Az elnök, aki örökké fiatal marad

| Cikk eltávolítása
Cimkék:
Az elnök, aki örökké fiatal marad

John Fitzgerald Kennedy 1917. május 29-én született a Massachusetts állambeli Brookline-ban. Anyai és apai dédszülei is az 1800-as évek közepén vándoroltak be írországból az Amerikai Egyesült Államokba, és mire Jack megszületett, a család mindkét ága nincstelenből jómódúvá vált. Igazán vagyonosak azonban azután lettek, hogy édesapja, Joseph Patrick Kennedy (vagy Joe) huszonévesen, időnként a legális és illegális üzletek határán mozogva, de kétségkívül jó érzékkel elkezdett üzletelni.

A Kennedy család 1948-ban hálaadáskor Hyannisportban. Balról: John F. Kennedy, Jean Ann Smith, Rose Kennedy, Joseph Kennedy Sr., Patricia Lawford, Robert F. Kennedy, Eunice Mary Shriver, Edward Kennedy. A kilenc gyerek közül kettő (Joe és Kathleen) ekkor már halott volt, Rosemary pedig mentális betegsége miatt intézetben élt. Fotó: Corbis / Getty Images

JFK harmadik gyerekként érkezett a családba a kilencből, és mivel volt egy bátyja, a fiatalabbik Joe, Jack kevésbé érezte az apja felől érkező nyomást, hogy politikai karriert kell építenie és a végső cél nem lehet más, mint a Fehér Ház. Ez azért is volt szerencsés helyzet, mert Jack sokat betegeskedett és emiatt volt, hogy hónapokat kellett ágyhoz kötve töltenie. Ezt az időt arra használta, hogy minden hozzáférhető könyvet elolvasott.

Az egészségi állapota később javult, így el tudta végezni a Harvard jogi karát. A II. világháború kitörése után, bátyját követve, 1941-ben jelentkezett a haditengerészethez, ám krónikus hátproblémái miatt elsőre nem vették fel. A rendkívül jó kapcsolati tőkével rendelkező apja azonban besegített és Jack bevonult.

John F. Kennedy a haditengerészet egyik partraszálló csónakjában. 1941 szeptemberétől 1945 áprilisáig szolgált a seregben. Fotó: Corbis / Getty Images

1943-ban a PT-109 járőrhajó kapitánya lett a Csendes-óceánon. Négy hónappal a kinevezése után, 1943. augusztus 1-jéről 2-ára virradó éjszaka Kennedy észrevett egy ellenséges japán hajót a közelben, és támadásra készült, de a holdfény nélküli éjszakában nem vettek észre egy másik japán rombolót, amely összeütközött a PT-109-cel és gyakorlatilag kettévágta azt.

Az ütközésben ketten meghaltak, a tíz túlélő pedig úszni kezdett egy közeli sziget felé. Az egyik súlyosan sérült amerikai katona nem tudott mozogni, ezért Kennedy a foga közé vette a bajtársa mentőmellényének szíját és úgy vonszolta 5 és fél kilométeren át. A túlélőket egy hét múlva találták meg, ez idő alatt Kennedy körbeúszta a környező szigeteket élelmet és édesvizet keresve. Mivel senki nem hitt benne, hogy a balesetet bárki túlélte a PT-109 legénységéből, még gyászmisét is mondtak értük, ezért Jack és társai gyakorlatilag a halálból tértek vissza.

Kennedy már szenátorként egyeztet testvérével, Robert F. Kennedyvel egy folyosón 1959. augusztusában. Fotó: Corbis / Getty Images

Nem volt ilyen szerencsés ifjabb Joe, akinek a bombákkal teli repülője Nagy-Britannia felett felrobbant ? az lett volna az utolsó bevetése. Apja összetört, de nem adta fel azt az álmát, hogy egyszer majd Kennedynek fogják hívni az USA elnökét, ezért az 1945-ben a tengerészettől egészségügyi okokból leszerelő Jack beszállt a politikába. Ez egyébként neki sem volt ellenére, és az 1946-os választáson el is nyert egy helyet a Demokrata Párt színeiben a kongresszusban.

Fotó: Charles McCormick/The Boston Globe / Getty Images

A Kennedy-pénznek és választási gépezetnek hála aztán 1953-ban sikerrel pályázott a massachusettsi szenátori pozícióra is ? ehhez valószínűleg az is hozzájárult, hogy a jóképű és megnyerő fiatal politikus az év szeptemberében feleségül vette a csinos és szimpatikus Jacqueline Bouvier-t.

A közvélemény szemében ők testesítették meg az amerikai álompárt, de házasságuk korántsem volt felhőtlen: Jack megszámlálhatatlan félrelépése és két gyerekük elvesztése rányomta a bélyegét a kapcsolatra.

Demokrata kampánykitűző 1960-ból. Fotó: Blank Archives/Getty Images

Miután JFK szenátor lett, mindenki számára egyértelművé váltak elnöki ambíciói, csak az nem volt biztos, hogy mikor teljesíti ki azokat. 1956-ban bejelentkezett Adlai Stevenson mellé alelnökjelöltnek, de a jelöltállító kongresszus nem kapott elég szavazatot. Ez volt a szerencséje, ugyanis Stevenson elbukta a választást, Kennedy viszont hasznos tapasztalatokat szerzett és tiszta lappal készülhetett a négy évvel későbbi megmérettetésre.

Kampány Nyugat-Virginiában 1960 májusában. Fotó: Corbis /  Getty Images

A kampánymenedzseri feladatokat a háttérből irányító Joe Kennedy Jack öccsére, Robertre bízta, aki már a szenátorválasztás idején is hasznos munkaerőnek bizonyult. Bobby Kennedy erős kézzel, és nagyon hatékonyan irányította a kampánycsapatot, így igen kis különbséggel, de a John F. Kennedy-Lyndon B. Johnson párosnak sikerült legyőznie a republikánus Richard Nixont, és ifjabb Henry Cabot Lodge-ot.

A beiktatási bál 1961. január 20-án. Fotó:Corbis via Getty Images

A hidegháború kellős közepén megválasztott JFK-nek nemcsak a szovjet és kommunista veszéllyel kellett nap mint nap szembenéznie, de az amerikai társadalmi problémákkal is.

Kennedy elnök az évenként megrendezett Hadsereg-Haditengerészet (Army vs. Navy) amerikaifoci-mérkőzésen Philadelphiában. Fotó: Corbis / Getty Images

Elnöksége első éve külpolitikai szempontból nagyon rosszul sikerült: nem tudta megakadályozni a berlini fal felhúzását és a kudarccal végződött Disznó-öbölbeli akció sem döntötte meg Fidel Castro hatalmát, ráadásul a háttérben már javában zajlott a vietnami háború.

John F. Kennedy elnök és ifjabb John F. Kennedy az Ovális irodában. Fotó: AFP

1962-re már derűsebben tekinthetett vissza, hiszen az év októberében a kubai rakétaválság békés megoldásával jó eséllyel sikerült megakadályoznia egy atomháború kitörését. Ebben segítségére volt az ekkor már igazságügyi miniszterként dolgozó Bobby is, aki már-már társelnöki feladatokat látott el a Kennedy-kormányban.

Asszonyok próbálnak aláírást szerezni az elnöktől berlini látogatásán. Fotó: dpa / AFP

Ezen felül, ha lassan is, de felismerték az amerikai feketék egyenlőségéért küzdő aktivisták, köztük ifjabb Martin Luther King munkájának fontosságát is, ami megteremtette az alapot az 1964-ben elfogadott polgárjogi törvényhez.

Kennedy nagyon népszerű volt külföldön. Az egyik leghíresebb és legnagyobb hatású beszédét 1963-ban mondta: az ?Ich bin ein Berliner?, azaz ?Én is egy berlini vagyok? mondat reményt és büszkeséget adott a szovjet területekkel körbevett Nyugat-Berlin lakosainak.

Kennedy elhíresült berlini beszéde. Fotó: dpa / AFP

Az amerikai szavazók jelentős része azonban kritikus volt az elnök munkájával szemben. A déli államokban például, ahol az azt tiltó törvények ellenére még tombolt a szegregáció és a rasszizmus, nem nézték jó szemmel, hogy JFK felkarolta az afro-amerikaiak ügyét. Ugyanakkor ahhoz, hogy Kennedynek legyen esélye az 1964-es újraválasztásra, szüksége volt a déli szavazatokra is.

Érdeklődők Kennedy elnök frankfurti látogatásán 1963 júniusában. Fotó: dpa/AFP

Éppen ezért Johnson alelnök azt javasolta, hogy látogassanak el az ő otthonába, Texasba, találkozzanak a választókkal, üzletemberekkel és mutassák meg, hogy Jack Kennedy rendes amerikai hazafi. Az elnök rendszeresen kapott életveszélyes fenyegetéseket és Texas különösen veszélyesnek tűnt, de úgy döntött, vállalja a kockázatot.

Kennedy elnök és a Jacqueline Kennedy elhagyják a Texas Hotelt és autóba szállnak 1963. november 22-én. Fotó:  John F. Kennedy Presidential Library and Museum / AFP

Az elnöki különgép november 22-én délelőtt fél 12 körül szállt le a dallasi Love Field repülőtéren, az elnököt, a first ladyt és az alelnöki házaspárt szállító autókonvoj lassú menetben Dallas központja felé indult.

A konvoj Dallas utcáin. Fotó:Corbis/Getty Images

A konvojt 150-200 ezres ujjongó tömeg köszöntötte. Fél 1-kor értek a Dealey Plazára, amikor a texasi kormányzó felesége Kennedyhez fordult:

– Elnök úr, nem mondhatja, hogy Dallas nem szereti önt.

– Nem, valóban nem

? válaszolta Kennedy, és ezek voltak utolsó szavai. Amikor a konvoj a szomszédos Elm utcára fordult, lövések dördültek. Az elnök előbb a torkához kapott, majd egy lövés eltalálta a fejét és az ülésre rogyott.

Golyó ütötte nyom az elnöki limuzinon. Fotó: Corbis  /  Getty Images

Felesége, Jackie a sokktól előbb kimászott a Cadillac csomagtartójára és a merényletről készült felvételek tanúsága szerint valamit el akart venni onnan. A segítségére siető testőr, Clint Hill később azt mondta, hogy a first lady a férje koponyájának egy darabjáért nyúlt. Hill visszaparancsolta az asszonyt a kocsiba, aki az ölébe vette az eszméletlen férje fejét.

Jack, Jack, hallasz engem? Szeretlek, Jack

? ismételgette a kórházba vezető úton.

Lyndon B. Johnson leteszi az elnöki esküt a különgépen a dallasi repülőtéren. Baloldalán Jacqueline Kennedy. Fotó:  John F. Kennedy Presidential Library and Museum  AFP

Délután 1 órakor a Parkland Kórházban a John F. Kennedy-t halottnak nyilvánították, 2-kor a holtteste már az elnöki különgépen volt, fél 3 után pedig Lyndon B. Johnson letette az elnöki esküt, miközben Jackie Kennedy véres ruhában állt mellette.

A Kenendy megölésével gyanúsított Lee Harvew Oswald az elfogása utáni sajtótájékoztatón. Fotó: AFP

A merénylőt, a közismerten kommunista kapcsolatokkal rendelkező és egy ideig a Szovjetunióban élő Lee Harvey Oswaldot még aznap letartóztatták és kihallgatták. Bíróság elé azonban sosem került: november 24-én, miközben a városi börtönből a megyeibe szállították át, Jack Ruby, egy helyi éjszakai bár vezetője lelőtte.

Ravatal a Kapitóliumban. Fotó: dpa / AFP

A meggyilkolt elnököt ugyanaznap a Capitoliumban ravatalozták fel, ahol a másnap megtartott temetéséig több mint negyedmillióan tették tiszteletüket. A koporsót gyászmenet kísérte előbb a templomi szertartásra, majd az Arlingtoni Nemzeti Temetőbe.

Jacqueline Kennedy a ravatalnál. A háttérben Kennedy testvére, Robert és gyermekei. Fotó:  Wally McNamee/CORBIS/ Getty Images

A menetben ott sétált az özvegy first lady, valamint lánya, az ötéves Caroline, és fia, az ifjabb John, akinek harmadik születésnapja éppen az édesapja temetésének napjára esett.

A gyilkossággal foglakozó The Sixth Floor múzeumon található emléktáblán az allegedly, azaz állítólag szót a járókelők körbe kaparták és kifényesítették az évek folyamán. Fotó: James Leynse/Corbis via Getty Images

A Kennedy-gyilkosság az elmúlt évtizedekben számos összeesküvés-elméletnek adott táptalajt, onnantól kezdve, hogy ki volt a felbújtó (a CIA?, a maffia?, a kubai emigránsok?), addig, hogy pontosan hány golyót is lőttek ki (egyet? hármat?). A rejtély felfedésére két bizottság is alakult, ám ezek megállapításai több dologban ellentmondanak egymásnak.

Fehér X jelöli a mai napig Dallasban a Kennedy-gyilkosság helyszínét. Fotó:  Orjan F. Ellingvag/Corbis via Getty Images

Maga a család látszólag nem foglalkozott azzal, hogy kiderítse, ki ölte meg JFK-t, bár egyes jelek arra mutatnak, hogy Robert Kennedy titokban nyomozni kezdett, de miután 1968-ban őt is lelőtték, ez a szál is megszakadt.

A merénylet 50. évfordulójára lapunk készített egy hosszabb összeállítást is, ezt itt találják.

Kiemelt kép: Corbis/Getty Images

folytatás

Legkedveltebb hírek
Torres társa küldetés közben eltűnik, ami tovább bonyolítja az ügyet, hogy egy halottnak hitt ügynökkel távozik a férfi
2019-07-18 23:00:00 | Hozzászólások: 0 | Tények TV2
Ajánló - Szereplők: Al Pacino, Diane Keaton, Andy García, Talia Shire, Eli Wallach, Joe Ma
2019-07-18 22:10:00 | Hozzászólások: 0 | Tények TV2
A hivatalos verzió szerint az amerikai "válaszcsapás" védekezés volt
2019-07-18 22:01:54 | Hozzászólások: 0 | Népszava
Tina volt az Igazgató következő ügyfele. A játékos izgalmas perceket tudhat maga mög&
2019-07-18 22:00:00 | Hozzászólások: 0 | Tények TV2
Az Áll az alku játékosa végig milliós összegű táskákat nyitott, így sajnos a végére 250 ezer forintot tudott összegyűjteni
2019-07-18 21:53:00 | Hozzászólások: 0 | Tények TV2
Tipp: Kattints a képre a következő hír megtekintéséhez