösztöneiket

Az etetés kikapcsolja ezeknek a vadállatoknak a természetes vonulási ösztönét: maradnak, mert tőlünk élelemhez jutnak. A tapasztalatok alapján elég néhány hétnyi intenzív etetés, és a terület vízimadarai már nem repülnek délre, hanem várják a megszokott táplálékot akár jön, akár nem. És sajnos erre nevelődnek fiókáik is: ők pont a nyári, ?túletetéses? szezonban tanulják meg, hogy gyakorlatilag más dolguk nincs, mint várni az ételt.

Puszta jószándékból, de torzítjuk az állatok természetes viselkedését, ami tömeges pusztulásukhoz vezethet. Különösen akkor, ha a klímaváltozás következtében az enyhe teleket követően egyszer keményebb tél érkezik.

Ilyen volt 2016/2017 hagyományosan normálisnak nevezhető, ám hosszú ideje nem tapasztalt fagyokat produkáló tele, ami tömegesen sodorta bajba az itthon maradó víziszárnyasokat. Tavaly országos hírt kapott például, ahogy ezek a kacsák taposták a léket, közös lábmunkával igyekeztek meggátolni a víz befagyását:

Kacsa-léknek nevezik, népiesen lihogónak, cikket is írtunk róla a konklúzió levonásával.

Egy darabig működhet

Teljesen természetes viselkedésforma azon kockáztató egyedektől, akik mindent egy lapra feltéve vagy túlélik a telet vagy sem. De az ember ?közreműködésével? 2016/2017 tele sokkal több vízi madarat veszélyeztetett, mint azt a természetes szelekció indokolta volna

? világít rá a szakember.

Tartós mínuszokban viszont hiába tekernek, éjjel belefagynak a vízbe. A talpraesettebbek időben feladják és odébbállnak, a többiek befejezik életüket.

Egy szó, mint száz, a vízimadarak tömeges települési jelenléte, különösen télen, nem természetes, hanem a felelőtlen emberi tevékenység következnénye ? értsd: az etetésnek köszönhetően ? fittyet hány a természet törvényeire, kiiktatta a vonulás ösztönét. A klímaváltozásnak köszönhetően sokáig be is jöhet nekik, de pont ez a csapda: a modellszámítások szerint ritkábban köszöntenek Magyarországra kemény telek, ám lényegesen megnő az extrém időjárási helyzetek száma.

Témánk szempontjából ezt így fordíthatjuk le: sok, az etetés által természetes viselkedésformáit elhagyó, ösztöneit kikapcsoló vízimadár túlél nálunk télen is, de ha beüt a baj, indokolatlanul nagy rendet vág köztük a természet.

A veszteség pedig akkor lesz pótolhatatlan, ha némi túlzással ugyan, de hozzátesszük: minden kenyérbéllel megetetett kacsát, hattyút a következő tél potenciális áldozatává teszünk.

A gólyákkal is vigyázzunk!

Végezetül pedig ígértünk gólyákat is: az ő téli etetésük is a faj ellen elkövetett vétek. Az utóbbi évtizedekben egyre több fehér gólya próbál áttelelni Magyarországon, ők az úttörők, melyek túlélési sikerességét nem szabad mesterségesen befolyásolnunk.

így egerésznek az áttelelő fehér gólyák:

A klímaváltozás okozta enyhébb telek is sarkallhatták őket erre, amelyik egyednek sikerült, annak génjei és stratégiája elterjedtek. A jelenben és a jövőben próbálkozzanak csak a maguk módján, és a végén az éghajlat felmelegedésének függvényében gólyáink lassan, évről-évre egyre többen itthon maradhatnak. Persze sok egyed halála árán.

Ellenkező esetben ugyanaz történik, mint ahogy fent leírtuk:

az átvert madarak túlélnek, szaporodnak, és hibás génjeiket elterjesztve az első komolyabb kihívásra vagy az emberi segítség elmaradására, illetve a nem megfelelő etetésre tömegesen kerülhetnek bajba.

Aggodalomra nincs ok: az áttelelő fehér gólyák eddig közel száz százalékos túlélési sikert mutatnak. Az elmúlt években csak egy itthon maradt egyedelhullására derült fény, és annak a madárnak a pusztulását sem éhezés, hanem emésztőrendszeri gyulladás okozta.

(Kiemelt képünkön jégbe fagyott hattyú a Tisza-tavon idén januárban. Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt)

folytatás

Legkedveltebb hírek
A Netflix pénzpiaci értéke csütörtökön elérte a 153 milliárd dollárt csütörtökön, és megelőzve a Walt Disney vállalatot az internetes tartalomszolgáltató a világ első számú szórakoztatóipari vállalatává vált ? írja az MTI
2018-05-25 10:34:00 | Hozzászólások: 0 | 24.hu
Gwyneth Paltrow Howard Stern rádióműsorűnak vendége volt, ahol beszélt arról, hogy Brad Pitt hogyan fenyegette meg miatta az őt zaklató Harvey Weinsteint, de Pitten kívül egy másik exét, Ben Afflecket is szóba hozta
2018-05-25 10:30:21 | Hozzászólások: 0 | 24.hu
Két nap szünet után újabb ünnepi emblémával jelentkezett a Google, ezúttal James Wong Howe operatőrnek állítva emléket
2018-05-25 10:14:50 | Hozzászólások: 0 | 24.hu
Megérkezett a Gazdasági Versenyhivatalhoz (GVH) a fúziós bejelentés a Pepsi csoport magyarországi üzletágának eladásáról
2018-05-25 10:14:39 | Hozzászólások: 0 | 24.hu
Az okos otthoni eszközökkel kapcsolatban sokakban felmerülhet a kérdés, hogy miért raknánk olyan virtuális segédekkel ellátott okoshangszórókat a lakásba, amik hallgatózhatnak és kémkedhetnek, de a gyártók folyamatosan nyugtatják a felhasználókat, hogy ez nem így van
2018-05-25 10:11:03 | Hozzászólások: 0 | 24.hu
Kunhalmi Ágnes a Hír TV Egyenesen című műsorában azt mondta, a Fidesz kivásárolhatta a Liberálisokat az MSZP szövetségéből
2018-05-25 10:10:19 | Hozzászólások: 0 | 24.hu
Tipp: Kattints a képre a következő hír megtekintéséhez