A csernobili katasztrófa túlélői számára épült a Szovjetunió utolsó tervezett városa

| Cikk eltávolítása
Cimkék:
A csernobili katasztrófa túlélői számára épült a Szovjetunió utolsó tervezett városa

A világ városait jórészt évszázadok, vagy épp évezredek egymásra rakódó épülettömegei ? így például Athén, Róma, vagy épp Budapest ? alkotják, ezáltal pedig sokszor igen bonyolult úthálózattal rendelkeznek. Ötezer évvel ezelőtt az egyiptomiak azonban rájöttek arra, hogy egy tömegeknek otthont adó település igenis lehet elegáns, sőt, rendezett is: így született meg az Óbirodalom első fővárosa, Memphisz, az ötletet pedig az azóta eltelt időben rengeteg más település esetében is adaptálták. így születtek meg az olyan fővárosok, mint a zseniális Oscar Niemeyer által megálmodott Brazíliaváros, Újdelhi, Washington D.C., vagy épp a kazahsztáni Asztana.

Nem mindenki gondolkodott azonban ennyire nagy méretekben, sőt, Magyarországon is találkozhatunk hasonló településekkel ? ezekhez elég csak a szocializmus évtizedeiben apró falvak összevonásával, vagy épp a semmi közepén született Dunaújvárosra, Tiszaújvárosra, Kazincbarcikára és Tatabányára gondolnunk.

Ugyanígy született meg 1970-ben a csernobili atomkatasztrófa következményeként 1986 tavaszán egy szempillantás alatt lakatlanná vált város, Pripjaty is, melynek ötvenezer lakója közül a legtöbben nem széledtek szét véglegesen a szélrózsa minden irányába, hiszen a túlélők egykori lakóhelyüktől közúton mindössze hetven kilométerre új város nőtt ki a földből:

Szlavutics.

Csernobil: 10 ezer év halál A világ legnagyobb atomkatasztrófáját okozó blokkot ma már acélkupola zárja le hermetikusan, de csak száz évre. Ember több ezer évig nem térhet vissza.

A Szovjetunió bukása előtt mindössze három évvel, 1988. március 26-án átadott Dnyeper-parti város építésében a környező szovjet tagköztársaságok is részt vettek, így az Örmény Szocialista Szövetséges Tanácsköztársaság, az Azerbajdzsáni SZSZK, az Észt SZSZK, a Grúz SZSZK, a Lett SZSZK, a Litván SZSZK, az Oroszországi SZSZK és természetesen a területet adó Ukrán SZSZK is.

Az építésben segítő városok / fotó: Megancstarr

 

Infravörös fotókon még földöntúlibb látványt nyújt a csernobili Zóna A sötét ég alatt kirajzolódó fák, épületek és helyszínek még ijesztőbbé teszik az ezrek halálát okozó katasztrófa helyszínét és környezetét.

A különböző építészek munkái ennek megfelelően élesen elkülönülnek egymástól, és mindegyikük az adott területre jellemző építészeti jegyeket hordozza magán, az egész mégis képes volt összeállni egy rendezett utcahálózatú, a XXI. századi igényeket megcélzó várossá, ahol mindent egyetlen célnak rendeltek alá:

hogy a Pripjatyból kimenekített családok gyerekei mindent megkapjanak, ami szüksége ahhoz, hogy minél jobb életet éljenek ? legyen szó sportközpontokról, játszóterekről, ifjúsági központokról, mozikról, rendszeres egészségügyi ellenőrzésekről, vagy épp minél jobban felszerelt kórházról.

Az egészségügyi központ épülete / Fotó: Megancstarr

 

A ma huszonötezer fős, a katasztrófa idején kapott sugárzás miatt nagy számban daganatos megbetegedésekkel küzdő lakosság nyolcvan százaléka a szocializmus nagyvárosaira jellemző panel-, vagy épp társasházakban él, ötezer embernek azonban saját családi ház is jutott.

Fotók: Szlavutics és Megancstarr

 

Az életminőség azonban minden igyekezet ellenére sem hozta az elvárt szintet, a dolgokat pedig nehezítette, hogy az itt élők döntő többsége továbbra is az erőműben, jól megszokott munkakörében dolgozott, nem gondolva arra, hogy az egyszer bezárhat. így is történt: a II. blokk 1991-es, az I. blokk 1996-os, illetve a III. blokk 2000-es leállítása, majd ezt követő leszerelése hirtelen megszüntette az addig tisztes megélhetést biztosító munkahelyek jó részét, az életszínvonal pedig gyorsan zuhanni kezdett.

Az itt élők a katasztrófa utáni napokban elhunyt családtagjainak emlékfala / fotó: Megancstarr

A lakók mindezek ellenére is megpróbálnak a felszínen maradni: Ukrajnában itt a legmagasabb a születési arány, illetve a legalacsonyabb az átlagéletkor, hiszen a

lakók egyharmada még nem lépte át a nagykorúság küszöbét.

Az ukrán kormány az erőmű adta lehetőségek eltűnése után felzárkóztató, illetve a munkaerőpiacon való érvényesülést segítő programokat indított, mindennek ellenére a lakosság lassan elszivároghat majd a városból: a 2014-es népszámlálás óta már legalább ezerötszázan már a költözés mellett döntöttek, példájukat pedig még többen követhetik majd.

A vasútállomás váróterme / fotó: Megancstarr

Az atomerőmű felé pedig még ma is minden nap indulnak vonatok.

folytatás

Legkedveltebb hírek
Ajánló - Ők azok, akik tudják mi hogyan lesz zamatos, illatos, ellenállhatatlan! Ők azok,
2018-09-26 00:30:00 | Hozzászólások: 0 | Tények TV2
Drágul a tej, a kenyér és a hús. Mindezt a takarmány, az energiaárak, illetve a bérek növekedés
2018-09-26 00:22:26 | Hozzászólások: 0 | Tények TV2
Új világrend van kialakulóban, amely új kockázatokat hordoz
2018-09-26 00:19:14 | Hozzászólások: 0 | Tények TV2
Brüsszel még mindig nem a migráció megállításán dolgozik, csupán azt szeretné elérni, hogy az illegális bevándorlást legálissá tegye
2018-09-26 00:16:05 | Hozzászólások: 0 | Tények TV2
Akadályozza meg, hogy a bevándorláspárti álcivil szervezetek kijátsszák a törvényt és elkerüljék az adófizetést, ezt kérte a kormánytól az Igazságügyi Bizottság
2018-09-26 00:13:04 | Hozzászólások: 0 | Tények TV2
A gyógyszeripar a magyar gazdaság húzóágazata és leginnovatívabb területe
2018-09-26 00:09:03 | Hozzászólások: 0 | Tények TV2
Tipp: Kattints a képre a következő hír megtekintéséhez