Ezekről csúsztatott Orbán a kormányinfón

| Cikk eltávolítása
Cimkék:
Ezekről csúsztatott Orbán a kormányinfón

Orbán Viktor decemberre beígért, végül januárban megtartott sajtótájékoztatójáról már csütörtökön megírtuk, hogy a miniszterelnök szavainak nem mindig sikerült találkozniuk a valósággal. Ebben a cikkben azt taglaltuk, hogy a nem konkrét tényekre alapozott állításait hogyan csűrte-csavarta úgy a miniszterelnök, hogy azok végül nem fedték maradéktalanul az igazságot:

Orbán most bizony nem nagyon mondott igazat A korrupcióra a Fidesz nem tud elfogadható választ adni, Orbán hobbifilozófus lett. Ezek a tanulságok Orbán sajtótájékoztatójából.

Ezek a hazugságok azért kerültek egyre többször elő, mert Orbán Viktor egyszerűen nem tud ? a legelszántabb, ezzel nem is foglalkozó hívein kívül ? bárki számára elfogadható választ adni arra, hogy miért lett milliárdos a családjából, a barátai közül vagy a környezetéből szinte mindenki

? magyarázta Kerner Zsolt véleménycikkében, miért védekezett többször azzal Orbán, hogy üzleti ügyekről nem nyilatkozik, hiszen szerinte a politikusoknak üzlettel nincs dolguk. Úgy is fogalmazott egyszer:

A politikusok politikával foglalkoznak, az üzletemberek meg az üzlettel

? ami már egy tényszerű állítás, így cáfolható is. Ezzel meg is érkeztünk ennek a cikknek a tárgyához: a miniszterelnök által tényként elmondott állítások közül vesszük végig azokat, amelyek legfeljebb a valóság sajátos értelmezésének nevezhetők.

Politikusok is üzletelnek

Kezdjük rögtön a fenti állítással. Nem kell messzire menni, elég végignézni a jelenlegi Fidesz-frakción. A teljesség igénye nélkül:

a gazdasági bizottság elnöke, Bánki Erik legfrissebb vagyonnyilatkozata szerint hat cég tulajdonosa, a bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalással gyanúsított Simonka György egy cég tulajdonosa, de barátai, rokonai révén egy komplett cégháló bontakozott ki körülötte, a Fradi-elnök Kubatov Gábor is érdekelt négy cégben.

De maga Orbán Viktor sem mentes az üzleteléstől, amit alaposan dokumentál Ferenczi Krisztina Szüret című könyve, amelyet az Orbán család vagyonának keletkezéséről írt. A Direkt36 pedig azt derítette ki, hogy a miniszterelnök apjának cége az állam által finanszírozott projektben vesz részt.

Simonka György fideszes képviselő az Országgyűlésben
Fotó: Kovács Tamás / MTI Annyira azért nem dübörög a gazdaság

A miniszterelnök szinte mindig gazdasági eredményekkel kezdi szónoklatait, ezekre alapozva elmondhatja, hogy a magyar gazdaság jobban teljesít. Ez csütörtökön is így történt, elmondta, hogy az államadósság 71 százalékra csökkent, az államháztartási hiány 2 százalék, a háztartási fogyasztás 6 százalékkal nőtt, a bértömeg pedig 11 százalékkal.

Az nem hangzott el, hogy mihez képest nőttek ennyivel a számok, mert például a bértömeg növekedésre az előző év ugyanazon hónapjához képest 12,8 százalékot ír a KSH. És a háztartási fogyasztásra is különböző számokat találni. De az igazi probléma itt az, hogy régiós összehasonlításban már nem ilyen rózsás a helyzet. A háztartási növekedés bővülése ellenére ebben például régiós sereghajtók vagyunk.

Az államadósság és a hiány stimmel. Bár azt hozzá kell tenni, hogy ugyan a kormány ezt vitatja, de bele kellene számolni az Eximbank adósságát is a bruttó államadósságba, ami így már 73 százalékra nő. Igaz, így is csökkent: 0,3 százalékpontot.

A példakép sem volt hű magához

Orbán Viktor szívesen idézi fel, hogy 1998-ban kezdődő első miniszterelnöki ciklusa kezdetén felkereste a CDU veterán politikusát, az akkor már 16 éve hivatalban lévő német kancellárt, Helmut Kohlt.

Orbán most elmondta: Kohl azt tanácsolta neki, hogy az ország vezetése nem működik a pártelnökség nélkül. Ennek részben maga Helmut Kohl példája mond ellent, mert az igaz, hogy míg kancellár volt, végig a CDU pártelnöke is, de 1980-ban ? akkor már hét éve ? pártelnökként mégsem ő indult el a kancellári posztért. Hanem végül a testvérpárt bajor CSU miniszterelnöke Franz Josef Strauß. És ezért előtte Strauß nem is Kohllal, hanem az akkori alsó-szászországi miniszterelnökkel, Ernst Albrechttel versenyzett.

Muszáj pártelnöknek maradnia a miniszterelnöknek, különben nem lehet jól kormányozni

? jelentette ki Kohlra hivatkozva Orbán, ezzel végső soron bírálva mentora azon éveit, amikor pártelnökként nem harcolt a kancellári székért, illetve nem mondott le pártelnöki megbízatásáról.

Orbán Viktor Helmut Kohl volt német kancellárral tárgyal németországi otthonában, Ludwigshafenben 2014. június 28-án
Fotó:Burger Barna / Miniszterelnöki Sajtóiroda/ MTI Vannak ám liberális bevándorlásellenesek

Minden liberális demokrata egyúttal bevándorláspárti is

? mondta ki törvényszerűen Orbán.

Ez az állítás is fals, néhány példa:

a német FDP az orbáni értelmezésben szélsőségesen liberális, és teljes mértékben bevándorlásellenes, a Mark Rutte vezette holland Szabad Demokrata Néppárt sem bevándorláspárti, és a nemzetközi sajtó az Orbán által szövetségesként kezelt Sebastian Kurz pártját, az Osztrák Néppártot is szokta a centrista-liberális jelzővel illetni, noha az Európai Néppárt tagja.

A miniszterelnök azt mondta, hogy Nyugat-Európában mást jelent a liberalizmus, mint Magyarországon, de ez jelen esetben csak a valóságot elfedni hivatott szómágia.

És itt jegyezzük meg, hogy Orbán szerint ?az ENSZ a migráció kérdését globális kérdéssé tette?. Ezzel nyilván a fideszesek által ?migránspaktumnak? nevezett ENSZ-dokumentumra utalt. Viszont az nyilvánvaló sületlenség, hogy a világszervezet tette volna globális jelenséggé a migrációt, hiszen a migráció mindenféle szervezet nélkül globális jelenség, amit az ENSZ igyekezne valahogy kezelni.

Sebastian Kurz osztrák kancellár
Fotó: Alastair Grant / AP / MTI Kivándorlási füllentés

A Magyarországról kifelé irányuló migráció kérdését is érintette Orbán, és itt is füllentett. Azt mondta, hogy a magyarok 6 százaléka dolgozik külföldön, ami a legalacsonyabb adat a régióban, és Ausztriában is rosszabb ez az arány.

Az Eurostat, az EU statisztikai hivatala mást mond a kivándorlásról: míg a magyar adat helyes, és ezzel a 4 százalékos uniós átlag felett van, addig az osztrák az uniós átlag alatt.

A régióból Szlovéniából és Csehországból is kevesebben mennek külföldre dolgozni, mint Magyarországról.

Dehogy nincs szükség vendégmunkásokra

Orbán úgy látja, hogy a munkaerőhiány alapvetően pozitív állapot, mert az, hogy kevés a munkaerő, jobb alkupozícióba juttatja a munkavállalókat a munkáltatókkal szemben, és ez nemcsak létbiztonságot, de a fizetéseket is növeli. Azt nem tette hozzá, hogy ha kevés a munkaerő, de növekszik a gazdaság, a bérek és a munka hozzáadott értéke, akkor bizony az árak is növekedni fognak, tehát a reálbérek növekedése már nem olyan biztos, mint a fizetések emelkedése.

De a ténybeli csúsztatás ott jött elő, amikor a miniszterelnök azt állította, hogy nem is szükséges jelentős számú vendégmunkást behívni a munkaerőhiány miatt az országba. Miközben csak Ukrajnából 20 ezer vendégmunkás érkezett a közelmúltban Magyarországra.

Ukránok német cégnek bedolgozó indiai gyárban építik a magyar hazát A kecskeméti Mercedes egyik alvállalkozójánál a munkások legalább fele ukrán. Elvileg 8 órás a műszak, valójában sokan és gyakran 12 óráznak, szombaton és vasárnap is, mindennel együtt nettó 700 forintos órabérért.

És az sem fedi száz százalékban a valóságot, hogy a munka törvénykönyvének módosítása, a túlóratörvény bevezetése ne lenne összefüggésben a munkaerőhiánnyal, ahogy Orbán magyarázta. Hiszen maga is arról beszélt nem sokkal később, hogy azért van szükség a több túlóra engedélyezésére, hogy a kis és közepes vállalkozásoknál ne ?stiklikkel? lehessen csak túlóráztatni a munkavállalókat. Ha nem lenne munkaerőhiány, akkor nyilvánvalóan az évi 400 órás túlórakeretre sem lenne szükség, hanem új alkalmazottakban lehetne gondolkozni.

Főként ukrán munkavállalókra váró buszok az SMP kecskeméti gyára előtt. Fotó: Fülöp Dániel Mátyás / 24.hu Szokásos fideszes újbeszélek

Orbán Viktor elővett néhány olyan toposzt is, amelyeket jól ismerhetünk már a fideszes kommunikációból:

ezeket tényként hangoztatják, miközben bizonyíték nincs rájuk, azaz divatos, kormánypártiak által is kedvelt kifejezéssel, nyugodtan nevezzük ezeket fake news-nak.

Ilyenekre gondolhatott Jean-Claude-Juncker is, amikor azt mondta, hogy a magyar miniszterelnök álhírterjesztő:

?Összehangoltan tüntetnek ellenünk a Soros György által támogatott bevándorláspárti erők mindenhol? ? helyeselt Orbán egy 888-as feldobott labdára. Ezzel azt állította Orbán, hogy a bécsi, belgrádi, varsói, római és budapesti tüntetések szervezői egyeztetnek, összebeszélnek, és a szálak Soros kezében érnek össze. Gyenge bizonyíték sincs erre az állításra, tipikus fake news. ?A migrációt sok szempontból Soros irányítja? ? mondta el ki tudja hányadszor a kormányfő, még mindig a az amerikai-magyar pénzember külföldi lapokban publikált írásait, és néhány civil szervezet támogatását értve ezalatt. A valósághoz ennek a gondolatmenethez sincs sok köze. Manfred Weber Európai Néppárt-elnököt átverték, azért szavazta meg a Sargentini-jelentést, mert becsapták azzal, hogy elüldözte a magyar kormány a CEU-t, miközben a a CEU marad ? összefoglalva ezt fejtette ki Orbán. Egyrészt Weber a CEU-n kívül más ügyeket is felhozott, amikor megindokolta, miért szavazott a jelentésre. Másrészt hiába marad Magyarországon a Közép-Európai Egyetem magyar diplomát adó részlege, a CEU Bécsbe költözik. És ki tudja meddig marad a budapesti kirendeltség a Nádor utcában. Mindez nem történt volna meg az Orbánék által hozott CEU-törvény nélkül. ?Baloldali, liberális médiatúlsúly van minden szempontból? ? fejtegette a miniszterelnök a jobboldali médiaholdingról szóló kérdések viharában. Nos, ez sincs így. A számszerűen mostanra óriási fölényben lévő jobboldali médiák közönségelérését is nagyobbra teszik ráadásul, mint a baloldalinak nevezettekét.

És a végére egy plafonszaggató orbáni mondat:

A választások megnyeréséhez nincs szükség plusz pénzre a költségvetési támogatáson kívül.

Ha azzal nem számolunk, hogy a kormány évek óta közpénzből terjeszti a Fidesz üzeneteit milliárdokból, az elmúlt évek kampányfinanszírozási adatait nézve ? amelyeket független NGO-k kalkuláltak, nem az Állami Számvevőszék ? azt látjuk, hogy a Fidesz rendre túlköltekezett.

Kiemelt kép: Bielik István / 24.hu

folytatás

Legkedveltebb hírek
Dübörög a kampány, Sára Botond is jól tudja
2019-09-23 18:38:00 | Hozzászólások: 0 | HVG
Németország aligha pótolja majd azt a hiányt, amely a britek Európai Unióból való távozása után keletkezik az EU kasszájában, de így is többet fizet ? derült ki a Spiegel jelentéséből
2019-09-23 18:37:30 | Hozzászólások: 0 | Népszava
A bíró pedig kiállt asszisztense mellett. (Sport)
2019-09-23 18:32:39 | Hozzászólások: 0 | Népszava
Megállapodott Németország, Olaszország, Franciaország és Málta a Földközi-tengeren felvett migránsok elosztási vészmechanizmusáról ? jelentette be hétfőn Michael Farrugia máltai belügyminiszter
2019-09-23 18:07:37 | Hozzászólások: 0 | 24.hu
Az érintett politikus, Csomortányi István szerint "ízléstelen facebookos manipulációról" van szó
2019-09-23 17:47:00 | Hozzászólások: 0 | HVG
A 34-es szabály értelmében mindennek, ami létezik, egészen biztosan megtalálható pornó verziója is, és természetesen ez a szabály alól az 51-es körzet megrohanása sem kivétel
2019-09-23 17:46:51 | Hozzászólások: 0 | 24.hu
Tipp: Kattints a képre a következő hír megtekintéséhez