Áttörések, botrány, lezuhanó űrállomás: izgalmas éve volt a tudománynak

| Cikk eltávolítása
Cimkék:
SOSEM LÁTOTT ÁSVÁNYOKRA BUKKANTAK

Januárban szakértők egy csoportja bemutatta a Hüpatia-kövön végzett elemzés eredményeit. A meteoritot a 4. századi egyiptomi tudósról, Alexandriai Hüpatiáról nevezték el, és 1996-os felfedezése óta tartja izgalomban a kutatókat.

A Jan Kramers, a Johannesburgi Egyetem munkatársa által vezetett csapat a vizsgálat során felfedezte, hogy a Hüpatia-kő összetétele teljesen egyedi, és egy ritka ásványt, moissanitot tartalmaz. Az anyag ráadásul a Földön sosem látott formában, nikkel-foszfor szemcsékkel és egy kis vassal van jelen a meteoritban. Efféle összetétellel nemigen találkozni rendszerünk bolygóin.

A felfedezés azt sugallja, hogy a Hüpatia-kő anyaobjektuma a Naprendszer kialakulása előtt formálódott.

A kutatók azt egyelőre nem tudták kideríteni, hogy pontosan honnan is érkezhetett a Földre a meteorit.

FELBOCSÁTOTTÁK A RAKÉTÁK RAKÉTÁJÁT

Magyar idő szerint 2018. február 6-án bocsátották fel az elmúlt idők legerősebb rakétáját, a Falcon Heavyt. A 70 méter magas rakéta 63,8 tonnányi hasznos terhet tud alacsony Föld körüli pályára állítani. Bár a Falcon Heavy megalkotása rakétatudományi szempontból nem számít óriási áttörésnek, próbarepülését így is milliók követték élőben.

Ennek oka az, hogy az Elon Musk vezette SpaceX hatalmas show-t rendezett az esemény alkalmából.

A felbocsátás egyik érdekessége, hogy a rakétán nem a hagyományos és értéktelen teszttömeg utazott, hanem egy tűzpiros Tesla Roadster, illetve az abban ülő, szkafanderbe öltöztetett és Starman névre keresztelt próbababa.

A Falcon Heavy különleges rakományt szállított ? Fotó: SpaceX

Indítása óta az autó és utasa már a Mars pályáján is túlra jutott.

SZEGÉNYEBB LETT A TUDOMÁNY VILÁGA

Hosszú betegség után, 2018. március 14-én halt meg Stephen Hawking, korunk legismertebb fizikusa. A tudós haláláról világszerte megemlékeztek.

?Egy géniusz volt és a kedvenc Simpson-karakterem? - így emlékezik a világ Stephen Hawkingra A modern tudományos világ egyik legismertebb alakja 76 évesen távozott az élők soraiból.

Hawking kutatásaival nagyban hozzájárult az Univerzum alaposabb megértéséhez, munkája során pedig arra is törekedett, hogy humorával és egyedi stílusával a fizikát és csillagászatot a szélesebb közönséggel is megkedveltesse. A kutató ráadásul a szorosan vett szakterülete mellett egyéb témákban, így filozófiai és környezetvédelmi kérdésekben is gyakran megszólalt.

Hawking elhivatottságát bizonyítja, hogy még élete utolsó heteiben sem hagyott fel a munkával, halála után néhány hónappal egy könyve és egy tanulmánya is megjelent.

LEZUHANT A MENNYEI PALOTA

Hónapokig tartó zuhanás után, április 2-án lépett be a földi légkörbe a kínai Tienkung-1 (?Mennyei Palota-1?) kísérleti űrállomás. A szakértők korábban úgy számoltak, hogy igen kicsi az esély arra, hogy a szerkezet törmelékei lakott területre hulljanak, és a darabok szerencsére valóban nem fenyegettek emberi életeket, hiszen az óceánba zuhantak.

Rádiófelvétel a Tienkung-1 zuhanásáról ? Fotó: Handout / FRAUNHOFER FHR / AFP

A Tienkung-1-et 2011 szeptemberében indította el Kína, és arra használták fel, hogy teszteljék azokat a technikákat, melyek egy komolyabb űrállomás megalkotásához szükségesek.

A földi irányítás 2016-ban vesztette el a kontrollt az űreszköz felett.

A Tienkung-1 ?bátyja?, a szintén kísérleti állomásként szolgáló Tienkung-2 jelenleg is bolygónk körül kering, igaz, a jelek alapján lassan ezen szerkezet missziója is véget ér. Az utóbbi időkben az állomás lejjebb ereszkedett, úgy tűnik, hogy Kína nem akarja megismételni a Tienkung-1-nél elkövetett hibákat, és irányítottan szeretnék visszahozni a Földre.

TILTOTT GÁZ SZIVÁROG KELET-ÁZSIÁBÓL

2018 egyik legkomolyabb környezetszennyezési botrányáról májusban számoltak be. A szakértők egy átfogó légkörvizsgálat során meglepően magas fluor-triklórmetán-koncetrációt mutattak ki az atmoszférában. Más kloro-fluorokarbonhoz (CFC) hasonlóan a fluor-triklórmetán (CFC-11) előállítását is betiltották 1987-ben a montreali jegyzőkönyvvel. A CFC-11-et sokáig hűtőközegként és hajtógázként is alkalmazták, ózonromboló hatása miatt azonban úgy döntöttek, meg kell szüntetni a gyártását.

A CFC-11-koncentráció éveken át az elvárásnak megfelelően csökkent, 2012-től azonban a csökkenés látványosan lelassult.

Ez azt jelenti, hogy valahonnan, feltételezhetően Kelet-Ázsia területéről továbbra is szivárog a veszélyes vegyület.

Később a kutatók arra jutottak, hogy a fluor-triklórmetán forrásai azok a habképző gyárak lehetnek, amelyek a kínai Csingfuban találhatóak. A jelek alapján az érintett üzemek hatósági ellenőrzése nem megfelelő.

PORVIHAR SÖTÉTíTETTE EL A MARSI EGET

A NASA szakértői június 1-én fedezték fel, hogy hatalmas porvihar alakult ki a vörös bolygón. Maga a jelenség tudományos szempontból igen érdekes, hiszen ilyen nagy viharok ritkán tombolnak a vörös bolygón. Az ugyanakkor problémát jelentett, hogy a légkörben összegyűlt szemcsék veszélybe sodorták a NASA egyik roverét, az Opportunityt.

A szerkezet 2004-ben landolt a vörös bolygó felszínén, és alaposan túlteljesítette eredetileg 90 naposra tervezett küldetését. A marsjáró 2007-ben már átvészelt egy nagyobb vihart, a júniusi jelenség azonban sokkal komolyabbnak bizonyult.

Az Opportunity marsjáró ? Illusztráció: NASA/JPL/Cornell University, Maas Digital LLC

A légkörben olyan sűrű porréteg állt össze, amely eltakarta a Napot az Opportunity elől, így a napelemekkel működő szerkezet energiaszintje drámaian lecsökkent, majd a robot ki is kapcsolt. Ez a roverre nézve igen veszélyes, hiszen a marsi télben olyan alacsonyra csökkenhet a hőmérséklet, melyet az Opportunity bizonyos rendszerei nem képesek átvészelni fűtés nélkül.

A szakértők hónapokon keresztül nem hallottak a robotról, félő, hogy hosszúra nyúlt missziója lassan véget ért.

NYOM NÉLKÜL TŰNT EL 1,8 MILLIÓ PINGVIN

Szakértők egy csoportja júliusban jelentette be, hogy műholdas és helikopteres felvételeket elemezve felfedezték, hogy drámaian, mintegy 1,8 millió példánnyal csökkent a világ legnagyobb királypingvin-kolóniájának egyedszáma.

A kutatók régóta tudják, hogy a klímaváltozás igen súlyosan érinti a pingvineket, a júliusi adatok azonban így is megdöbbentőek.

Az Indiai-óceán déli részén fekvő Île aux Cochons rendkívül nehezen megközelíthető, ezért a szakértők viszonylag keveset tudnak a szigeten élő kolóniáról. Az 1960-as években bebizonyosodott, hogy a területen él a királypingvinek legnagyobb populációja, mintegy 2 millió madár.

A júliusban bemutatott tanulmány azonban felfedte, hogy az 1990-es évektől kezdődően folyamatosan csökkent az egyedszám, 2017-re pedig csupán 200 000 pingvin maradt a szigeten. A kutatók szerint a jelenség hátterében az éghajlatváltozás mellett a környező szigeteken pusztító madárkolera áll.

EGY HIBRID KISLÁNY A MÚLTBÓL

A Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézet munkatársai augusztusban számoltak be legújabb kutatásuk eredményéről. A szakértők egy oroszországi barlangban feltárt, 50 ezer éves csontokat elemezve arra jutottak, hogy a maradványok egy félig neandervölgyi, félig gyenyiszovai lánytól származnak.

Korábban egyetlen lelőhelyen, az Altaj-hegység egyik barlangjában bukkantak olyan leletre, amely ugyanilyen fajközi keveredés bizonyítéka lett volna.

Bár a neandervölgyiek és a gyenyiszovaiak egy időben éltek Eurázsiában, sok alkalmuk nem volt a találkozásra, hiszen előbbi populáció inkább a nyugati, míg utóbbi a keleti területeken fordult elő. Úgy tűnik azonban, hogy amikor a két csoport találkozott, előfordult párosodás a csoportok egyedei között.

A neandervölgyiek a gyenyiszovaiakkal is keveredtek ? Fotó: STEPHANE DE SAKUTIN / AFP)

Hasonló módon a neandervölgyiek és gyenyiszovaiak a Homo sapiens sapiens populációval is keveredtek.

NYOLCMÁZSÁS MADÁR URALTA MADAGASZKÁRT

James Hansford, a Londoni Zoológiai Társaság munkatársa és kollégái szeptemberben írták le minden idők legnagyobb madarát, a Vorombe titant.

A röpképtelen faj egyedei akár 800 kilogrammosra és 3 méter magasra is megnőhettek.

Az elefántmadarak közé tartozó élőlény mintegy ezer évvel ezelőtt pusztult ki az emberi tevékenység hatására. Miután a hatalmas madarak eltűntek, egész Madagaszkár ökoszisztémája átalakult: kipusztultak azon növények is, melyeknek magjait a madarak terjesztették.

Bár a Vorombe titan maradványait már korábban is ismerték a kutatók, a leleteket sokáig egy másik fajhoz, az Aepyornis maximushoz kötötték, méreteit pedig tévesen becsülték meg.

VÉSZHELYZET A SZOJUZON

Október 11-én egy Szojuz MSZ-10 a Nemzetközi Űrállomás felé indult el fedélzetén egy orosz és egy amerikai űrhajósossal. Nem sokkal a felbocsátás után az űrhajót szállító Szojuz-FG típusú hordozórakétánál problémák adódtak, így kényszerleszállást kellett végrehajtani.

A balesetben szerencsére senki sem sérült meg.

A későbbi vizsgálatok alapján a szakértők arra jutottak, hogy a hibát a rakéta első és a második fokozatának összeütközése okozta. Az eszköz így eltért rendes röppályájától, a második fokozat alsó része pedig feltételezhetően megsemmisült.

Egy Szojuz-FG indítása ? Fotó: Roszkozmosz / AFP

Az oroszok utóbb bejelentették, hogy a Szojuz-FG használatát egészen addig felfüggesztik, amíg nem zárták le az eset átfogó vizsgálatát. Az űrhajón utazó Nick Hague asztronauta és Alekszej Ovcsinyin kozmonauta előreláthatóan jövő tavasszal utazhat el a Nemzetközi Űrállomáshoz.

ÁTHÁGTÁK A SZABÁLYOKAT

Csienkuj He, a kínai Déli Tudományos és Műszaki Egyetem munkatársa novemberben jelentette be, hogy segítségével olyan ikreket hoztak világra, akiken génszerkesztést hajtottak végre.

A szakértők állítólag olyan módosítást hajtottak végre a magzatok genetikai állományán, melyekkel védettséget próbáltak kialakítani bennük a HIV vírussal szemben. Az adatok alapján csak az egyik gyermekben jött létre az immunitás.

A hír komoly felháborodást váltott ki a tudományos közösségben: a génszerkesztés még meglehetősen új területnek számít, és nem tudni, hogy milyen nem várt következményekkel jár a genetikába való beavatkozás.

A fizetés nélküli szabadságát töltő He kísérletéről állítólag nem tudtak a Déli Tudományos és Műszaki Egyetemen. A kutató ellen belső és nemzetközi vizsgálatot is indítottak, hiszen számos etikai szabályt áthágott. Egyes szakértők ugyanakkor azt is felvetették, hogy a génszerkesztést valójában sosem hajtották végre, a bejelentés talán csak az emberi génmódosítással kapcsolatos tényleges diskurzus megkezdését szolgálta.

GALÁPAGOS A MÉLYBEN

A kutatók korábban is tudták, hogy a felszín alatt egy igen sokszínű ökoszisztéma él, amely valósággal hemzseg a különböző mikroorganizmusokban. Karen Lloyd, a Tennessee-i Egyetem munkatársa és kollégái egy decemberben ismertetett kutatásban azonban minden korábbinál átfogóbban tárták fel ezt az élőhelyet.

A közel tíz éven át tartó vizsgálat alapján a föld alatti Galápagosnak nevezett ökoszisztémában él a földi mikrobák 70 százaléka.

Az élőhelyen a baktériumok, illetve rokonaik, az archeák uralkodnak, mellettük bizonyos eukarióták is fellelhetőek.

A földi mikrobák 70 százaléka nem a felszínen, hanem a mélyben él ? Fotó: Thinkstock

A szakértők szerint ezen ökoszisztéma vizsgálata segíthet alaposabban megérteni, hogy melyek is azok a tényezők, melyekre az élet kialakulásának szüksége van. A föld alatti Galápagos alaposabb feltérképezésével így jobb képet kaphatunk arról, hogy hol érdemes keresni az élet nyomait más égitesteken.

Kiemelt fotó: Thinkstock

folytatás

Legkedveltebb hírek
A hatodrendű vádlottnak megítélt 6 milliót lefoglalta a végrehajtó, azt az áldozat családja kapja
2019-09-24 10:44:38 | Hozzászólások: 0 | Népszava
Egyetlen hónap alatt 10,5 milliárd forinttal nőtt a költségvetési szervek lejárt tartozása, ilyen mértékű ugrásra hat éve nem volt példa ? írta meg a Népszava
2019-09-24 10:44:35 | Hozzászólások: 0 | 24.hu
Babos Tímea nyolcaddöntőbe jutott a 250 ezer dollár (74,8 millió forint) összdíjazású taskenti keménypályás női tenisztornán, miután kedden két szettben legyőzte Kirsten Flipkenst
2019-09-24 10:43:18 | Hozzászólások: 0 | Népszava
Mint írtuk, csődbe ment a legrégibb brit utazási iroda, a Thomas Cook, amely egyben a Neckermann anyacége
2019-09-24 10:42:27 | Hozzászólások: 0 | 24.hu
Tarlós István most a 168 Órában ?karácsonyozik? hosszan
2019-09-24 10:40:26 | Hozzászólások: 0 | 24.hu
Babos Tímea nyolcaddöntőbe jutott a 250 ezer dollár (74,8 millió forint) összdíjazású taskenti keménypályás női tenisztornán, miután kedden két szettben legyőzte Kirsten Flipkenst
2019-09-24 10:37:17 | Hozzászólások: 0 | 24.hu
Tipp: Kattints a képre a következő hír megtekintéséhez