Lódított a fideszes polgármester, amikor kirohant az építőipar ellen

| Cikk eltávolítása
Cimkék:

Összesen 44 milliárd forint értékű beruházás hiúsul meg Székesfehérváron, mert a kormány sokallta a költségeket. Cser-Palkovics András fideszes polgármester pedig erre rádobott még bő 25 milliárdot, miközben hadat üzent az egész építőiparnak:

Az építőipar bedönti a Modern Városok Programot?Magyarország Kormánya az elmúlt napokban két, a Modern Városok…

Közzétette: Dr. Cser-Palkovics András2019. január 15., kedd

Ez elég kemény szöveg, különösen úgy, hogy a miniszterelnök ajándékáról és baráti köréről van szó. Maga Orbán Viktor haknizta végig a megyei jogú városokat az elmúlt években, és sokmilliárdos beruházási csomagokat vitt a nagyvárosok polgármestereinek, így Székesfehérvárnak is. Ezek közül fújt le kettőt a kormány azután, hogy a közbeszerzési eljáráson már győztest hirdettek.

A normál ügymenet, hogy szerződést csak akkor lehet kötni, ha a kormány jóváhagyja a finanszírozást, de az már nem szokványos, hogy két kormányközeli vállalkozás projektjére mondjanak nemet. A kórházberuházást 18,2 milliárd forintos ajánlattal nyerte el az Épkar Zrt. és a  Fejér B.Á.L. Zrt. ? az utóbbi cég Mészáros Lőrinc, Magyarország első számú milliárdosának gyerekeié. A másik még nagyobb falat: 25,7 milliárd forintos ajánlattal vitte el a multifunkcionális rendezvénycsarnok megépítését a Market Építő Zrt. Ez a társaság a miniszterelnök barátjának, Garancsi Istvánnak az érdekeltsége, Garancsi ráadásul a székesfehérvári futballklub tulajdonosa.

A kórházprojektről a részletek nem ismertek, a rendezvénycsarnoknál viszont már novemberben napvilágot látott az eredmény. A nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházás, a 6000 néző befogadására alkalmas Alba Aréna becsült ára a kiírásban nettó 19,7 milliárd forint volt, a Market ennél 6 milliárddal drágább, 25,7 milliárdos ajánlattal nyert.

A képviselőtestület még szeptember közepén, zárt ülésen egyhangúlag elfogadta az eredményt. Cser-Palkovics akkoriban csak annyit jegyzett meg, hogy mint minden beruházás, ez is többe fog kerülni, mint ahogy azt 2013-ban ? amikor a kihelyezett fehérvári kormányülésen először felmerült az ötlet ? a város tervezte.

Most, három hónap elteltével viszont ugyanezen beruházások miatt feldúltan posztolt. Kérdéseinkre, hogy mekkora volt a túlárazás, nem válaszolt, a sajtóosztályon keresztül üzente meg, hogy ?további kiegészítést? nem szeretne tenni. Pedig nemcsak kiegészítést kértünk tőle, hanem azt is firtattuk, miért tett rá még egy lapáttal a kormánydöntésekre. Kezdeményezte ugyanis a 25,8 milliárd forint költségűre méretezett középiskolai campus-projekt közbeszerzési eljárásának érvénytelenítését. A polgármester elfogadhatatlannak nevezte, hogy nincs verseny.

Van munkaerőhiány, van kapacitáshiány, van alapanyaghiány, de az akkor sincs rendben, hogy ekkora értékű fejlesztéseknél a közbeszerzési eljárásokban csak 1-2 ajánlattevő legyen.

A közpénzek átlátható és takarékos költésére feltalált közbeszerzések frontján valóban nem kifogástalan a helyzet. Tavaly tavasszal például az Európai Parlament költségvetés-ellenőrzési bizottsága bírálta Magyarországot, 36 százalékra tette az olyan közbeszerzések arányát, amelyek révén az egyedüli pályázónak ítélték oda a megbízást. Ez a második legrosszabb arány volt az EU-ban.

A 24.hu azonban úgy értesült, hogy a campus-beruházás nem a legjobb példa az egyszereplős eljárásra, ugyanis többen is beszálltak a versenybe. A tárgyalásos közbeszerzés előminősítéses szakaszában azonban mindenki elvérzett, csak egy céget találtak alkalmasnak arra, hogy konkrét ajánlatot tegyen. Forrásunk szerint tehát

maga az önkormányzat teremtette azt a helyzetet, amivel most Cser-Palkovics a közbeszerzési eljárás érvénytelenítését dúcolja alá.

Ami a folytatást illeti, a kiemelt beruházások azért nem örökre kerültek le a napirendről, csak később teljesülnek, ?olyan időben, amikor garantálható, hogy az építőipar tisztességes verseny után, megfelelő minőségben és vállalható árakon képes megvalósítani ezeket a beruházásokat? ? írta bejegyzésében Cser-Palkovics.

Orbán Viktor miniszterelnök és Cser-Palkovics András polgármester sajtótájékoztatója 2015 májusában,miután megállapodást írtak alá a Modern városok program keretében Székesfehérváron
MTI Fotó: Illyés Tibor

Az már más kérdés, mikor jön el ez az idő. Az építőipar dinamikusan növekedett az utóbbi években, 2018-ban a becslések szerint 25 százalékkal, 3200 milliárd forintra nőtt a teljesítménye, egy évvel korábban pedig 35 százalék volt a bővülés. Ez túlhajtott tempó, a biztonságos kapacitásnövekedést a szakmában évi 15 százalékra teszik. Közben, ahogy egész Európában, jelentősen emelkedtek az építőipari költségek. az árak egyre nőttek, és a trend folytatására lehet számítani. Az Építési Vállalkozások Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) felmérése szerint idén 8-15 százalék közötti mértékben drágulnak az egyes alapanyagok, a munkaerőköltség pedig ennél is jobban.

Nem vitatva, hogy megesik túlárazás, piaci szereplők arra hívták fel a figyelmet, hogy a közpénzből finanszírozott nagy projektek esetében a beruházásról hozott döntés, a pénzügyi keretek megállapításától számított 3-4 év múlva jut el a pályáztatásig. Magyarul a becsült érték köszönő viszonyban sincs a közben elszabadult piaci árakkal. Az ÉVOSZ már említett felmérésében is kitértek a problémára: azoknak a cégeknek, amelyek korábban a 2016-os áron szerződtek, a megvalósíthatóság érdekében műszakilag át kellett szabniuk a létesítményeket a megrendelő egyetértésével, vagy meg kellett emelniük a vállalási áraikat. Az adott beruházás pontos ismerete nélkül nem lehet állást foglalni, de Koji László ÉVOSZ-elnök úgy becsülte, hogy 2016-hoz képest a közbeszerzési fronton 30-35 százalékkal nőttek a költségek (anyagköltség, fuvarozás, banki díjak, az építőipari vállalkozó által felszámított szolgáltatások ára).

Ha ennél nagyobb a rés a pályázatban becsült és a vállalási ár között, akkor érdemes közelebbről megvizsgálni az ajánlatot. Az Alba Arénáé ezek szerint határeset volna, az eredetileg becsült árnál 42 százalékkal drágábban vállalta a Market. Bár azt nem tudjuk, hogy a műszaki tartalom változott-e az idők során, a Market ugyanis hiába kérdeztük, nem kívánta kommentálni az építkezés elmaradását.

A piac számított arra, hogy túlfeszített lesz a kereslet 2018-2019-ben, hiszen közelít a 2014-2020-as uniós finanszírozási ciklus vége, senki nem akarja elveszíteni a megítélt eurókat, igyekeznek határidőre megvalósítani a Brüsszel által támogatott beruházásokat, ezért torlódnak a megrendelések. Nem ideálisak a körülmények, hiszen az építőiparban minden szakma hiányszakma, az újonnan felvett emberek zöme segédmunkás, mérnökökkel próbálják betanítani őket, ám mostanára már mérnökökből is nagy lett a hiány. Azok a cégek, amelyek képesek rá, próbálják technológiafejlesztéssel, gépesítéssel csökkenteni az emberhiányt.

Kapacitáshiány a lakásépítéseknél mutatkozik, közpénzes építkezések azonban sem önkormányzatoknál, sem állami megrendelőknél nem maradtak el Koji László tudomása szerint.

Toronydaruk egy XI. kerületi lakópark építésénél.
MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba

A nagy konjunktúra, a szektor brutális növekedése közepette azonban deformált piac képe bontakozik ki, ami megmagyarázza a verseny hiányát és a minőséget is. Az egyik fő korrupciókutató, Tóth István János korábban nyíltan kimondta az egyszereplős eljárások kapcsán, hogy a közbeszerzések döntően politikai alapon dőlnek el, a cégek pedig vagy nem tudnak vagy nem akarnak részt venni ebben. A pályázatbeadás milliós nagyságrendű költséggel jár, ezért ha sokadszorra is hiába pályázik valaki, felhagy a pénzkidobással ? toldják meg gyakorló vállalkozók.

A konjunktúra jó volna, hiszen, ha sok a megrendelés, akkor növelik a cégek a kapacitásaikat, fejleszthetnek és többen rúghatnak labdába. A valóság azonban az, hogy

egy szűk kör nyer mindent, a többiek csak alvállalkozóként szállhatnak be, a kisebb vagy körön kívüli cégeknek a profitból jellemzően csak annyi jut, amiből vegetálhatnak. Hiába van építőipari boom, az csak néhány cég szárnyalását hozza, a derékhad vegetál vagy bedől, nincs fejlődés, fejlesztés ? ecsetelte lapunknak az egyik nagy építőipari vállalat vezető beosztású dolgozója a helyzetet.

Összesen 25 olyan cég van a piacon, amelyik 250-nél több embert foglalkoztat, szűkös a kivitelezők választéka, és 15 milliárd feletti építkezéseknél már csak ezért is mutatkozhatnak kapacitásgondok. A megrendelések pedig ennél is szűkebb körben összpontosulnak, az Átlátszó összegzése szerint tavaly a Mészáros-klán, üzlettársa Szíjj László, illetve Varga Károly cégei összesen messze több mint 500 milliárd forintnyi megrendelést nyertek el közbeszerzéseken.

folytatás

Legkedveltebb hírek
Az önfeledt vidámság maskarás ünnepe Máltán is hosszú múltra tekint vissza
2019-02-18 00:10:27 | Hozzászólások: 0 | 24.hu
Ősi csodák Málta történelme legalább nyolcezer évvel ezelőttig nyúlik vissza
2019-02-18 00:00:41 | Hozzászólások: 0 | 24.hu
“A máltaiak kalmárszelleműek. Mindenütt megtalálhatók, ahol üzletelni lehet. Dolgos, tak
2019-02-18 00:00:40 | Hozzászólások: 0 | 24.hu
Dubai több évtizede tartja első helyét a világon mint a gazdagság, a csillogás és a minőség szinonimája
2019-02-18 00:00:31 | Hozzászólások: 0 | 24.hu
Búvárkodás Abszolút kihagyhatatlan program a Máltára utazóknak ? avagy nem kell Délkelet-Ázsiáig repülni, hogy saját szemünkkel csodáljuk meg a tengeri élővilágot, Málta ugyanis a Földközi-tenger közepén pont tökéletes helyen van a búvárkodáshoz
2019-02-18 00:00:22 | Hozzászólások: 0 | 24.hu
Tipp: Kattints a képre a következő hír megtekintéséhez