Hódító növények: tévedtünk pár tízmillió évet

| Cikk eltávolítása
Cimkék:
Hódító növények: tévedtünk pár tízmillió évet

Az eddig véltnél 100 millió évvel korábban hódították meg a szárazföldet a növények ? fogalmazza meg a Bristoli Egyetem kutatóinak tanulmánya. Az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) közölt munkájukban kimutatták, hogy a szárazföldi növények nagyjából 500 millió évvel ezelőtt fejlődtek ki a édesvízi algákból. A korai moszatszerű növények zöldbe borították a kontinenseket, élőhelyet teremtettek az állatoknak.

Több tízmillió év

A ma élő növények génjeit elemző tudósok eredményei ellentmondanak a kizárólag növényi kövületekre alapozott elméleteknek:

A fosszíliák tanúságával ellentétben a szárazföldi növények több tízmillió évvel korábban jelentek meg. Ez megváltoztatja a korai földi környezet természetéről alkotott elképzelést, a pocsolyák moszatrétege helyett apró növényeket képzelhetünk el, amelyek a lábujjunkig érnének, annál magasabbra alig

? idézi Philip Donoghue, a Bristoli Egyetem földtudományi tanszékének kutatójának szavait az MTI.

A korai növények kínáltak élőhelyet a már teljesen szárazföldi állatoknak, amelyek nagyjából ugyanekkor jelentek meg. Mindez egybeesik azzal az időszakkal, amikor a tengerek élővilága hirtelen sokszínű és népes lett, ezt az eseményt hívja a tudomány a kambriumi robbanásnak, amely mintegy 530 millió évvel ezelőtt kezdődött és 520 millió éve lett vége.

Biztosították a légkört

Eredményeink azt mutatják, hogy a szárazföldi növények már éltek a kambrium földtörténeti kor közepén, vagyis nagyjából az első szárazföldi állatok megjelenésekor

? ezt már Mark Puttick, a londoni Természettudományi Múzeum munkatársa, a kutatás résztvevője mondta.

A Föld történetének első négymilliárd évében a kontinensek lakatlanok voltak, az életet pusztán a mikrobák jelentették. A növények szárazföldi elterjedése, alkalmazkodása a vízen kívüli élethez hatással volt a légköri szén-dioxid koncentrációjára és a hőmérsékletére, ezzel a Föld élővilágának fennmaradására.

Az új tanulmány az úgynevezett molekuláris óra módszerén alapul, vagyis ma élő organizmusok génjeit elemzi és összehasonlítja őket a közös ősök kövületeiből származó információval.

(Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: MINT IMAGES)

folytatás

Legkedveltebb hírek
Annyit tudni csak, hogy magyar számlán landolt a pénz
2019-02-23 19:56:40 | Hozzászólások: 0 | Népszava
Nem ciki, ha nem.
2019-02-23 19:48:00 | Hozzászólások: 0 | Index.hu - Belföld
Az ötös lottó televízióban közvetített számsorsolásán az alábbi nyerőszámokat hú
2019-02-23 19:47:04 | Hozzászólások: 0 | Népszava
Tipp: Kattints a képre a következő hír megtekintéséhez