Mit köszönhetünk az EU-nak? Például 68 évnyi békét

| Cikk eltávolítása
Cimkék:
Mit köszönhetünk az EU-nak? Például 68 évnyi békét

68 évnyi béke. Ha másért nem, már ezért érdemes volt létrehozni azt az elképesztően bonyolult, komplex és problémákkal terhelt szövetséget, amelyet Európai Uniónak nevezünk. Az EU-nak rengeteg kézzel fogható haszna van a területén élő félmilliárd állampolgár számára, bár ezek közül kevés egyértelmű első látásra.

Pontosan ilyen a béke is. A békét ugyanis sokkal nehezebb észrevenni, mint a háborút.

De az emberi természet ilyen, az állandósult nyugalom sokkal kevésbé tűnik fel, mint a hirtelen káosz. Ettől még érdemes időnként tudatosítanunk, hogy Európa nyugalma jó, és hogy Európa nyugalmát nagyrészt az unió adja.

A migrációs válság óta eltelt pár év nem volt erős időszak az Európai Unió támogatóinak. A XXI. század második évtizede jellemzően inkább a populista ébredésről szólt, arról, hogy a frissen felébredő politikai erők hogyan tudják a lehető leghatékonyabban kritizálni az Európai Uniót és az azt vezető elitet.

Ezért 2019 elejére az Európai Unió nagyjából az összes olyan pozitív narratívát elvesztette, amely a létezésének szükségességét alapjaiban támasztaná alá. Komoly szükség van arra, hogy ezeket a narratívákat újra megtalálja az európai közösség.

Megingott a liberális világrend, újra büszkén lehet falat építeni Harminc éve dőlt le a berlini fal, ez a pillanat mai napig a szabadság globális szimbóluma. De a határok nélküliség mítosza kifulladóban van, amit mutat az is, hogy több fal áll ma a világon, mint 1989-ben. Interjú Sonnevend Júlia médiakutatóval.

Természetesen nem kell semmit újra feltalálni, hiszen ha a brexitnépszavazás következményeinek bármilyen tanulsága van, akkor az az, hogy az EU tud hasznos dolgokat felmutatni az európaiaknak, akiknek viszont erről fogalmuk sincs. Az átlagos brit választó a referendum előtt pontosan annyira nem tudta, hogy az EU-nak köszönhetően tud egyszerűen a spanyol tengerpartra utazni, ahogy valószínűleg az átlagos magyar állampolgárnak sincs erről fogalma.

De a legfontosabb és egyben legláthatatlanabb következménye az Európai Unió létezésének mégiscsak a béke. Majdnem hét évtizednyi.

Azért is furcsa, hogy a békét mint EU fontosságát alátámasztó narratívát elvesztettük, mert a szervezet részben erre jött létre: hogy annyira egybefonja Európa vezető hatalmait, hogy azoknak egyszerűen ne érje meg a jövőben egymásnak esni. Könnyű ma azt mondani, hogy elképzelhetetlen lenne egy újabb, Nagy-Britanniát, Franciaországot, Olaszországot és Németországot felölelő hatalmas háború, de egészen más volt a helyzet 1951-ben, az Európai Szén- és Acélközösség megszületésekor.

Az Európai Unió 2012-ben Nobel-békedíjat kapott. Sokan nevettek a kitüntetésén, hiszen kicsit olyan, mintha absztrakt fogalmaknak adnánk az Oscar-díjat. De az EU mint békeprojekt működött, közvetlenül azután ráadásul, hogy fél évszázad alatt két mindent elpusztító háború dúlta végig a kontinenst, amelyekhez hasonlókat az emberiség történetében még nem láttunk.

Herman Van Rompuy, az Európai Tanács, José Manuel Barosso, az Európai Bizottság és Martin Schulz, az Európai Parlament akkori elnöke a Nobel-díj átadásán
Fotó: John MacDougall / AFP

És a projekt pontosan azért működött, mert remekül volt kitalálva a mechanizmus, amely a nagyhatalmakat megpróbálta megbékíteni egymással. Az EU célja ugyanis az volt, hogy az áruk és szolgáltatások szabad áramlásával egybenyissa a tagországokat úgy, hogy abból szemmel látható gazdasági előnyök származzanak. így pedig józan ésszel nehezen döntene úgy egy tagország, hogy ki szeretne lépni az EU-ból, hiszen már első látásra is egyértelmű, mekkora gazdasági veszteséget jelentene ez.

Persze felhozhatjuk a brexitet, hogy lássuk, mégsem annyira egyértelmű, hogy senki nem fogja ezt meglépni. De a brexit speciális eset. Egyrészt kellett hozzá egy frissen ébredő populista mozgalom, másrészt pedig az, hogy a brit politikai elit csúcsán bármit hajlandók legyenek kockáztatni a hatalom megtartásáért. David Cameron pedig hajlandó volt, hogy aztán mindent el is veszítsen. Hasonlóan komoly árulás volt Boris Johnson korábbi liberális londoni polgármesteré is, aki a hatalmat nem megtartani, hanem megszerezni akarta, de ugyanúgy bármit képes volt feláldozni érte.

A legfontosabb tanulság a brexitből mégis az, hogy a britek még ki sem léptek az EU-ból, de már most látszik, mekkora árat fognak érte fizetni. Sőt, egyelőre az egész probléma megoldhatatlannak tűnik, aminek egyenes következménye, hogy itt bizony valaki át lett verve, és az a valaki nagy valószínűséggel minden, a kilépésre szavazó brit választó volt. Azoknak ugyanis, akik elhitték, hogy az uniót ott lehet hagyni úgy, hogy tovább élvezzük a projekt pozitív következményeit, hazudtak. Nem lehet. Pontosan ezért annyira sikeres békeprojekt az EU.

Felmerülhet az a kérdés is, hogy ha ennyire sikeres békeprojekt az Európai Unió, akkor hogyan tudja megcsinálni benne az Orbán-kormány azt, ami Magyarországon történik.

Pedig a kérdést inkább úgy lenne érdemes feltenni, hogy mi az, amit a korlátokat és ellensúlyokat leépítő Orbán-kormány tenne, ha nem lennénk tagjai az Európai Uniónak, és nem lenne legalább egyetlen olyan szervezet, amely zsarolási potenciállal rendelkezik a Fidesz felé.

Az is segít a kelet-európai tagállamokban egyre indulatosabb populizmus megfékezésében, hogy az EU gyakorlatilag a második világháborút követő Marshall-segélyhez mérhető mennyiségű fejlesztési pénzt osztott szét a régióban. Enélkül a pénz nélkül a populista indulatok sokkal termékenyebb talajra estek volna.

Végső soron pedig lehet, hogy az EU politikai szereplőként sikertelen volt az Európán kívüli háborúk megállításában, hiszen semmit nem tett az iraki vagy a líbiai háború megállításáért, de valószínűleg az egyetlen olyan szervezet, amely képes megakadályozni, hogy Magyarország déli határainál újra vérontás alakuljon ki. Az EU mint békeprojekt hozadéka, hogy ma szinte elképzelhetetlen Horvátország és Szerbia között az az indulat, ami 30 éve valóság volt. És ehhez csak annyi kellett, hogy a volt jugoszláv tagállamok közül kettő EU-tag legyen, egy pedig közeledjen a tagsághoz.

Hogyan gondoljuk újra Európát?

A Make.org és a Civico, a kontinens két nagy, független civil szervezete összefogott, hogy együtt vegyen rá százmillió európait, mondják el véleményüket a jövőről. Az alábbi felmérés az egyik legnagyobb Európa történetében, és a tíz legtöbb szavazatot kapott kérdést a Make.org beterjeszti az Európai Parlament elé, valamint eljuttatja az összes tagország polgáraihoz. A felmérést közvetlenül ezalatt a szöveg alatt tudja kitölteni.

Kiemelt kép: iStockphoto

folytatás

Legkedveltebb hírek
A válására gyűjt pénzt egy házaspár, ezért jelentkeztek a TV2 legújabb kvíz show-jába, a Bankba
2019-04-24 20:11:37 | Hozzászólások: 0 | Tények TV2
Tragédia az M1-es autópályán. Egy autó hátulról egy kisteherautóba rohant Győr környékén,
2019-04-24 20:05:47 | Hozzászólások: 0 | Tények TV2
Danny megtalálja a lopott pénzt, de kevesebbet, mint amire Reyes igényt tart
2019-04-24 20:00:00 | Hozzászólások: 0 | Tények TV2
Peter Pellegrini mindjárt tiszteletét teszi az Egyesült Államok elnökénél
2019-04-24 19:41:02 | Hozzászólások: 0 | Népszava
A telt keblek a nőiesség szimbólumainak számítanak, és sokan vágynak arra, hogy a természet adományainál méretesebbekkel büszkélkedhessenek
2019-04-24 19:31:51 | Hozzászólások: 0 | hirextra
Ajánló - Szereplők: Sam Worthington, Zoe Saldana, Sigourney Weaver, Stephen Lang, Giovanni
2019-04-24 19:30:00 | Hozzászólások: 0 | Tények TV2
Tipp: Kattints a képre a következő hír megtekintéséhez