Életveszélyes lehet a madáretetés

| Cikk eltávolítása
Cimkék:
Életveszélyes lehet a madáretetés

Nemcsak a naptár mutatja, az időjárás is egyre inkább kétségtelenné teszi, maholnap itt a tél. Ezzel együtt pedig a madáretetés 2017/2018-as szezonja, amit korábbi cikkünkben vezettünk be egy igen erős kijelentéssel:

A lakosság számára etetni csak az énekesmadarakat szabad, őket is kizárólag a kemény téli hónapokban. A vízimadarak, és például az itthon telelő néhány fehér gólya etetése felesleges és káros a madarakra nézve.

A víz az élet

Törvény persze nem tiltja, csak a természet szeretete és tisztelete. Hogy miért, azt énekesmadarak esetén itt magyaráztuk el észérvekkel, jöjjenek most a vízimadarak, elsősorban hattyúkat, récéket, ludakat értünk alattuk. Azokat, akiknek kenyeret dobunk a Balatonba és bármilyen álló- vagy folyóvízbe, ahol csak találkozunk velük.

E madarakat két létfontosságú kapocs fűzi a vízhez:

Éjszakára nyílt vízfelületre húzódnak vissza, biztonságba a szárazföldi ragadozók elől. Élelmük egy részét a vízből szerzik, de csak az év néhány hónapja alkalmas arra, hogy minden táplálékukat megtalálják itt. Egyébként gyepeken, szántókon legelészve tömik a hasukat.

A kemény tél nyilvánvalóan azért kellemetlen számukra, mert a víz befagy, a terített asztalt pedig hó fedi. Ilyenkor délre húzódnak, minden további nélkül elrepülnek több ezer kilométert is a kedvezőbb körülményekért.

Amelyik egyed erre bármilyen okból képtelen vagy túlzott kockázatot vállal, annak a faj fennmaradása szempontjából sajnos el kell pusztulnia ? ez egy faj hosszú távú evolúciós sikerének egyik titka.

Első ellenség: kenyér

És itt jön a képbe az ember, aki puszta szórakozásból, segítő szándékkal elkezd kenyeret dobálni a hattyúnak, kacsának akár télen, akár nyár közepén. Akaratlanul is komoly károkat okoz ezzel, a kenyérrel kell kezdenünk.

Bármilyen, emberi fogyasztásra szánt pékáru a repülésképtelenséget okozó, ?angyalszárny-betegségnek? nevezett kórt idézhet elő madaraknál. Hosszabb távon emellé az egyoldalú táplálkozás miatt hiánybetegségek is társulhatnak. Nem lebecsülendő probléma:

Nyaralóövezetek, frekventált vízpartok madarai ha megtehetik, már csak kényelmi okokból is hajlamosak teljes egészében az emberi táplálásra hagyatkozni. Ez pedig 99,8 százalékban kenyérrel, egyéb péksüteménnyel, chipsszel történik

? magyarázza a 24.hu-nak Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szóvivője.

De mindez csak a probléma egyik felét jelenti, ha minden látogató szemes kukoricával, zöldborsóval és megannyi hattyúnak, kacsának, libának való élelemmel tömné őket, akkor is rosszat teszünk. A probléma többrétű.

Elnyomjuk túlélési ösztöneiket

Az etetés kikapcsolja ezeknek a vadállatoknak a természetes vonulási ösztönét: maradnak, mert tőlünk élelemhez jutnak. A tapasztalatok alapján elég néhány hétnyi intenzív etetés, és a terület vízimadarai már nem repülnek délre, hanem várják a megszokott táplálékot akár jön, akár nem. És sajnos erre nevelődnek fiókáik is: ők pont a nyári, ?túletetéses? szezonban tanulják meg, hogy gyakorlatilag más dolguk nincs, mint várni az ételt.

Puszta jószándékból, de torzítjuk az állatok természetes viselkedését, ami tömeges pusztulásukhoz vezethet. Különösen akkor, ha a klímaváltozás következtében az enyhe teleket követően egyszer keményebb tél érkezik.

Ilyen volt 2016/2017 hagyományosan normálisnak nevezhető, ám hosszú ideje nem tapasztalt fagyokat produkáló tele, ami tömegesen sodorta bajba az itthon maradó víziszárnyasokat. Tavaly országos hírt kapott például, ahogy ezek a kacsák taposták a léket, közös lábmunkával igyekeztek meggátolni a víz befagyását:

Kacsa-léknek nevezik, népiesen lihogónak, cikket is írtunk róla a konklúzió levonásával.

Egy darabig működhet

Teljesen természetes viselkedésforma azon kockáztató egyedektől, akik mindent egy lapra feltéve vagy túlélik a telet vagy sem. De az ember ?közreműködésével? 2016/2017 tele sokkal több vízi madarat veszélyeztetett, mint azt a természetes szelekció indokolta volna

? világít rá a szakember.

Tartós mínuszokban viszont hiába tekernek, éjjel belefagynak a vízbe. A talpraesettebbek időben feladják és odébbállnak, a többiek befejezik életüket.

Egy szó, mint száz, a vízimadarak tömeges települési jelenléte, különösen télen, nem természetes, hanem a felelőtlen emberi tevékenység következnénye ? értsd: az etetésnek köszönhetően ? fittyet hány a természet törvényeire, kiiktatta a vonulás ösztönét. A klímaváltozásnak köszönhetően sokáig be is jöhet nekik, de pont ez a csapda: a modellszámítások szerint ritkábban köszöntenek Magyarországra kemény telek, ám lényegesen megnő az extrém időjárási helyzetek száma.

Témánk szempontjából ezt így fordíthatjuk le: sok, az etetés által természetes viselkedésformáit elhagyó, ösztöneit kikapcsoló vízimadár túlél nálunk télen is, de ha beüt a baj, indokolatlanul nagy rendet vág köztük a természet.

A veszteség pedig akkor lesz pótolhatatlan, ha némi túlzással ugyan, de hozzátesszük: minden kenyérbéllel megetetett kacsát, hattyút a következő tél potenciális áldozatává teszünk.

A gólyákkal is vigyázzunk!

Végezetül pedig ígértünk gólyákat is: az ő téli etetésük is a faj ellen elkövetett vétek. Az utóbbi évtizedekben egyre több fehér gólya próbál áttelelni Magyarországon, ők az úttörők, melyek túlélési sikerességét nem szabad mesterségesen befolyásolnunk.

így egerésznek az áttelelő fehér gólyák:

A klímaváltozás okozta enyhébb telek is sarkallhatták őket erre, amelyik egyednek sikerült, annak génjei és stratégiája elterjedtek. A jelenben és a jövőben próbálkozzanak csak a maguk módján, és a végén az éghajlat felmelegedésének függvényében gólyáink lassan, évről-évre egyre többen itthon maradhatnak. Persze sok egyed halála árán.

Ellenkező esetben ugyanaz történik, mint ahogy fent leírtuk:

az átvert madarak túlélnek, szaporodnak, és hibás génjeiket elterjesztve az első komolyabb kihívásra vagy az emberi segítség elmaradására, illetve a nem megfelelő etetésre tömegesen kerülhetnek bajba.

Aggodalomra nincs ok: az áttelelő fehér gólyák eddig közel száz százalékos túlélési sikert mutatnak. Az elmúlt években csak egy itthon maradt egyedelhullására derült fény, és annak a madárnak a pusztulását sem éhezés, hanem emésztőrendszeri gyulladás okozta.

(Kiemelt képünkön jégbe fagyott hattyú a Tisza-tavon idén januárban. Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt)

folytatás

Legkedveltebb hírek
Tipikus esetet örökítettek meg a minap Szombathelyen
2017-12-11 21:10:03 | Hozzászólások: 0 | 24.hu
Húsz-ötven perces késésekre kell számítaniuk az utasoknak a Budapest-Győr-Hegyeshalom vonalon, mert Győr és Öttevény között mindkét vágány felett megsérült a felsővezeték, és ideiglenesen szünetel a vonatforgalom – tájékoztatta a Mávinform hétfő este az MTI-t
2017-12-11 20:59:03 | Hozzászólások: 0 | 24.hu
Az idén első alkalommal megrendezett Startup and Innovation Award of Hungary díjátadón induló hazai és regionális startupok között a kockázati tőkebefektetőkből, inkubátorcégek képviselőiből, mentorokból álló, csaknem 30 fős zsűri négy kategóriában hirdetett győ
2017-12-11 20:54:30 | Hozzászólások: 0 | 24.hu
Tipp: Kattints a képre a következő hír megtekintéséhez