Csökkent az adóterhelés, de így is csak hat országban magasabb a sarc

| Cikk eltávolítása
Cimkék:

Az adózás terén eddig elért eredményeinket igazolja az EU egyik vezető és független gazdasági kutató intézetének a tanulmánya is, amely szerint az unió tagállamai közül Magyarországon csökkent 2010 és 2017 között a legnagyobb mértékben, 9 százalékkal a tényleges adóterhelés mértéke

? jelentette be Varga Mihály gazdasági miniszter Egerben, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal nemrégiben tartott vezetői értekezletén.

Szerettünk volna belenézni a hivatkozott tanulmányba, hogy megnézzük, a csökkenés fényében hogyan állunk most az európai és régiós adóversenyben, de sajnos nem árulta el a minisztérium, hogy milyen anyagról van szó. Jobb híján az Eurostat adatbázisában próbáltunk utánanézni, hogy az adócsökkenés után mekkorák a magyar adóterhek az európai mezőnyben. Sajnos itt még nincsenek tavalyi adatok, a legfrissebb 2015-ös. Végül találtunk 2017-est adatokat is, azonban az adóhátrány lefaragását ezek sem igazolják.

Adók a GDP százalékában

Mint az ábrán látszik, 2015-ben Magyarországon volt a nyolcadik legmagasabb az összes adóterhelés a GDP-hez viszonyítva. Magasabb, mint az uniós átlag, és a régiós országok mindegyikében alacsonyabb volt az adóterhelés, mint nálunk.

Adóterhelés Európában
Infogram

Ha az összes adón belül nézzük a különböző adótípusok arányát, akkor pedig az látszik, hogy fogyasztás és a társadalombiztosítás közterhei még mindig magasak. Nézzünk indirekt adókat (áfa, jövedéki és más fogyasztási adók) 2015-ben a GDP százalékában:

Ezt az ábrát és a sorrendet drámaian nem befolyásolja, hogy az európai viszonylatban legmagasabbnak számító 27 százalékos magyarországi áfát azóta néhány terméknél és szolgáltatásnál mérsékelték. Az értékesítéseknél továbbra is a 27 százalék dominál.

A társadalombiztosítási közterhekkel így álltunk az európai mezőnyben 2015-ben:

A társadalombiztosítási típusú közterheken belül a szociális hozzájárulási adónál volt jelentős változás 2015 óta, az addigi 27 százalékról 2017-re 5 százalékos csökkenés volt.

Viszont a direkt adókkal (az szja-val és a társasági adóval) már 2015-ben is jól álltunk:

Azóta pedig még enyhültek a terhek ezen a fronton: az akkor még 16 százalékos szja 15 százalékos lett, a kétkulcsos (19 illetve, 10 százalékos) társasági adó pedig már csak 10 százalékos.

Tényleges adóterhelés

Hogy az NGM mit is értett pontosan a tényleges adóterhelésen, azt nem sikerült megtudnunk. De találtunk mi is egy a Portfolio által hivatkozott tanulmányt, amelyben ez a kifejezése szerepel. Az Institut Économique Molinari francia kutatóintézet minden évben összehasonlítja az uniós országok munkavállalóinak adóterhelését, úgy, hogy nemcsak a bruttó bérre rakódó terheket veszi figyelembe, hanem a fogyasztás megadóztatását, tehát az áfát is belekalkulálja.

A kutatóintézet becslése szerint egy tipikus magyarországi dolgozó esetében a bruttó bér 50,9 százalékának megfelelő mennyiségű pénzt szed be az állam, ami 2017-ben a hetedik legmagasabb arány az EU-ban, és az egykulcsos személyi jövedelemadó-rendszert alkalmazó országok között a legmagasabb:

Mindezek alapján úgy tűnik, ha sikerült is csökkenteni a tényleges adóterheket, ez nem volt elég arra, hogy európai összehasonlításban lefaragjuk a hátrányunkat ezen a téren. Mint ahogy a béreknél sem igen sikerült ez eddig:

Szárnyalnak a magyar bérek, de a felzárkózás még a kanyarban sincs Egyelőre kevés jele látszik annak, hogy faragnánk le a hátrányunkat.

Kiemelt képünkön Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter
Fotó: Máthé Zoltán / MTI 

folytatás

Legkedveltebb hírek
A csengeri asszony április elején hagyta el az országot, most újra hazatérhet
2018-07-20 18:05:00 | Hozzászólások: 0 | HVG
Tipp: Kattints a képre a következő hír megtekintéséhez