Mi köze Deák Ferencnek a brexithez?

| Cikk eltávolítása
Cimkék:
Mi köze Deák Ferencnek a brexithez?

A nagy Brit-szigeten kívül ? amelyet Anglia, Wales és Skócia alkot ? az Egyesült Királyság átnyúlik az ír-szigetre is, ahol egy negyedik tartománnyal rendelkezik: Észak-írországgal, illetve némi csúsztatással Ulsterrel. (A történelmi Ulster kilenc megyéjéből csak hat tartozik Észak-írországhoz.) Az ír-sziget minden más része az 1920-as évektől önállósodó, majd teljesen szuverénné váló írországé. Az Egyesült Királyságot tehát szárazföldi határ választja el a független írországtól.

A hat ulsteri megye az ír-sziget északkeleti csücskében különleges régió: hovatartozásuk nem lezárt kérdés, ezt egy London által szentesített, 1998-as nemzetközi szerződés, a Nagypénteki Egyezmény mondja ki.

Maga az Egyesült Királyság ismerte el 1998-ban, hogy ha Észak-írország, illetve az ír-sziget lakói külön-külön népszavazásokon egybecsengően jóváhagyják, akkor a jövőben a hat megye akár egyesülhet is írországgal. Erre egyelőre kevés az esély, mert az észak-ír protestánsok Londonhoz hűek, de elvileg nem kizárt, hogy fordul a kocka, és a katolikus írpártiak kerülnek többségbe Ulsterben, a ?demográfia? ugyanis az utóbbiak oldalán áll ? egyre több a republikánus-katolikus Észak-írországban.

A ?nagypénteki? szerződésrendszert, legalábbis annak nemzetközi jogi hatályú részeit az Egyesült Királyság a független írországgal közösen szentesítette. Ráadásul az USA közvetítésével létrejött megállapodás nemzetközi garantálója nem más, mint az Európai Unió.

Az egyezmény nem mondta ki, de egyes értelmezések szerint a nyitott határral hallgatólagosan megteremtette a kvázi egységes írországot. Ily módon lenyugtatta a katolikus-republikánus terroristákat Ulsterben, akik évtizedek óta gyilkoltak, hiszen a legfontosabb követelésük teljesült: az írek a határ bármely oldalán születtek, szabadon járhattak-kelhettek a szigeten 1998 óta.

Itt jön a képbe a brexit. Illetve annak ?kemény?, azaz megegyezés nélküli verziója, amely jelen állás szerint 2019. március 29-én bekövetkezik, s amely szerint az Egyesült Királyság kilép az Európai Unióból. Ez ugyanis a ?kvázi egységes írország? végét jelentené ? az írek megkérdezése nélkül.

Kimondatlanul tehát az egységes írországról folyik az úgynevezett ?backstop-vita? is (a nyitott ír határ EU által követelt fenntartása). Csakhogy ezt sem az EU, sem Theresa May brit miniszterelnök nem meri kiejteni a száján.

John Major volt brit konzervatív kormányfő hiába intette korábban óvatosságra saját párttársait, azok nem foglalkoztak vele, amikor a brexit Ulsterre gyakorolt negatív hatására hívta fel a figyelmet. Pedig 1990-97 közti kormányfőként az észak-ír rendezésben és a végül a munkáspárti Tony Blair által aláírt Nagypénteki Egyezmény előkészítésében nagy szerepe volt.

Tony Blair és Észak-írország vezetője, Mo Mowlanm az egyezmény aláírása előtt
Fotó: John Giles / AFP

Major azt a Margaret Thatchert követte a miniszterelnöki székben, akit a 80-as évek közepén még fel akartak robbantani Brightonban, egy konzervatív pártkongresszuson az IRA észak-ír katolikus terroristái. Csak hajszál híján kerülte el a súlyos sérülést.

A Nagypénteki Egyezmény nem mondja ki szó szerint, hogy az ír-sziget két fele között nem jöhet létre szigorú határellenőrzés. De a szerződés szelleme a nyitott határról szól. Más, korábbi brit-ír egyezmények, amelyek írország és az Egyesült Királyság között egy úgynevezett Közös Utazási Térséget hoztak létre, szintén a nyitott határ garantálása felé mutatnak. S még inkább a nyitott határt indokolja az, hogy amióta ez megvalósult, a terror is minimális szintre csökkent Észak-írországban.

Ha tehát az Egyesült Királyság tényleg megállapodás nélkül lép ki az Európai Unióból, viszont írország változatlanul tagja marad a közösségnek, az megoldhatatlan helyzetet teremthetne az ír határon. Ezért 2017 novemberében az Európai Unióval folytatott brit tárgyalásokon felbukkant a backstop (?óvintézkedés?) ötlete. Ez a Michel Barnier EU-főtárgyaló környezetében felmerült megoldás biztosítékot adna arra, hogy kemény brexit esetén az ír-szigeten ne vezessenek be újra szigorú határellenőrzést.

Innentől kezdve azonban jóformán megoldhatatlanná vált az Egyesült Királyság kilépése az Európai Unióból. Theresa May az utóbbi napokban ezért is hangsúlyoz egyidejűleg két egymást kizáró dolgot. Egyrészt azt mondja, hogy a Nagypénteki Egyezményt tiszteletben kell tartani, másrészt az egyezmény szellemét tagadva azt követeli: az EU a backstopnak szabjon időbeli korlátot, és ezt ráadásul jogi hatállyal kellene tennie annak a közösségnek, amely a Nagypénteki Egyezmény nemzetközi garantálójaként is felelős Észak-írország békéjéért.

Azaz May fából vaskarikát akar: módosíttatni az EU-val korábban kialkudott megállapodást a brit kiválásról, mivel a kiválási egyezményt a londoni parlament nem fogadta el. De egyben ígéri a nyitott határ fennmaradását az íreknek és észak-íreknek is.

May azért ? ne szépítsük ? hazudozik, mert a backstop elfogadhatatlan a konzervatívok számára. Csakhogy így hard brexit várható március 29-én, ami viszont azonnal életbe léptetné a backstopot. Mindez jól mutatja a britek kompromisszumképtelenségét és May ötlettelenségét is: az EU vezetői is azt hangsúlyozzák, érdemben semmi újat nem hallanak a konzervatív kormányfőtől hónapok óta.

Az egyezség nélküli kilépést elkerülendő most May is csak azt javasolja: az Egyesült Királyságot ne kötelezze az EU az idők végtelenségéig a backstopra, szabjon időbeli korlátot a nyitott ír határ fenntartásának és módosítsák a London által elutasított uniós megállapodástervezetet.

Ha ugyanis a backstop életbe lépne, akkor a nyitott ír-észak-ír határ helyett az ír-tengeren, azaz Nagy-Britannia és az ír-sziget között kellene vámellenőrzést bevezetni, ami elfogadhatatlan London számára. Brüsszel ugyanis a megállapodás nélküli brexit esetén a backstoppal védené a vámterületét az Egyesült Királyságba beérkező áruktól. (London a kiválás után szeretne önállóan kereskedeni a nagyvilággal, ez azonban a nyitott ír határon megoldhatatlan vámproblémákat jelentene.)

Az EU tehát ragaszkodik a saját kemény vámhatárához. A backstop időhatárát nem korlátozhatja, hiszen akkor az íreket szolgáltatná ki Londonnak ? írországot kéne kiléptetni az EU-ból. Ezt azért London mégsem akarhatja, bár volt olyan brit szakértő, aki felvetette ezt is ? némi gyarmatosító gőggel.

A backstop életbelépésekor viszont Észak-írország az EU vámhatárán belül maradna írországgal együtt, míg Anglia, Skócia és Wales a vámhatáron kívül. A királyság effajta szétdarabolását a brit ellenzék sem akarja. Ezt megelőzendő javasolta az ellenzéki Munkáspárt, hogy az Egyesült Királyság lépjen ki az EU-ból, de a vámunióból ne, és akkor a backstop is értelmét veszti. Ám May kormányfő vasárnap visszautasította ezt ? pedig a Munkáspárt vezére, Jeremy Corbyn ezzel saját pártját is cserben hagyta volna, mert nem kezdeményezte ismételt népszavazás kiírását a brexitről.

Jeremy Corbyn
Fotó:Ben Stansall / AFP

May most kedden február 26-27-ig kért ismét időt, amíg érdemi szavazást rendelnek el a brexitről. De miért halogatja tovább a döntést? A backstop miatt. Addig nem akarja a brit parlamenti szavazást megrendezni az EU-megállapodásról (ezzel egyszer már megbukott korábban), amíg nem éri el Brüsszelben a backstop-klauzula módosítását. Ha ez nem sikerül, akkor február végén a parlamenti képviselők szavazhatnak újra a brexitről és a backstopról. Corbyn viszont Mayt azzal vádolta: az utolsó pillanatig várva zsarolja a brit parlamentet, s az egyszer már megbukott EU-egyezséget akarja újra megszavaztatni a törvényhozással.

Az EU vezetői ugyanis sorra hangsúlyozzák: nem engednek a backstop ügyében. Ennek komoly oka van. Brüsszel látja az észak-ír helyzet veszélyességét. Fél az észak-írországi terror újraéledésétől:

a ’60-as évek végétől a katolikus (írpárti, republikánus) és a protestáns (Londonhoz lojális, unionista) terroristák gyilkolták egymást ugyanis Ulsterben.

Nagy-Britanniát a saját múltja kísérti Észak-írországban, amely Nyugat-Európa egyik olyan ritka régiója, aminek gyarmati múltja van. Az 1600-as évektől ide, Ulsterbe érkeztek azok a protestáns angol és skót ?ültetvényesek?, akik itt próbálták ki a később másutt ?tökéletesített? gyarmatosítást: a katolikus írektől elvették a földjeiket és egyszerűen rájuk telepedtek. A katolikus földműveseket nem tudták teljesen elűzni az angolok és a skótok: az írek lettek korábbi földjeiken az albérlők vagy a földmunkások. Ez kiélezte az írek és a britek, a katolikusok és a protestánsok közötti feszültségeket. A kölcsönös irtóhadjáratok és bosszúakciók súlyos áldozatokkal jártak ezután katolikusok és protestánsok között.

Minthogy írországot (legalábbis Ulstert) a britek sokáig szinte gyarmatként kezelték, így nem sokat foglalkoztak a sziget jogi státuszával. 1800-ig működött például ? időnként ? önálló ír parlament is. Éppen ezért az Egyesült Királyság nem is túl régi állam: 1801-ben az írországot és Nagy-Britanniát (Angliát, Skóciát és Walest) összeolvasztó Egyesülési Törvényekkel jött létre.

Az ír nacionalista mozgalom fő ereje az 1905 és 1908 tájékán alakult Sinn Féin nevű párt volt. A mozgalom szellemi szülőatyja, Arthur Griffith későbbi ír elnök. Ő elutasította írország 1801-es egyesülését Nagy-Britanniával. Passzív ellenállásra hívta fel honfitársait, méghozzá magyar példa nyomán. Az Ausztriával szemben meghirdetett Deák Ferenc-i taktikát javasolta: a passzív rezisztencia segítségével kialkudott 1867-es osztrák-magyar Kiegyezést tartotta mintának. Griffith egyenesen a Resurrection of Hungary (Magyarország feltámadása) címet adta gyűjteményes kötetének.

Többségében a Sinn Féin képviselőiből állt össze az ír Szabadállam első parlamentje is 1922-re. A Sinn Féin mára kettévált. Ulsterben nagyjából a katolikus, ír-párti irányzatot jelenti, szembenállva a protestáns unionista DUP párttal, amely Londont támogatja. Másik ága pedig a független írországban aktív.

Az észak-ír protestánsok brit támogatással választották le az ír-sziget északi csücskét, és létrehozták Észak-írországot a ’20-as években. Az észak-ír Sinn Féin az 1970-es évek terrortámadásaitól kezdve vált újra ismertté. Sokan az IRA katolikus ?írpárti? terrorszervezet politikai ágának tekintik az észak-ír Sinn Féint. Ekkortól a republikánus katolikusok és a London-párti unionista-protestánsok gyilkolták egymást. Paramilitáris szervezetek, a brit hadsereg és rendőrök is beavatkoztak a küzdelembe.

Sinn Féin-tagok brexitellenes demonstrációja az északír határon
Paul Faith / AFP

A legvéresebb konfliktus az 1972-ben Londonderryben tört ki: a brit rendfenntartók 14 embert megöltek, másik tizennégyet megsebesítettek. Az észak-ír ?alacsony intenzitású háborúban? ? így is nevezik a zavargásokat ?, legalább háromezer, más becslések szerint 3500-3600 ember halt meg.

A katolikus terrorszervezet, az IRA egy tízgyerekes özvegyet például úgy gyilkolt meg 1972-ben, hogy csak Bill Clinton közbelépésre tudták előkeríteni évtizedek múlva a nő holttestét. ?Kivételesen? azért tüntették el nyom nélkül a tízgyerekes Jean McConville-t, mert ez még a terrorszervezet szerint is nehezen vállalható cselekmény volt. Az IRA-val szemben a Londonhoz lojális erőknek is voltak paramilitáris szervezeteik. Ezek szintén kegyetlen gyilkosságokat hajtottak végre.

Manapság viszont béke honol Észak-írországban, bár ez a béke rendkívül törékeny. Az elmúlt hetekben volt is már kisebb terrorakció Ulsterben, ami jelzi: hajszálon múlik a nyugalom a térségben, méghozzá a brexit miatt.

A brexit ugyanis szétzilálta az amúgy is megtépázott 1998-as Nagypénteki Egyezményt. Ennek a megállapodásnak ugyanis nemcsak nemzetközi jogi elemei voltak. Kimondta például azt is, hogy Észak-írországban tartományi gyűlést kell kreálni. Ám az egyezmény által előírt belpolitikai intézmények gyakorlatilag több lépcsőben, de mára szétestek Észak-írországban.

A brexit ezt a folyamatot súlyosbította: 2017 óta már nemhogy észak-ír törvényhozás nincs (az már régóta nem működött), hanem még a két, korábban együtt kormányzó észak-ír párt, a Sinn Féin és a DUP kooperációja is felbomlott, így Londonból irányítják ma is a tartományt.

A DUP különleges párt: jelenleg ők tartják hatalmon Theresa May kormányát, amelynek nincs parlamenti többsége Londonban. A DUP az egyik legszélsőségesebb unionista-lojalista-protestáns párt Ulsterben: nem akarnak írországhoz csatlakozni, utálják a Nagypénteki Egyezményt és a backstopot. A DUP mindeközben a brit kormányt zsarolva érvényesíti részérdekeiket ? ők is leszavazták például az EU-val kialkudott megállapodást, miközben amúgy ők is elhagynák az uniót.

Ha a brit politika nem tud túllépni ezeken a részérdekeken, akkor a kemény brexit súlyos következményekkel járhat. Ha viszont a vámunióról sikerülne megegyezniük az EU-val, akkor az egész backstop-ügy lekerülne a napirendről és az abszurd vámmegoldásokat is el lehetne felejteni.

Kiemelt kép: Paul Faith  / AFP

folytatás

Legkedveltebb hírek
Az Alavés nem tudott pontot rabolni a címvédőtől a La Liga 34
2019-04-24 00:15:27 | Hozzászólások: 0 | Tények TV2
Új résszel folytatódik a Bezár a bazár! II. évada szerdán 19.10-től a TV2-n!
2019-04-24 00:05:23 | Hozzászólások: 0 | Tények TV2
A La Liga 34. fordulójában roppant fontos három pontot szerzett a hazai csapat.
2019-04-23 23:57:58 | Hozzászólások: 0 | Tények TV2
Nézd meg a Pénzt vagy éveket! legújabb részét!
2019-04-23 23:20:00 | Hozzászólások: 0 | Tények TV2
Tipp: Kattints a képre a következő hír megtekintéséhez