Ezek voltak 2018 leghülyébb kutatásai

| Cikk eltávolítása
Cimkék:
Ezek voltak 2018 leghülyébb kutatásai

Persze az itt felsorolt kutatásoknak általában van némi haszna: ha nem is pontosan az, amire készültek, a közben használt technológiák, vagy az általuk leszűrt következtetések később hasznosíthatók más területeken. De azért magukban elég furcsán hangzanak – és ez még csak a krémek krémje.

A KUKORICAPEHELY ÉS AZ ELEFÁNT TÖRTÉNETE

Az elefántok ormányának működését jórészt ismerjük már, de azt nem tudjuk, miképp képesek az olyan kisebb, darabos élelmiszereket magukhoz venni, mint amilyen például a reggelizőpehely. Ezért Kellynek, az afrikai elefántnak tavaly nyáron nagyon jó dolga volt: annyit ehetett a finom müzliből, amennyi csak jólesett neki, a kutatók pedig közben megfigyelték, pontosan mi is történik az elefánt testében.

A kutatók azt vizsgálták, hogy Kelly milyen erővel használta az ormányát ahhoz, hogy képes legyen felszívni ezeket a könnyű, kisebb darabokat. A Georgia Műszaki Intézet mérnökei úgy gondolták, hogy ez a kutatás majd segíthet abban, hogy sokkal hatékonyabb robotokat fejlesszenek, hiszen az elefántok ormánya már magában is műalkotás, és inspirálja a robotkészítőket.

How does an elephant eat its cereal? Scientists really want to know. https://t.co/d4emhmTCck pic.twitter.com/b1w1dLfabY

? SN Students (@SNStudents) 2018. december 7.


Kiderült, hogy Kelly az összevágott zöldségeket az ormánya oldalával szorította össze, és úgy emelte a szájához, a reggelizőpehelybe viszont beletunkolta az ormány végét, és ezzel a végrésszel szorította össze a kisebb darabokat. Ehhez a mi rágóerőnk hússzorosát, 40 newtont használt, míg a zöldségek nagyobb darabjaihoz mindössze 10 newtont.

MI LENNE, HA A FÖLD ÁFONYÁVÁ VÁLTOZNA?

Ötletem sincs, hogyan juthat valakinek eszébe bármi ilyesmi még akár felvetés szintjén is, de az Oxfordi Egyetem kutatójának, Anders Sandbergnek, úgy tűnik, furcsán jár az agya. Az a kérdés, hogy mi történne, ha a Föld hirtelen spontán elkezdene átvedleni áfonyákká ugyanekkora méretben, méghozzá úgy, hogy az áfonyák nem nyomódnak össze, de nagyon sűrűn helyezik el őket? Sandberg szerint ezek az áfonyák nagyobbak lennének, és vastag volna a héjuk, közöttük pedig levegő sűrűsödne össze.

Fotó: Thinkstock

Ha valaki a Föld felszínén állna az ominózus átváltozás alatt, az első dolog, amit észrevenne, az a gravitáció jelentős csökkenése: a súlya 87 százalékkal lecsökkenne. Nem élvezhetné azonban sokáig a felhőtlen súlytalanságot: az áfonyák közötti levegő elkezdene kiszökni a felszín felé, miközben a gyümölcsök a saját gravitációjuk alatt összenyomódnának.

Óriási földrengés keletkezbe, az áfonyabolygó drasztikusan felmelegedne (Sandberg 143 Celsius-fokot számolt), a vége pedig az lenne, hogy egy jóval kisebb bolygó jönne létre, tetején áfonyalekvárral és -gőzzel. Az ég maradna kék, fehéres vízpára-felhőkkel, és az áfonyatenger lassacskán alkohollá erjedne, ha az antioxidánsok nem állítanák meg a folyamatot.

Most már ezt is tudjuk.

KISZÁMOLTÁK, MILYEN A TUDOMÁNYOSAN TÖKÉLETES PIZZA

Két fizikus és egy ételantropológus bemegy a bárba – így kezdődik az a vicc, aminek az a vége, hogy lesz egy matematikai egyenletünk a tudományos szempontból tökéletes pizzára. Andrey Varlamov, Andreas Glatz és Sergio Grasso olaszországi pizzériákban járt, helyiekkel és pizzakészítőkkel (pizzaiolókkal) beszéltek, hogy eltanulják a pizzasütés csínját-bínját. A szakértők az éttermekben paradicsomos, mozzarellás és bazsalikomos feltétű margherita pizzákat rendeltek.

Általában egy tűzálló téglából készült sütőben normál esetben 325-330 Celsius-fokon, 120 másodpercig sütik a tésztát, csúcsidőben azonban sietni kell, így ilyenkor 390 Celsius-fokon, 50 másodpercen át készülnek a pizzák. Emiatt azok rosszabb minőségűek lesznek.

A kutatók szerint a téglasütők hőátvitelük miatt a legjobb eszközök a pizza megsütésére.

Hagyományosan az efféle sütők fatüzelésűek, a lángok a sütő egyik sarkában találhatóak, a megfelelő kialakítás miatt ugyanakkor a hő egyenletesen oszlik el a sütő belsejében.Egy elektromos sütőben ezzel ellentétben a tészta általában egyenesen a fém tartóra kerül, a fém azonban nem vezeti olyan jól a hőt, ezért a pizza alját több meleg éri, mint a felső részét.

Ez viszont nem jelenti azt, hogy az ember otthon ne tudna kiváló pizzát készíteni, csak számolnia kell a termodinamikai változással. A szakértők szerint egy elektromos sütőben a hőfokot érdemes 230 Celsius-fokra állítani, a tésztát pedig 170 másodpercig kell a sütőben hagyni.

Fotó: Thinkstock MIÉRT NÉGYSZÖG ALAKÚ A VOMBATKAKI?

Évek óta foglalkoztatja a tudósokat, hogy pontosan miért is van olyan furcsa, négyszögletes alakja a vombatkakinak. A Georgiai Technológiai Intézet kutatói most azt mondják, feltárták az emésztési folyamatokat, amelyek ezeket furcsa alakú székleteket produkálják.

A kutatáshoz olyan vombatokat használtak, amiket el kellett altatni tasmaniai autóbalesetek után. A kísérletek több, mint furcsán zajlottak: a kutatók lufit fújtak fel az állatok emésztőrendszerében, hogy megnézzék, milyen alakot vesz fel. Kiderült, hogy a titok a rendszer utolsó 8 százalékában rejlik.

Itt történik meg ugyanis az, hogy a vombatkaki folyékony anyagból szilárddá változik, és az egybefüggő csomag nagyjából két centiméter hosszú kockákra válik. A végtermék ebben a szakaszban veszi fel a végleges formát és összetételt is, és így távozik az állatból.

Fotó: Thinkstock

Mondhatnánk, hogy a vombatürülék vizsgálata nem feltétlenül a leghasznosabb területe a tudománynak, de a tudósok leszögezték: a módszert a gyakorlatban mi is tudjuk hasznosítani, persze nem vécézés közben, hanem inkább különböző újfajta gyártási technikák kidolgozásában, leginkább az építészet területén.

íGY ÉLD TÚL A TRÓNOK HARCÁT!

Ha valaki esetleg valaha egy olyan szituációban találja magát, ami a Trónok harcára emlékezteti, akkor most jó hírünk van: a Macquarie Egyetem kutatói meghatározták, mi kell ahhoz, hogy egy ilyen trónviszályoktól szabdalt világban túléljen.

A legjobb stratégia az, ha az ember egy fehér nő, méghozzá a vagyonosabb osztályból, és elég lazán értelmezi a hűség fogalmát. 

Annyira nem meglepő, hogy a sorozatban a nemesek tovább élnek, mint a szegények, és a nők is ritkábban halnak, mint a férfiak. Az sem baj, ha az ember tudja, melyik oldalra álljon.

Fotó: Hbo

A kutatók a tanulmányukban (amihez nem kellett pénzügyi támogatást igényelniük, mert már úgyis megvolt otthon az összes DVD) megállapították, hogy a vezető halálok a sorozatban a sérülés: 73,7 százalék így veszítette életét, míg 11,8 százalék tűzben, 4,8 százalék pedig mérgezés következtében. A kutatók csak két karaktert találtak, akik a sorozatban természetes halált haltak volna.

A kutatók azt is megállapították, hogy a hetedik évad végére a karakterek legalább fele már meghalt, és az újonnan érkezőknek volt a legnehezebb: 14 százalékos az esély arra, hogy valaki a bemutatkozás utáni egy órában haljon meg.

Nagy Nikoletta korábbi cikkei Sokaknak már elérhető az Instagramot megváltoztató új funkcióBizarr módon kapta meg egy idegen bizalmas felvételeitA botrányok ellenére is mindenkit letarol a Huawei
folytatás

Legkedveltebb hírek
Az Alavés nem tudott pontot rabolni a címvédőtől a La Liga 34
2019-04-24 00:15:27 | Hozzászólások: 0 | Tények TV2
Új résszel folytatódik a Bezár a bazár! II. évada szerdán 19.10-től a TV2-n!
2019-04-24 00:05:23 | Hozzászólások: 0 | Tények TV2
A La Liga 34. fordulójában roppant fontos három pontot szerzett a hazai csapat.
2019-04-23 23:57:58 | Hozzászólások: 0 | Tények TV2
Nézd meg a Pénzt vagy éveket! legújabb részét!
2019-04-23 23:20:00 | Hozzászólások: 0 | Tények TV2
Tipp: Kattints a képre a következő hír megtekintéséhez