Jól is elsülhet a korlátlan bálnamészárlás

| Cikk eltávolítása
Cimkék:
Jól is elsülhet a korlátlan bálnamészárlás

A hír már korábban felröppent, de tavaly december végén vált hivatalossá, hogy Japán kilép  a Nemzetközi Bálnavédelmi Bizottságból (IWC), és megkezdi az óriás tengeri emlősök vadászatát saját felségvizein, illetve a környező tengereken. Bejelentették ezzel együtt azt is: az Antarktisz körüli vizekről kivonulnak, ott többé nem ejtenek el bálnákat, a vadászat csak a szigetország környékére korlátozódik.

Vég nélküli bálnamészárlás kezdődhet Japán kilép a Nemzetközi Bálnavadászati Bizottságból (IWC), és felújítja a kereskedelmi célú bálnavadászatot. Súlyos csapás ez a tengeri óriások és a természetvédelem számára.

A világ jobb érzésű része csalódottan vette tudomásul, hiszen a gyakorlatban úgy tűnik mindez nem jelent mást, mint a láncok lehulltak, mindenféle korlátozás nélküli öldöklés kezdődik. Dr. Rodics Katalin kutatóbiológustól, egyetemi docenstől, a Greenpeace Magyarország munkatársától viszont megtudtuk lehet, hogy nem romlik a helyzet, sőt valószínűleg a természetvédelem és a bálnák inkább nyernek a japán döntéssel. Legalábbis elméletben, a gyakorlat majd nyáron bizonyít, amikor megkezdődik a vadászat.

Belülről bomlasztott, közben vadászott

Hogy megértsük miről is van szó, rövid visszatekintés szükséges. Az emberiség a XX. század közepén felismerte, hogy a cetek mértéktelen vadászata kipusztulásukhoz vezet, ezért 1946-ban létrehozták Nemzetközi Bálnavadászati Bizottságot, amely 1982-ben egyezményt fogadott el a bálnák kereskedelmi célú vadászatának tiltásáról, a bálnahús és minden bálnából készült termék kereskedelméről.

Fotó: Mark Votier/Hulton Archive/Getty Images

Ám a nemzetközi közösség tehetetlen, ha egy ország saját vizein vadászik és a ?terméket? belső piacán értékesíti, ezt a kiskaput használta ki eddig is Izland, Norvégia és Japán. Sőt, utóbbi tovább ment, és kihasznált még egy lehetőséget, miszerint a cetek tudományos célú leölése is megengedett.

Ennek jegyében a japán bálnavadász flotta évente 1000-2000 nagybálnát pusztított el, majd miután ?tudományosan? megvizsgálták gyomortartalmukat, feldolgozták és értékesítették az állatokat

? mondja a 24.hu-nak a természetvédelmi szakember, aki több mint 20 évig képviselte a magyar kormányok ? a kereskedelmi célú vadászatot következetesen ellenző ? álláspontját nemzetközi színtereken.

A szigetország 30 éve lépett be az IWC-be azért, hogy hatékonyan lobbizhasson a moratórium feloldásáért. Ez ugyan nem jött össze, de sikerrel torpedózott meg több bálnavédelmi intézkedést, többek között Brazília törekvését, hogy hatalmas méretű tengeri rezervátumot hozzon létre az ország déli partjaitól az Antarktiszig, ahol évente számos bálnafaj egyedei gyűlnek össze társat keresni.

A stratégia kiválóan működött, Japán az évek során sok kis, szegény országot léptetett be az egyezménybe, gyakorlatilag megvásárolta szavazatukat, de többséget így sem szerzett. Több mint tíz éve fenyegetőzik a kilépéssel, most megtette. Ennyi bőven elég jelen helyzet megértéséhez, akit részletesebben érdekel a bálnavadász országok hozzáállása, érvei, a háttérben sejthető indokok és a hamis hivatkozási alap a hagyományokra, ebben a cikkünkben megtalálja, most nem húzzuk vele tovább az időt.

Hatalmas vérfürdőtől kell megóvni tengereinket Japán idén is nagy erővel fut neki a bálnavadászati tilalom eltörlésének, kvóta nélküli mészárlást szeretne. így is vörösek óceánjaink az áltudományos öldökléstől, a szerencsétlenül járt állatok haláltusája hosszú és kegyetlen. A bálnák jól járnak

Rodics Katalin úgy látja, a bálnák védelme szempontjából többszörösen is pozitív fejlemény Japán kilépése az IWC-ből:

Elsősorban azért, mert lemond a déli óceánon való vadászatról, ahol rendszeresen pusztította a párzásra összegyűlt nagybálnákat fajra, védettségre való tekintet nélkül. Ehhez képest a ?japán felségvizek? jóval kisebb területet fednek le, és a cetek sem tudatosan gyülekeznek ott, hanem vándorlásuk során, haladnak át rajta.

A nemzetközi jog szerint egy ország felségvizei a tengerparttól számított 200 mérföldes, azaz 320 kilométeres sávot jelentik, ami még akkor is örömteli korlátozás, ha most még nem tudjuk, mit jelent pontosan a japán bejelentésben szereplő ?hozzá közeli tengerek?.

Egy példa a végtelenségig leegyszerűsítve: melyik vadász ejt el több kacsát? Amelyik kiáll a mezőre és a random a közelben repülő madarakra puffogtat, vagy amelyik a Velencei-tóra éjszakázni húzódó tömegbe lövöldöz? Egyértelműen kevesebb faj válik célponttá így, és talán kevesebb egyed is.

Talán a rezervátum is létrejöhet

A ?mennyiséget? nyilvánvalóan a kereslet fogja megszabni. A nemzetközi kereskedelem tilos, Japán saját piacára dolgozhat, illetve legfeljebb Norvégiába, Izlandra és Grönlandra exportálhat. Előbbit a tudomány álcája mögé bújva eddig is megtette, a vadászati tilalom ellen kifogással élő Norvégia, Izland és Grönland valószínűleg nem fog Japánból exportálni, hiszen maga akar vadászni.

A szakember úgy véli, az eddiginél nem fognak több állatot megölni, az áldozatok többsége pedig ? Japán kommunikációja szerint legalábbis ? a viszonylag stabil állománnyal rendelkező csukabálna lesz.

A kilépés további előnye, hogy az IWC-n belül roppant mód meggyengül a vadászatot támogatók tábora, talán létrejöhet végre a már említett tengeri rezervátum. Kérdés azonban, mi lesz a lobbitevékenységük miatt beléptetett kis államokkal? Japán továbbra is pénzeli és bábként használja őket, vagy megszünteti támogatásukat? Utóbbi esetben valószínűleg többen kilépnek, hiszen érdekük többé nem fűződik a tagsághoz, és tagdíjukat is maguknak kellene fizetni…

Kiemelt kép: Mark Votier/Hulton Archive/Getty Images

folytatás

Legkedveltebb hírek
Nézd vissza a Több mint TestŐr legújabb adását!
2019-02-17 11:05:00 | Hozzászólások: 0 | Tények TV2
Tipp: Kattints a képre a következő hír megtekintéséhez