Ezért jobb az O1G mém bármilyen ellenzéki programnál

| Cikk eltávolítása
Cimkék:
Ezért jobb az O1G mém bármilyen ellenzéki programnál
Vajon mit teszünk az internettel, és mit tesz az internet velünk? A digitális nyomok olvasói egyre többet tudnak erről, és olyan kérdések foglalkoztatják őket, mint hogy felforgatják-e az életünket a Harry Potter-rajongók és kell-e félnie a Fidesznek a mikrocelebektől. Az online közösségi médiumok és a valós élet kölcsönös egymásra hatásáról kérdeztük Dessewffy Tibor szociológust.Mennyire lepte meg a magyar radikális nemzetirock-rajongók fogyasztási szokásait vizsgálva, hogy kisebb kilengéseket leszámítva, hűek az ideológiájukhoz, azaz valóban nem ?tetszik?-elnek gyorsétteremeket, multikat, inkább a magyar termékeket preferálják? Azt gondolom, a kutatási hipotézisük alapján mást várt.  Tényleg azt feltételeztem előzetesen, hogy a mindennapokban ezt sokkal lazábban veszik, tehát hiába az idegenellenesség, a nacionalizmus, az étel-ital fogyasztásuk, az öltözködésük, márkahűségük alapján jóval ?kozmopolitábbak?. Ám az derült ki, hogy ez valóban egy zárt, ideologikus értékek mentén szerveződő szubkultúra, aminek a tagjai a hétköznapokban is inkább a Harcos-pólót veszik fel, és nem a H&M-be mennek vásárolni. Ettől egyedül az alkoholfogyasztás tekintetében, a sörmárkák terén érzékelhető némi eltérés, nem feltétlenül ragaszkodnak a magyar tulajdonú márkákhoz. A megcáfolt hipotézis a társadalomtudományokban azonban éppolyan értékes, mint a visszaigazolt hipotézis. És ez a fajta kutatás, ami a digitális nyomok, aktivitás alapján következtet valós életbeli attitűdökre, tehát nem direkten kérdez, éppen olyan viselkedést tárt föl, amivel nem voltunk tisztában korábban. A digitális nyomkövetés alapján kirajzolódó csoportprofil azonban még csak valószínűséget jelent, nem? Attól, hogy egy Kárpátia-rajongó ?tetszik?-eli a Csíki sör oldalát, még ihat Heinekent vagy vasárnapi ebédre viheti a gyerekeit a Mekibe? Ez valóban nagy kérdés minden kutatásunk esetén: hogyan viszonyul egymáshoz az online magatartás és a valós viselkedés? Nincs is rá konkrét megoldóképletem. Azt azonban nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy a digitális forradalom olyan adatrobbanást hozott magával, ami az élet minden terén óriási változásokat okozott: a digitális elem mindenhová beférkőzött. Megjelenik akár a párválasztásokban, akár egy általános iskolában az osztályon belüli, vagy éppen a halál kommunikációjában. így létrejön egy digitális kettősség: nemcsak az változik meg, amit vizsgálsz, de az is, ahogy vizsgálod. Mivel az élet maga is egyre inkább a digitális/valós kombinációjává válik, a digitális vizsgálatok alkalmasabbak e komplexitás egyes vetületeinek a kutatására, mint a hagyományos, például kérdőíves módszerek. Tehát, ha valaki egyszerre Kárpátia- és Csíki sör-rajongó, ?tetszik?-eli a Jobbik Magyarország oldalát és a Ferencváros futballklubot, az valamiféle affinitást kifejez. Az ilyenféle halmozás, csoportképző erőként való aktivitás a valószínűséget erősíti: ha egy 20 ezer fős közösségnél erős online affinitást látunk a Csíki sör irányába, akkor nincs okunk feltételezni, hogy a valóságban ne szeretnék a Csíki sört, és inkább Heinekent isznak. Annyi mindent elárulunk magunkról az online térben, annak ellenére, hogy tudjuk, nem csak az anonim kutatásokat végző szociológusok profilozhatják a viselkedésünket tudományos szándékkal, de marketing, üzleti, politikai célok érdekében is épülnek az adatbázisok. Miért tesszük mégis nyilvánossá az életünket? És el ne feledjük magukat a platformokat, ahol mindezt megosztjuk magunkról! A Facebooknál, ha csak az adatokat nézzük, senki nem lehet okosabb. A különféle közösségi médiaoldalak, különösen a Facebook egyfelől azért verhetetlenek ebben az önkéntes adatszolgáltatásban, mert az emberek alapvetően szeretnek pletykálni, beszélgetni, vitatkozni, játszani, megosztani. Érdekli őket, mennyire hízott el a középiskolai osztálytársuk, kivel poharazgat a volt barátnőjük. Másfelől, ha megfigyeljük, az új technológiák kitalálói nagyon naiv és absztrakt, az emberek valós érdeklődésétől távoli elképzelésekkel hozzák létre a termékeiket. Amikor például a televízió született, azt gondolták, ez lesz a távoktatás fantasztikus eszköze. Teljesen figyelmen kívül hagyták, hogy az emberek elsősorban kikapcsolódni vagy a szereplőkkel azonosulni akarnak. A tv sikerének egyik legfőbb oka, hogy vizuális azonosulási mintázatot tudott felkínálni. Amiben a változást aztán a valóságshow-k hozták el, mert hirtelen a hétköznapiságot és nem a kivételességet állították középpontba. Fölvillantva annak a lehetőségét, hogy a korábbi vizuális tv-ikonok már nem megközelíthetetlenek, hiszen te magad is azzá válhatsz, ha bekerülsz egy valóságshow-ba. Az internet a maga brutalitásával mindezt még inkább felerősítette, lehetővé tette. És ez komoly motiváció azoknak, akik ha nem is akarnak feltétlenül celebek vagy véleményvezérek lenni, de szeretnék megmutatni magukat. A magyar mikroceleb-követők (vloggerekért rajongók) szokásait felgöngyölítő kutatásuk elég riasztó képet fest ? élmény- és szórakozáskereső, fogyasztásorientált, felszínes ízlésű, társadalmi kérdésektől, közélettől elzárkózó zárt csoportokat regisztrálnak. Mégis, a jövőbeli társadalmi közösségbe újra beilleszthetőekként írnak róluk reményteljesen. Na de hogyan? Az újabban vloggerként működő Vona Gábornak múltkor furcsa felvetése támadt, szerinte a jövőben Dancsó Pétertől kell félnie a Fidesznek. (Dancsó Péter a Videománia nevű műsora révén Magyarország egyik legnépszerűbb YouTube-sztárja ? a szerk.) De Puzsér Róbert politikai aktiválódását is említhetem a jelenből. Nem állítom, hogy ezekből a mikrocelebekből egy új politikai akarat fog képződni, de ha az elit nem veszi észre, hogy mekkora figyelmet váltanak ki, míg a hagyományos problematikák iránt az érdeklődés ezeknek a töredéke, akkor nem lehet ezekkel az emberekkel sikeresen kommunikálni. Ezeket a rétegeket valószínűleg egy mémmel, egy fényképpel, egy karakteres hanggal sokkal könnyebb megszólítani, mint hosszú, szofisztikált tanulmányokkal, szakpolitikai programokkal. Az O1G mém például ezt a világot százszor jobban eléri, mint bármilyen ellenzéki program. De az oktatásban is hatásosabb lehet, ha olyan tudás mentén próbálunk építkezni, amire van fogadókészség ? dilemma persze, hogy akkor Dosztojevszkij helyett jöhet-e a Breaking Bad vagy Harry Potter. Apropó, Harry Potter! A Politikatudományi Szemle legutóbbi számában megjelent tanulmányukban (Harry Potter, avagy a politikai bölcsek köve. Populáris kultúra és politikai aktivizmus) az egyik legnépszerűbb tömegkulturális regény- és filmsorozat valóságra való hatását vizsgálták a magyar HP-rajongók digitális szokásrendszerét követve. A nyíltan liberális eszméket közvetítő olvasmány hatására az USA-ban 44 államot lefedő szervezet alakult, hogy tegyen is az értékek megvalósulásáért (úgymint társadalmi nyitottság, kisebbségvédelem, halálbüntetés-ellenesség stb.). A hazai helyzetben lehet hasonló hatása a könyvnek?  Fontos rámutatni, az egyéni olvasásélménytől még nem változik meg semmi. Közösségi élménnyé kell válnia előbb ? elképesztő, hogy a HP-univerzumhoz csak a Merengő oldalon nagyjából 7000 fanfiction (egy könyv világában játszódó rajongói írások ? a szerk.) készült, míg a legnépszerűbb magyar könyv esetén, A Pál utcai fiúknál ez a szám 20. Tehát ha az egyéni élmény megtalálja a maga formáját, és egy önszerveződő közösségen keresztül tudja képviseltetni magát, akkor lehet hatással a környezetére. Érdekes egyébként megfigyelni, hogy az új típusú, ad hoc és virulensen terjedő mozgalmak (new power) ahhoz, hogy a fiatalokat meg tudják szólítani, mennyire támaszkodnak egyfelől az online, másfelől a tömegkultúra elemeire. Az azonban biztos, hogy mindegyikük adott feltételekhez van kötve. Ott van például az ausztrál GetUp! online mozgalom, amely a semmiből, két fiatalember strandon folytatott beszélgetéséből született és hetek alatt annyira felfutott, hogy elsöpörte a karizmatikus, konzervatív kormányfőt, akit korábban háromszor választottak újra. Ezt a modellt biztosan nem lehet egy az egyben Magyarországra copy paste-elni. Mások a lehetőségek, más a kontextus. Nálunk a HP-rajongók egyelőre nincsenek megszervezve és nem mutatkoznak az önszerveződés jelei sem.Desewffy Tibor

Egyetemi docens, az ELTE Szociálpszichológia Tanszékének és Digitális Szociológia Kutatóközpontjának vezetője. Kutatási területe az információs társadalom, az internet szociológiája, a Big Data és a társadalomtudományok kapcsolata. Számos tanulmány és könyv szerzője, legutóbbi kötete A gonosz szociológiája címmel jelent meg 2014-ben.

folytatás

Legkedveltebb hírek
A politikus korábban azt mondta, hogy személyes érintettsége is van a dologban, majd később egyértelműsítette a kijelentést
2019-04-25 16:27:00 | Hozzászólások: 0 | Index.hu - Belföld
Prémium sportágak a csatornánkon.
2019-04-25 16:15:25 | Hozzászólások: 0 | Tények TV2
A Premier League 36. fordulójának nyitómérkőzése következik.
2019-04-25 16:07:41 | Hozzászólások: 0 | Tények TV2
Jasper legújabb kísérletében denevérekkel foglalkozik
2019-04-25 16:00:00 | Hozzászólások: 0 | Tények TV2
Csak Felcsútra 25 milliárd jutott a pénzünkből
2019-04-25 15:31:02 | Hozzászólások: 0 | Népszava
Tipp: Kattints a képre a következő hír megtekintéséhez