így nyírta ki Amerika a netsemlegességet

| Cikk eltávolítása
Cimkék:
így nyírta ki Amerika a netsemlegességet

Véget ért az USA-ban a netsemlegesség. Ma lépett ugyanis érvénybe a Szövetségi Kommunikációs Bizottság (FCC) decemberi határozata, amely eltörli azt a 2015-ös szabályozást, amely megtiltotta, hogy az internetszolgáltatók kedvükre befolyásolják ügyfeleik internetelérését, úgy, ahogy az nekik és hirdetőiknek, partnereiknek tetszik.

Szabályozni az internetet olyan, mint zselét szögezni a falhoz?

? mondta a kilencvenes években Bill Clinton, tévesen. Azóta már ugyanis többször kiderült, hogy ha a törvényhozás elég rafinált, vagy egyoldalú, gondtalanul lehet korlátozni az online világot, akár internetes óriásvállalatok ellenében is. Eddig erre az első számú példa a Nagy Kínai Tűzfal volt, ami már évek óta sikeresen tartja távol a világ egyik legnagyobb piacától a Facebookot és a Google-t.

KIK A FELELŐSÖK?

Az USA pedig éppen óriáscégek, azaz pontosabban az olyan internetszolgáltatók, mint az AT&T vagy a Verizon nyomására kaszálta el Obama elnök 2015-ös rendeletét, ami megtiltotta a szolgáltatóknak, hogy bizonyos tartalmakért többet számolják fel, illetve hogy nagyobb sávszélességet biztosítsanak tulajdonukban lévő, vagy velük szerződésben álló webhelyeknek, mint versenytársaiknak. Innentől tehát mindegyik szolgáltató kedvére gyorsíthatja vagy lassíthatja különböző domainek szolgáltatásait. Ha mondjuk egy internetszolgáltató egy anyacéghez tartozik egy videószolgáltatóval, akkor az képes lesz ennek a versenytársait belassítani, hogy jobban pörögjenek a partner videói.

Az ügy központjában egy kérdés áll: az internet egy mindenkit egyenlően megillető, alapvető emberi jog, ahogy azt az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa kimondta 2016-os rendeletében, vagy egy átlagos piaci szolgáltatás, amelynél érvényesek a szabad verseny szabályai?

Ez a két álláspont jól megjelent az FCC decemberi szavazásán is, ahol a három republikánus biztos szavazata nyomta le a két demokratáét, és tette lehetővé a netsemlegességet biztosító intézkedések elkaszálását. Az amerikai politikában hagyományosan a republikánus fél küzd az első alkotmánymódosításban lefektetett szabad, korlátozatlan piaci verseny támogatásáért, és a kormányzati rendeletek visszaszorításáért, míg a demokraták a központi kormány által hozott, a piac vadhajtásait megnyirbáló törvények hívei.

A nagy szolgáltatók lobbija végül célt ért – Forrás: Drew Angerer / Getty Images / AFP

Az alapvető nézetbeli különbségek mellett az ügyben érdekelt cégek sem hagyták befolyásolatlanul a szavazást. Az ország három legnagyobb internetszolgáltatója, a Verizon, a Comcast, valamint az AT&T 2008 óta együttesen 572 millió dollárt (155.6 milliárd forint) költött a netsemlegesség elleni lobbizásra, tavaly április elejétől a rendelet meghozataláig 26.3 millió (7.2 milliárd forint) ment el erre a célra. Külön pikantériája a történetnek, hogy az FCC vezetője, Ajit Pai korábban a Verizonnak dolgozott tanácsadóként.

Mégis, az egész ügyért sokan Trump elnököt és kormányát hibáztatják.

Pai-t ugyanis Trump hatalomra jutása után nevezték ki az FCC vezetőjévé, és a szintén az üzleti szférából érkező, szintén republikánus Trump és köre hatására kezdtek el forogni a bizottságban a törvényhozás kerekei. A kormány több tagja ekkor kifejezte azon véleményét, miszerint a netsemlegesség eltörlése segíteni fogja az érintett cégeket, hogy ügyesebben tudjanak alkalmazkodni a folyamatosan változó online világhoz, illetve hogy több ösztönzést fog nyújtani ezeknek a cégeknek az interneteléréshez szükséges földalatti kábelek és egyéb infrastruktúra fejlesztésére.

Trump is kellett a bajhoz – Forrás: Win McNamee / Getty Images

Ez valószínűleg nem így volt: kutatások szerint a kábelfektetést nem a netsemlegesség korlátozta, hanem az, hogy az ország kezdett kifogyni internet által lefedetlen területektől, illetve néhány helyen az utak és a talaj rossz minősége akadályozta a munkálatokat. Azonban még így is folyt munka ezen a téren az utóbbi években, 2014 és 2016 között ugyanis 13 és félmillió emberhez jutott el az internet az USA-ban.

MI LESZ A KÖVETKEZMÉNYE?

így hát elég mostanra elég nagy bizonyossággal ki lehet jelenteni: a netsemlegesség elgyalulásával csak az internetszolgáltatók, illetve a tőlük pénzt kapó politikusok járnak jól. Arról, hogy az átlagemberek internetezési élményét mennyire fogja a törvényváltozás befolyásolni, egyelőre csak tippelni lehet.

A Moody?s nevű befektetői tanácsadó cég szerint az internetszolgáltatók egyelőre nem fognak visszaélni előnyös helyzetükkel. Ezt arra alapozzák, hogy a szolgáltatóknak fontos az ügyfelek bizalma, így nem akarnak olyan helyzetet kreálni, amiben milliók mennek át más, kevésbé seggfej szolgáltatóhoz. Ezen felül az is megköti valamennyire a kezüket, hogy még a jelenleg érvényes jogszabályok szerint is az internetes tartalmaikra bevezetett korlátozásokat honlapjukon a köz tudtára kell adni, így

bármilyen durva változtatás azonnali felháborodáshoz vezetne.

Nagyobb a valószínűség arra, hogy ezek a cégek a még be nem vezetett szolgáltatásaiknál fogják felhasználni a módosított rendelet kínálta előnyöket. Például plusz díjakat vethetnek ki az egyelőre nem túl elterjedt 4K felbontású videókra, amit az online videószolgáltatóknak kell fizetniük, akik ennek kompenzálására magasabb díjakkal sújthatják előfizetőiket. így közvetve lehet, hogy ez a rendelet hozzájárul a Netflix, az Amazon Prime, vagy épp a Hulu drágulásához.

A netsemlegesség eltörlése hatással lehet a Netflix előfizetések árára – Forrás: 24.hu

A PornHub és az xHamster is aggódhatnak, mivel a rendelkezés nehezebbé teheti az amatőr pornósoknak videóik gyártását, amely tartalmak a pornóoldalak kínálatának nem kis részét teszik ki.

Éppen ezért csatlakoztak még tavaly a nagyobb szilícium-völgyi cégek is a kisebb startupokhoz az akkor még csak tervezet formájában létező törvény ellen. A Facebooktól kezdve a WordPressen keresztül az Etsy-ig mindenki rosszul járhat most az intézkedéssel, mivel ezentúl gyakorlatilag minden domain sávszélessége olyan üzlet tárgya lehet, amiben maguk a cégek részt sem vesznek.

Az általános felháborodás mind a lakosság, mind a cégek részéről azonban még vezethet eredményekhez. Jelenleg több, mint húsz állam, valamint számos cég, például a Mozilla is pereli a központi kormányzatot a rendelkezéssel kapcsolatban. Ezen felül Washingtonban és Oregonban pedig már külön törvények léteznek a netsemlegesség biztosítására, Kaliforniában pedig épp most tárgyalják az erre vonatkozó tervezetet. Tehát ha egyelőre nagy érvágásnak is tűnik ez a mostani határozat, még egyáltalán nem biztos, hogy Trumpéknak sikerült elrontani az egész ország internetét.

Nyitó illusztráció: ThinkStock

folytatás

Legkedveltebb hírek
Az eddig kalkulált összegnél jóval drágább lehet az amerikai kormányzat által megálmodott űrhaderő működtetésének költsége
2018-09-19 12:03:00 | Hozzászólások: 0 | HVG
A Staphylococcus aureus baktérium okozta fertőzésben halt meg Caravaggio olasz festő 1610-ben - állapították meg francia és olasz kutatók
2018-09-19 11:54:00 | Hozzászólások: 0 | Múlt-Kor
A nagy Facebook-adatbotrány után nem olyan meglepő, hogy Zuckerbergék a pénzügyi adatainkra is pályáztak, méghozzá azért, hogy sokkal személyre szabottabb marketingeszközökkel éljenek
2018-09-19 11:49:44 | Hozzászólások: 0 | FN -tech
A Nintendo után a Sony is újra forgalomba hozza legelső, még a kilencvenes évek közepén debütált PlayStation-jét
2018-09-19 11:03:00 | Hozzászólások: 0 | HVG
107 éve, 1911. szeptember 19-én született Sir William Golding Nobel-díjas angol író, A legyek ura cí
2018-09-19 10:44:00 | Hozzászólások: 0 | Múlt-Kor
Orosz űrhajósok kívülről is megvizsgálják a Nemzetközi Űrállomáshoz (ISS) kapcsolódott Szojuz MSZ-09 űrhajó burkolatán keletkezett lyukat – írja az MTI Szergej Krikaljov, a Roszkoszmosz orosz állami űrkutatási vállalat illetékes ügyvezető igazgatójának bejelentése alapján
2018-09-19 10:31:27 | Hozzászólások: 0 | FN -tech
Tipp: Kattints a képre a következő hír megtekintéséhez