A szerkezet, ami majdnem tönkretette a Rolexet

| Cikk eltávolítása
Cimkék:
A szerkezet, ami majdnem tönkretette a Rolexet

A luxusórák története tele van érdekes fordulatokkal. Ez annyiban nem meglepő, hogy többszáz éves vállalatokról beszélünk, amelyek megéltek már olyan háborúkat és gazdasági válságokat, amelyek olykor teljes nemzeteket roppantottak meg.

Amikor az emberek ilyen órákat vásárolnak, nem csupán időmérő eszközt, ékszert vesznek, hanem egy darabot a vállalat örökségéből is.

Az egyik legérdekesebb történet Louis-François Cartieré, aki 171 évvel ezelőtt alapította meg a saját magáról elnevezett óramárkáját Párizsban. A Cartier a világ egyik legfelismerhetőbb, legjellegzetesebb számlappal rendelkező óráit készíti:

 

View this post on Instagram

 

A post shared by goldberger (@goldberger) on Sep 26, 2018 at 8:45am PDT

A fehér alapon fekete római számokkal megjelenő Cartier a mai napig a világ legelegánsabb órájának számít, holott a dizájn az elmúlt másfél évszázadban szinte semmit nem változott. Louis Cartier a vállalat első karóráját barátjának, a brazil-francia származású Alberto Santos-Dumontnak készítette. Az író, feltaláló, léghajós pilóta arról panaszkodott az órás mesternek, hogy repülés közben nehézkes a zsebóráján mérni az időt. Cartier a problémát úgy oldotta meg, hogy elkészítette a vállalat első karóráját, amelyet barátjáról, Dumontról nevezett el.

 

View this post on Instagram

 

A post shared by victorsky (@victorsky) on Sep 12, 2018 at 12:18pm PDT

A Cartier és Santos Dumont példájából látszik, hogy az elmúlt 200 évben milyen hatással volt egymásra a történelem és az óragyártás, de van erre sokkal radikálisabb példa is:

a második világháború, ami elhozta a svájci hegemóniát.

Swiss made

A második világháború brutális pusztítását általában emberáldozatokban szokták mérni, pedig igazából nincs olyan területe az életnek, ahol ne okozott volna visszafordíthatatlan károkat. Merthogy a háború pénzbe kerül, méghozzá rengeteg pénzbe. Ezt a pénzt valahonnan el kell vonni és nincs olyan gazdag ország a földön, amelyikből ne hiányozna egy totális háború költsége. A második világháború ennek megfelelően alaposan átrendezte az órapiacot is, mivel a harcokban résztvevő országok a saját gyáraikat mind csatasorba állítva inkább hadászati célzóberendezéseket és időzítőket gyártottak, mintsem luxusórákat.

Az egyetlen kivételt a semleges Svájc jelentette, ahol a piaci környezet ideális maradt a vállalatok számára, hogy biztonságos körülmények között, stabilan növekedhessenek. így került a svájci óragyártás monopolhelyzetbe és indult el világhódító útjára a Swissmade-brand.

A második világháború után Svájcban különösen jó volt óragyárosnak lenni, elképesztő virágzásnak indult az ipar, hatalmas márkák tették át a székhelyüket az országba, de ami ennél is fontosabb: megerősödtek a kisebb vállalatok is. Kedvezett még a piacnak, hogy a munkaerő is rendkívül olcsó volt abban az időben, rengetegen dolgoztak óragyárakban az egyszerűbb részfolyamatokon. Hatalmas kereslet volt szinte minden svájci órára, a Swiss made a minőség szinonimájává vált.

A svájci ipar 1970-re érte el a csúcspontot, ekkor a világpiac 50%-át uralta, ami félelmetes adat, azt jelentette, hogy ebben az időszakban minden második eladott óra svájci volt.

Kvarckrízis

Ekkortájt kevesen gondolták volna, hogy hamarosan olyan válság söpör végig a svájci óraiparon, amit csak a legnagyobbak fognak túlélni, ráadásul ők is nehezen.

Pedig a 70-es és 80-as évek az életben maradásról szóltak még az olyan brandeknek is, mint a Rolex.

A technológiai fejlődés már a 60-as évek elején elkezdődött, akkor egy feltörekvő japán óragyár, a Seiko és egy svájci cégeket tömörítő konzorcium versengett egymással, hogy ki jön ki előbb az elemes kvarcórával, ami minden szempontból modernebb szerkezet, mint az addig egyeduralkodó mechanikus órák. Olyan is van, hogy valaki túl korán érkezik – itt most a Bulova rontotta el: viszonylag kevesen tudják, de a világ első elektromos szerkezettel működő karóráját 1960-ban ők mutatták be. A hightech kinézetű, átlátszó számlappal megjelenő Accutront egy tranzisztoros elektronikus oszcillátor hajtotta. A technológia azonban nem működött megbízhatóan, az első kiadások rengeteget késtek, a hibát pedig csak később tudták kiküszöbölni.

 

View this post on Instagram

 

A post shared by Tomasz Lodowski (@watchxray) on Jan 22, 2018 at 12:26pm PST

A csatát végül a japánok nyerték: az 1964-es tokiói nyári olimpiai játékokon a Seiko Crystal Chronometer QC-951-es elemes órával mérték a maratoni számokban az időt. Ekkor még egy nagyméretű, hordozható óráról volt szó, de fontos, hogy a technológia már a cég rendelkezésére állt. Amit tovább is fejlesztettek, méghozzá a Longines-nel közösen, így jött ki 1966-ban az első kvarc zsebóra, ami már csak egyetlen lépésre volt a karórától.

Oké, de mi az a kvarc?

A kvarcóra működése a kvarc piezoelektromos tulajdonságán alapul. A piezoelektromosság olyan fizikai jelenség, amelynél bizonyos anyagokon (például kristály) összenyomás hatására elektromos töltésszétválasztás lép fel. így a mechanikai feszültségváltozás elektromos feszültséget hoz létre. A kvarckristály a fizikai tulajdonságai által meghatározott sajátfrekvencián rezeg, amit képes stabilan tartani. Ezt a frekvenciát egy osztó leosztja a megfelelő mértékben úgy, hogy a kimenet 1 másodpercenként változzon és ezzel a jellel vagy egy másodpercmutatót léptetnek, vagy számjegyeket íratnak ki egy kijelzőre.

Seiko Quartz-Astron 35SQ

1969. december 25-én a Seiko bemutatta a világ első kvarcóráját, ami kis túlzással egy személyben söpörte el a svájci mechanikus hegemóniát. A pontosabban és egyszerűbben működő kvarcórák átvették az uralmat, a nagy luxusmárkáknak pedig hosszú évekbe telt, míg le tudták követni a változásokat.

 

View this post on Instagram

 

A post shared by Erik Strickland (@eriksstrickland) on Sep 7, 2018 at 4:00pm PDT

Az Omega viszont tudta tartani a lépést: 1970-ben a Bázeli vásáron a Seikóhoz hasonlóan bemutattak egy kvarcórát, az Electroquartz modellt, amelyben egy Béta 1-es szerkezet működött, csakúgy mint az Astronban.

 

View this post on Instagram

 

A post shared by Jed (@watchsafari) on Dec 3, 2017 at 10:06am PST

Abban az évben még nagyot dobott az amerikai gyökerű, de Svájcban működő Hamilton is, amely kijött a világ első kvarc szerkezetes digitális órájával, a Pulsarral.

 

View this post on Instagram

 

A post shared by @watchymcwatchface on Jul 6, 2016 at 4:16pm PDT

Az olyan nagynevű, elképesztő örökséggel és múlttal rendelkező vállalatok, mint a Rolex, a Cartier, a Jaeger LeCoultre, a Blancpain vagy az Audemars Piguet olyan lemaradásban voltak a többiekhez képest, hogy rövid idő alatt a csőd szélére sodródtak.

A sok kis -és középvállalkozás hamar megadta magát a kvarckrízisnek. A válság előtti virágzásnak és az utána következő gyors lejtmenetnek köszönhetően elképesztő mennyiségű ?árva óra? ketyeg még ma is a világban, aminek a gyártója már lassan fél évszázada megszűnt. Nekem is van egy ilyen órám, egy kis híján 100 éves svájci gyártású Regalis, amely annak a Nivadának volt a leányvállalata, amelyet a kvarc technológia végzett ki a 80-as években. A fotón a jobboldalán látható:

Fotó: Dévai László/24.hu Bosszú

A nagynevű cégek egy idő után persze sorra beadták a derekukat és elkezdtek kvarc szerkezeteket használni, amelyekből egyébként léteznek kifejezetten bonyolult, értékes variációk is. De a luxusmárkák bosszúja sem maradt el: a kvarckrízis lecsengése után a kvarcóra minden egyszerűsége és nagyszerűsége ellenére tömegtermékké, sőt, cikivé vált. A vintage órák iránti rajongás mára akkora méreteket öltött, hogy sokan egyenesen kigúnyolják azokat, akik kvarcórát hordanak.

Ami a 80-as években áldás volt a Seikónak, az ma már inkább hatalmas átok, mivel velük azonosítja mindenki a gagyi kvarcórákat.

Nézzük csak meg, mit mond Robert Downey Jr. ebben a videóban 2:22-nél:

Vettél nekem egy Seikót?! De hát szülinapom van!

Ez a mondat tökéletesen mutatja be annak a bosszú hadjáratnak az eredményét, amit hosszú éveken keresztül a Seiko ellen folytattak. Mert hiába készít már a japán vállalat olyan a világon egyedülálló szerkezettel (Spring drive) működő Grand Seiko modelleket, amik évente kevesebb mint 15 másodpercet késnek, a  cég mindig is a kvarcórás marad, amelyik majdnem megölte a Rolexet.

Borítókép: Thinkstock

folytatás

Legkedveltebb hírek
Vendégünk Hidvéghi Balázs, a Fidesz kommunikációs
2018-12-13 02:18:39 | Hozzászólások: 0 | Tények TV2
Terroristagyanúsként nyilvántartott migráns ölt meg három embert a karácsonyi vásáron Strasbourgban tegnap este
2018-12-13 02:16:19 | Hozzászólások: 0 | Tények TV2
Vendégünk Hidvéghi Balázs, a Fidesz kommunikációs
2018-12-13 02:14:24 | Hozzászólások: 0 | Tények TV2
Jót fog tenni a munkavállalóknak a Munka Törvénykönyvének módosítása, erről Orbán Viktor beszélt a szavazást követően
2018-12-13 02:06:09 | Hozzászólások: 0 | Tények TV2
Ahogy az előző képsorokon is láthatták, az ellenzék botrányos módon próbálta ellehetetleníteni az Országgyűlés munkáját
2018-12-13 02:04:11 | Hozzászólások: 0 | Tények TV2
Soha nem látott botrány volt a Parlamentben. Az ellenzék fizikailag akarta megakadályozni a Munka T&
2018-12-13 02:02:01 | Hozzászólások: 0 | Tények TV2
Tipp: Kattints a képre a következő hír megtekintéséhez