Brexit: a mai lehet a legfontosabb nap a népszavazás óta

| Cikk eltávolítása
Cimkék:

Az Egyesült Királyság lakói 872 nappal ezelőtt döntöttek arról, hogy ki akarnak lépni az Európai Unióból. Ám a brexitről szóló népszavazás kezdeményezői semmit sem mondtak arról, hogy a kilépés mit is jelent majd a valóságban. A felelőtlen politikusok többsége, akik ebbe a lehetetlen helyzetbe kormányozták a briteket, ma már többnyire messze vannak a kormányzástól ? jóllehet többségükben a jelenleg is hatalmon lévő konzervatív párt tagjai. Ráadásul állandóan bírálják párttársukat, Theresa May miniszterelnököt, aki korábban nem volt ugyan az EU-ból való kilépés mellett, de évek óta próbál kialkudni egy elfogadható kompromisszumot Brüsszellel és saját pártjának radikális, kemény brexitet erőltető politikusaival.

Most úgy tűnik, az EU és a brit kormány szakértői valóban eljutottak egy technikai megoldásig, amelyet mindkét fél szakértői elfogadhatónak tartanak. A BBC szerint a mai lehet a legmeghatározóbb nap a kilépési folyamatban, most dönthet ugyanis a brit kormány az előzetes megállapodásról. Ám a szakértők egyezsége közel sem jelenti a brit konzervatív kormány egységét: a kabinetminisztereket állítólag egyenként győzködte kedd estétől kezdve szerda reggelig a rendkívüli kormányülés előtt Theresa May, hogy egyezzenek bele a kompromisszumos EU-megállapodásba.

Theresa May
Fotó: Emmanuel Dunand / AFP

Ám valójában a szerdai nap csak a féligazság napja: nemcsak azért, mert egy félmegoldásról van szó (erről később még szót ejtünk), hanem azért is, mert még a brit parlamentnek, továbbá 27 európai tagországnak és az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia a megállapodást. Ez pedig igencsak nehéznek tűnik, különösen azért, mert a brit parlamentben nagyon bizonytalan a konzervatív kormány és az általa javasolt brexitmegoldás támogatása. A brit kormány szerdai ülése után, szerda délután várhatóan az EU 27 tagállamának nagykövetei kapnak tájékoztatást a megállapodásról, amelyet a brüsszeli bizottság szakértői folytattak Londonnal.

Hogy otthon milyen nehézségekkel néz szembe Theresa May, azt jól illusztrálja, hogy a kemény brexitet, azaz az EU-val való radikális szakítást forszírozó konzervatív képviselő, Jacob Rees-Mogg például máris bejelentette, hogy nagyon nehéz lesz támogatnia Mayt és kormányát, ha olyan irányba mennek tovább a folyamatok, amelyeket az előzetes EU-megállapodásról kiszivárgott hírek jeleznek.

Ráadásul a napokban a brit kormányból kivált Jo Johnson, a kemény brexit másik élharcosának, Boris Johnsonnak a testvére. Boris Johnson már korábban elhagyta a kabinetet és lemondott külügyminiszteri posztjáról, s a BBC-nek azt hangoztatta, hogy az ezeréves brit parlament épületéből nem engedhetik ki a döntés jogát. Gyakorlatilag arról beszélt, hogy nem tehetik az EU vazallusállamává az Egyesült Királyságot ? amit a kabinetből most távozó Jo Johnson is szakadatlanul ismételget.

Jo Johnson
Fotó: Daniel Leal Olivas / AFP

De miről is van szó a mostani megállapodásnál? Korábban a britek álltak elő az úgynevezett Chequers-tervvel, amit az EU elfogadhatatlannak tartott, mivel kicsemegézte volna a Londonnak megfelelő pontokat a szabadkereskedelmi megállapodásokból. Ez azonban az EU egységes és szabad piacát megrendítette volna. Az EU tehát a vámunió fenntartását akarja Londontól. Vagy ha ez nem megy, akkor legalább Észak-írország vámunión belül tartását. Ez utóbbi viszont az Egyesült Királyság feldarabolását jelentené a gyakorlatban, amit semmilyen brit miniszterelnök nem fogadhat el ? ezt nyilvánvalóvá tette May, de még a Munkáspárt számára is kivitelezhetetlen ügy lenne, ha netán ők kerülnének hatalomra Londonban, a mostani EU-megállapodás esetleges parlamenti elbuktatása után.

Éppen ezért a londoni kormányfő korábbi EU-s kudarca után most átdolgozhatta javaslatát, és egyes források szerint az Egyesült Királyságot valamilyen formában az EU vámhatárain belül tartaná ? igaz, csak egy újabb átmeneti időszakra, 2020 nyaráig.

Ekkor újra dönteniük kellene a feleknek, hogy merre megy majd tovább a brexit. Addig pedig nemcsak a vámunión belül maradna Nagy-Britannia és Észak-írország, hanem az utóbbinak az ír határán nem állítanák vissza a ?kemény? határellenőrzést ? ami nyilvánvalóan a független írország követelése, de egybeesik az északír katolikusok, az ír Köztársasághoz húzó republikánusok akaratával is.

Vagyis a stratégiai döntést nem most hozná meg London és Brüsszel, hanem nagyjából két év múlva ? erről szól a szerdai EU-brit-megállapodás tervezete.

Azaz Európa és Britannia együtt döntenének 2020-ben a követendő irányról. Mindez szinte győzelemmel ér fel azoknak a briteknek, akik ellenzik a brit kilépést az EU-ból. (A kilépés határideje továbbra is 2019 márciusa egyelőre.) Viszont iszonyatosan feldühítette a Brexit-párti konzervatívokat és az úgynevezett unionista északíreket. Az utóbbiakat a London-párti DUP pártocska képviseli Belfastban és a brit parlamentben is. Ők azok egyébként, akik hatalmon tartják 10 mandátumukkal a londoni parlamentben a csak relatív többségben lévő konzervatívokat. (Ezért ingatag Theresa May helyzete.)

A DUP nem mehet bele Észak-írország elválasztásába Nagy-Britanniától (azaz Angliától, Skóciától és Walestől), hiszen az unionizmusnak éppen a lényege az, hogy ennek az irányzatnak a hívei a britekhez, Angliához és Skóciához lojálisak. (Észak-írországban a protestáns unionisták angol és skót betelepítettek leszármazottai, míg az itteni véres polgárháborút vívó másik fél a katolikus tábor volt, amelyik általában az ír egység mellett, a független írországgal való minél szorosabb együttműködés mellett áll.)

A határellenőrzés visszaállítása elleni tüntetés Belfastban
Fotó:Paul Faith / AFP

Mindeközben a BBC-nek nyilatkozó Boris Johnson volt külügyminiszter és más brexit-párti konzervatív politikusok azért bírálják a keddi megállapodás-tervezetet, mert szerintük Theresa May túl sokat engedett az EU-nak, s az átmeneti időszakban (azaz feltehetően 2020-ig) a britek tényleg az Európai Unió vazallusállamaként funkcionálnának. A kemény brexit hívei ráadásul éppen azt bírálják, ami a kompromisszum lényege: hogy az EU vámuniójából nem távozna az Egyesült Királyság, miközben a kilépés jogi életbelépése miatt az EU ügyeibe 2019 márciusa után már nem szólhatna bele London.

Éppen ezért az elmúlt napokban felerősödött a kemény Brexit hívei körében is az újabb népszavazás követelése a kilépés módozatairól. Ez újdonság, hiszen azok a konzervatívok fordulnának ismét a néphez, akik egyszer már megtévesztették a szavazóikat azzal, hogy ?sima? kiválást ígértek nekik az EU-ból, ha a brexitre szavaznak. Ha valami nem bizonyult igaznak a brexittel kapcsolatban, ez volt az.

A kemény brexit híveinek fordulata, vagyis az új népszavazás ötlete egybeeshet az ellenzéki brit Munkáspárt érdekeivel is. A parlamentben a Munkáspárt azért küzd, hogy megbuktassa a konzervatívokat. Ezért hiába állna esetleg közel az EU-val kötendő megegyezés az ő álláspontjukhoz, nekik elsődleges Theresa May kormányának elsöprése és egy új választás kiírása. S bár a Munkáspárt legutóbbi kongresszusán megszavazták egy esetleges újabb brexitreferendum megtartását ? és ennek egyik legfőbb szorgalmazója éppen London munkáspárti polgármestere ?, az ellenzék legnagyobb pártjának rövid távú politikai érdekei felülírhatják a parlamenti szavazásnál a brexit ügyében képviselt álláspontot.

Andrea Dens – Celebrity Guy című Boris Johnsont és a brexitet kifigurázó alkotása
Fotó: Glyn Kirk / AFP

Márpedig ha a brit Munkáspárt a mostani brexitmegállapodás ellen szavaz, könnyen csatlakozhatnak hozzájuk a konzervatív kemény brexitpártiak, sőt a DUP északír unionistái is, ami a May-kormány bukását eredményezheti, és tényleg új választásokba torkollhat a végeláthatatlan brexitvita.

Mindeközben a brit gazdaság idegesen várja, hogy a 872 napja semmilyen eredményt felmutatni nem képes brit politikusok mire jutnak az EU-val és mire jutnak egymás között.

A brit gazdaság megfigyelők szerint az EU leglassabban növekvő gazdaságai közé süllyedt az elmúlt 872 napban, ami megmutatta, hogy a bizonytalanság a legrosszabb, ami történhet a brit üzleti élet szereplői számára.

Ugyanakkor éppen szerdán érkezett a hír arról, hogy a német gazdaság is visszaesést mutat, méghozzá 2015 óta első ízben.  Ez az, ami az EU vezető államát is arra ösztönözheti, hogy a korábbinál határozottabban és vehemensebben szorgalmazzon egy megállapodást a britekkel ? még akkor is, ha ez a megállapodás megint csak az időt húzná. Mindez mutatja, a brexit annyi problémát vet fel, hogy az egyik megoldás az, hogy nem hoznak döntést róla, és csak húzzák az időt a politikusok ? ennek a halogatásnak azonban éppen a gazdaság helyzete szabhat határt mind az Egyesült Királyságban, mind pedig az Európai Unióban.

folytatás

Legkedveltebb hírek
Rendező: Enyedi Ildikó Szereplők: Nagy Ervin, Schneider Zoltán, Jordán Tamás, Borbély Alex
2019-04-22 02:10:00 | Hozzászólások: 0 | Tények TV2
Rendező: Neil LaBute Szereplők: Morgan Freeman, Renée Zellweger, Chris Rock, Greg Kinnear,
2019-04-22 01:15:00 | Hozzászólások: 0 | Tények TV2
Facebook, Instagram, Snapchat és társai. Mi, magyarok évente több mint négymilliárd fotót készí
2019-04-22 00:29:16 | Hozzászólások: 0 | 24.hu
Április 13. és 14. között izgalmas programkavalkáddal készült az outletközpont, ahol
2019-04-22 00:05:28 | Hozzászólások: 0 | 24.hu
Ajánló - Szereplők: Bud Spencer, Terence Hill, Boots Southerland, Ruth Buzzi, Anne Kasprik
2019-04-22 00:00:00 | Hozzászólások: 0 | Tények TV2
Marker doktor vakbélgyulladás gyanújával küld át a klinikára egy gyereket
2019-04-21 23:50:00 | Hozzászólások: 0 | Tények TV2
Tipp: Kattints a képre a következő hír megtekintéséhez