Mit várhatunk Orbán és Trump találkozójától?

| Cikk eltávolítása
Cimkék:
Mit várhatunk Orbán és Trump találkozójától?

A visegrádi országok szempontjából nagyüzem van Washingtonban. Március elején Andrej Babis cseh miniszterelnök, május 3-án Peter Pellegrini tett látogatást Donald Trump amerikai elnöknél, hétfőn pedig Orbán Viktor következik. (Ha a lengyeleket hiányolná valaki, Mateusz Morawiecki miniszterelnök látogatását áprilisra tervezték, de nem részletezett okok miatt Varsó lemondta.)

2017 óta jelentősen megnőtt a Fehér Ház és az amerikai külügyminisztérium érdeklődése a kelet-európai országok iránt, aminek elsődleges oka az az új külpolitikai irány, amely szerint az orosz (és másodrészben kínai) befolyásszerzési erőfeszítéseket nem tétlenül, kritikákat osztogatva kell szemlélnie az USA-nak (ahogy Barack Obama idején történt), hanem kapcsolatot kell keresni a térségbeli vezetőkkel, és megnyerni őket az amerikai érdekeknek.

Ennek a kapcsolatépítésnek természetes eszköze a védelmi együttműködés, hiszen a NATO-tagság összeköti és szoros együttműködésre kényszeríti az Atlanti-óceán két partján levő országokat. Szijjártó Péter külügyminiszter és John Sullivan amerikai miniszterhelyettes másfél évnyi előkészítés után, április elején Washingtonban írta alá a Magyarország és az Egyesült Államok katonai együttműködését szabályozó Védelmi együttműködési megállapodást.

Szijjártó Péter külügyminiszter és John Sullivan amerikai külügyminiszter-helyettes a magyar-amerikai védelmi együttműködési megállapodás aláírása után. Fotó: Mitko Sztojcsev/KKM/MTI

Szlovákia viszont mindenki meglepetésére márciusban felfüggesztette a tárgyalásokat az USA-val ebben a kérdésben. Az indok ott is ugyanaz volt, ami nálunk hátráltatta a megállapodás megkötését: a nemzeti szuverenitás féltése, az amerikai katonák előjogainak biztosítása, amikor az adott ország területén tartózkodnak.

Nem kérik az amerikaiak százmillió euróját, mert védik az ország szuverenitásátA Szlovák Nemzeti Párt irányította védelmi minisztérium ráborította az asztalt a tengerentúliakra, retorikája a Fideszhez hasonlóan a szuverenitásról szól.

Az Egyesült Államok számára azért is fontos a kapcsolatok erősítése, mert Szlovákiában, Csehországban és Magyarországon is erős pozíciókkal rendelkezik Oroszország. A magyar helyzetről sokat olvashatunk, ám érdemes tudni, hogy Milos Zeman cseh államfőt erős személyes szimpátia is húzza Moszkva és Peking felé. Legutóbb épp az USA által kipellengérezett Huawei vezetésénél tett látogatást Kínában. A szlovák társadalom pedig ? közvélemény-kutatások szerint ? a legnagyobb arányban szimpatizál Oroszországgal, és a legkevésbé támogatja az ország NATO-tagságát az EU-tagországok között.

Bár a hétfői találkozó előtt nem számíthatunk részletes információkra a napirendről, a Fehér Ház közleménye is mindössze annyit árult el, hogy a tárgyalások kereskedelmi, energetikai és kiberbiztonsági kérdésekre összpontosítanak majd, irányadó lehet, hogy mi történt Babis és Pellegrini látogatása alkalmával. Trump elnök mellett mindkét találkozón ott volt Mike Pompeo külügyminiszter és John Bolton nemzetbiztonsági főtanácsadó, valamint az energiaügyi miniszter, illetve a gazdaság- és a kereskedelempolitikai vezetői.

Donald Trump és Andrej Babis találkozója. Fotó: Saul Loeb / AFP

Mindkét találkozó alkalmával nyilatkozatot fogadtak el, amely szinte megegyezik: része a NATO-tagság és a transzatlanti kapcsolatok fontosságának hangsúlyozása, a védelmi kiadások 2 százalékra emelése, katonai missziókban való közös részvétel, haditechnikai beszerzések, az energiabiztonság fontossága, Ukrajna helyzete és végül a kölcsönös kereskedelmi kapcsolatok hangsúlyozása. A sajtóhírek pedig általában úgy foglalták össze a megbeszélések témáit, hogy a migráció, a védelmi együttműködés, a gazdasági kapcsolatok, a kiberbiztonság és az Oroszországgal szembeni szankciók jövője került terítékre.

Biztosra vehető, hogy az ukrán helyzet szóba kerül majd Orbán és Trump között, ismerve a magyar kormánynak a NATO és Ukrajna közötti együttműködést blokkoló álláspontját a szomszédunk nyelvtörvénye miatt. Ugyanígy bizonyosan téma lesz ? már csak Mike Pompeo februári budapesti látogatásának eredményei miatt is ? az amerikai Exxon Mobile által a Fekete-tengeren kitermelt, cseppfolyósítva szállított gáz (LNG) exportja, és legfőképpen azok a haditechnikai beszerzések, amelyekről lapunk is többször írt már.

Szlovákia nemrég döntött egy századnyi F-16V vadászbombázó beszerzéséről (kb. kétmilliárd dollár értékben), míg Csehországban épp a napokban vált nyilvánossá, hogy az ország tizenkét UH-60-as szállítóhelikoptert (800 millió dollár) és négy AH-1Z támadóhelikoptert (200 millió dollárt) vásárol az amerikai gyártóktól. Lengyelország annyiban kilóg a sorból, hogy Varsó hagyományosan az amerikai haditechnika egyik fő vásárlója a térségben, és régóta sokat költ beszerzésekre.

A magyar haditechnikai beszerzések kapcsán már foglalkoztunk azzal, hogy a Magyar Honvédség eddig főként európai haditechnikai eszközöket vett, és ez nem véletlenül történt így, hanem kormányzati érdekek, külpolitikai szempontok állhattak a francia vagy német beszerzések mögött.

Már az amerikai külügyminiszter budapesti látogatása előtt elterjedt, hogy Budapest egy norvég-amerikai rakétarendszert (NASAMS) fog vásárolni. Benkő Tibor honvédelmi miniszter pedig február elején annyit árult el, hogy ?a következő fontos beszerzés a Magyar Honvédség számára a légvédelmi rakétakomplexumok és a légvédelmi rakéták beszerzése lesz?.

A NASAMS rendszer bemutatója Finnországban. Fotó: MkFI / Wikipedia

A prioritás tehát biztos, és az amerikai szerep is valószínűsíthető. Arról is írt lapunk, hogy a darabonként nagyjából 80 millió dollárba kerülő F-35-ös vadászbombázók beszerzése is a napirenden van ? 2026-tól (akkor jár le a jelenleg használt svéd Gripenek lízingje), illetve makacsul tartja magát az híresztelés is, hogy a Patriot típusú ballisztikus rakétavédelmi rendszer vásárlásáról is folynak tárgyalások.

Vadászgépvásárlásról is tárgyalhatunk Amerikával2026 után lecserélheti vadászgépflottáját Magyarország. Amerikai vadászgépek válthatják a Gripeneket, a magyar illetékesek egy egymilliárd dollárt meghaladó értékű beszerzés lehetőségét kezdték el vizsgálni.

Május elején a Washington Post a visegrádi országok vezetőinek látogatása kapcsán írt cikkében szintén ?nagyértékű haditechnikai eszközökről? szóló tárgyalásokat említett magyar és amerikai tisztviselők között.

Hogy mi számít nagyértékűnek, az persze nézőpont kérdése. Svédország 2018-ban négy Patriot-rendszert vásárolt, összesen tizenkét indítóállomással, radarokkal és mintegy háromszáz rakétával 3,2 milliárd dollárért. A NASAMS légvédelmi rendszer nagyságrendekkel kisebb lépték, Litvánia 112 millió dollár fizetett két ütegért, ami 2-2 indítóállványt, a hozzátartozó rakétákat, radarokat, a kezelőszemélyzet kiképzését jelentette.

A Magyar Honvédségnek jelenleg olyan szovjet/orosz rendszere van, amelynek kiváltására a paraméterei alapján a NASAMS (vagy egy másik, hasonló képességű rendszer alkalmas). Ráadásul hasonlóan a legtöbb európai országhoz, eddig nem volt ambíciója ballisztikus rakéták elhárítására is képes harceszközök beszerzése, részben a hatalmas költségek, részben a fenyegetés hiánya miatt, így nagy meglepetés lenne, ha végül a Patriot és nem a NASAMS beszerzését jelentenék be akár hétfőn, akár a későbbiekben.

Egy katonai üzleten két diplomáciai meccset akar nyerni az Orbán-kormányAmerikai rakétákkal felszerelt norvég légvédelmi rendszer vásárlását tervezi az Orbán-kormány. Mike Pompeo biztos egyeztet Budapesten a gigabeszerzésről, de a kormány a norvég fronton is enyhülést vár.

Négy amerikai szenátor a napokban aggodalmát fejezte ki a magyar demokrácia leépítése miatt, és felszólította Donald Trumpot, hogy ezt tegye szóvá Orbán Viktorral való találkozóján. A levelet a szenátus külügyi bizottságának republikánus elnöke, James E. Risch és a párt 2016-os elnökjelöltje, Marco Rubio is aláírta, Mike Pompeo budapesti látogatás és Orbán washingtoni meghívásának ténye alapján azonban biztosnak tűnik, hogy ezúttal is inkább a védelem- és az energiapolitika, másképpen szólva a fegyver- és a gázüzlet lesz a középpontban.

Kiemelt kép:  Bernd von Jutrczenka/dpa/ AFP

folytatás

Legkedveltebb hírek
Rendező: Jesse V. Johnson Szereplők: Tony Jaa, Tiger Hu Chen, Scott Adkins, Iko Uwais, Cel
2019-08-21 23:10:00 | Hozzászólások: 0 | Tények TV2
Dominga megjelenik a Casa Grande birtokon, Don Rodolfo felismeri a nőt és megfogadja, örökké az asszony adósa marad
2019-08-21 23:00:00 | Hozzászólások: 0 | Tények TV2
Az Igazgató Urat általában a következetesség jellemzi, ám ezúttal megmutatta egy új arcát is
2019-08-21 22:50:00 | Hozzászólások: 0 | Tények TV2
Az Áll az alku legutóbbi részében Rádió játszott. Az emlékezetes pillanatokért nézd vissza a teljes
2019-08-21 22:45:00 | Hozzászólások: 0 | Tények TV2
Tipp: Kattints a képre a következő hír megtekintéséhez