A magyar valóságot mutatjuk be, akkor is, ha szomorú

| Cikk eltávolítása
Cimkék:
A magyar valóságot mutatjuk be, akkor is, ha szomorú

Túl vagyunk az ötszázadik adáson. Ez pontosan mit jelent, hány éve van képernyőn a Házon kívül?

Boros Krisztina: Márciusban volt tizennégy éve.

Kováts Mihály: 2005 márciusában indult a műsor pár hónap előkészítés után.

Megmaradt az akkori alapcsapat?

BK: Az első adásnál is ott voltam, de kicsit változott a csapat az elmúlt évek alatt. Az elején többen csináltuk, aztán kialakult egy fix gárda. Hál? istennek mindig vannak híradós riporterek, akik jönnek, és forgatnak nekünk.

KM: Híradós voltam, híradósként kerültem a Házon kívülbe szerkesztőnek, aztán valahogy megfordultak az arányok. Keveset híradózom, heti egyszer, és a fő munkám ez. Sok minden változott az eleje óta. Sok műsorvezetőnk volt: Alföldi Zoltán, Molnár Anikó, Kiss Norbert Ádám, Hegyi Nóra, D. Tóth András és most már évek óta csak a Kriszta. Több riporter dolgozott nekünk, aztán úgy alakult, hogy Krisztáék maradtak Moskovics Judittal és Serdült Szilviával. Jó, ha a híradósok bedolgoznak, fel tudják rázni a csapatot.

Pörgősebbek?

BK: Nem, másképp látnak dolgokat. Alapvetően mi is híradósok vagyunk, és is szoktam híradós riportokat csinálni, a többiek szintén. De az időnk nagy része mégiscsak a Házon kívül, a híradósoknak meg pont fordítva alakul. Másfajta szemléletet hoznak be, máshogy közelítenek egy-egy témához.

KM: És nehezebb nekik. Egy kétperces híradós anyagot megcsinálni kisujjból megy számukra, de hét-nyolc percet a Házon kívülbe egész máshogy kell forgatni, eltérően kell felépíteni dramaturgiailag. Jobban el kell mélyedni a témában. Több képet használunk, és a riporterek is látszanak. Ezt meg kell szokniuk.

Fotó: Mohos Márton / 24.hu

Egyetlenegy csúcspontot biztos lehetetlen kiemelni a tizennégy év alatt, de az talán egyértelműbb, hogy milyen témák mozgatják meg leginkább a magyar közönséget.

BK: Azok, amik őket is érintik. Ami velük is megtörténhet.

KM: Elválik, hogy mi érdekli az embereket, és mi az, ami megmozgatja őket. A leginkább azok a riportok forgatják fel a nézőket, amikor valamilyen nehéz helyzetben lévő családot mutatunk be. Ilyenkor tágabb kontextusban próbáljuk visszaadni a történetet, és elképesztő mennyiségű segítség érkezik.

Sokan fordulnak a szerkesztőséghez?

BK: Több olyan levelet kapunk naponta, ami úgy kezdődik, hogy ?végső elkeseredésemben írok önöknek.? De mindennel nem tudunk foglalkozni, és természetesen erről is szól a műsor, de nem csak erről. Sok más témáról forgatunk. Akár politikáról, akár közéletről, vagy mondjuk a korrupcióról.

Illetve szórakoztató tartalmakról.

KM: Muszáj néha oldani a hangulatot.

Mi a valóságot mutatjuk be, még akkor is, ha szomorú. Ennél mondjuk a propaganda jóval pozitívabb képet fest, hogy mi zajlik az országban. Nekünk nem ez a célunk. Nyitott szemmel járunk, és a nézőktől is rengeteg információ jön be, hogy velük mi történt, ők hogyan élnek.

BK: Fontos, hogy le lehessen vonni valami általános tanulságot. Egy adott család csak egy példa: a legtöbbször így próbáljuk megközelíteni.

KM: Vagy az is számít, hogy a nálunk szereplő emberek milyen példát mutatnak. Két vagy három hete lement egy riport egy családról, ahol kilenc gyerek van, és ki akarják őket lakoltatni, mivel eladósodtak. Az anyuka az új férjjel neveli a gyerekeket, az előző pedig bántalmazó volt. Ez a nő valami elképesztő erővel és kitartással csinálja végig azt, ami alatt más már összeomlana. Egy követendő példa annak is, aki hasonlóan nehéz helyzetbe kerül.

Akadtak olyan mélypontok az elmúlt években, amikor felmerült, hogy feladják a Házon kívült? Akár a nézettség, akár más miatt.

BK: Nem, soha. Lehet, hogy nagyon szerencsések vagy jók vagyunk, de a nézettségre soha nem volt panasz. Nem nagyon emlékszem olyan időszakra, amikor nem a legnézettebb műsor lett volna a saját sávjában a Házon kívül.

KM: Noha az RTL Klub egy klasszikus kereskedelmi tévé, mégis számos közszolgálati műsort készít: ilyen a Házon kívül, a XXI. Század, az Isten veled, Magyarország, de bizonyos szempontból a Fókusz is. Nem jellemző ez a magyar kereskedelmi tévés piacon, úgyhogy annak külön örülünk, hogy az RTL Klubon ez megy.

Elérték a plafont az RTL Klubnál?

BK: Szerintem nem. Ha elértük volna, akkor abba kéne hagyni. Van egy állandó nézőközönségünk. Rengeteg visszajelzés érkezik, megállítanak az utcán vagy a boltban, hogy mennyire jó a Házon kívül, és soha ne hagyjuk abba.

Volt olyan időszak, amikor sajnálták, hogy egy Házon kívül típusú formátum, nem áll meg a lábán egy korábbi időpontban egy kereskedelmi csatornán?

KM: Amikor még fiatalok voltunk és bohók, 2005-ben körülbelül. Nem, egyébként hozzászoktunk, és abszolút értjük. Sokkal érettebbek vagyunk, mint amikor kezdtük. 32 éves voltam, most 46 vagyok. Eltelt tizennégy név. Máshogy nézzük, mint régen.

BK: Nem számít annyira, hogy mikor kerülünk adásba. Nekünk az fontos, hogy szeretik és ismerik a nézők. Hogy egy jó brand a Házon kívül.

Fotó: Mohos Márton / 24.hu

KM: Mondok egy példát: a legnagyobb hatású sztorink a bicskei gyermekotthonban történt bántalmazásos sztori volt. Az konkrétan éjfél után öt perccel került adásba két évvel ezelőtt. A részt kevesen látták, de a riport nagyon sok emberhez eljutott, gyakorlatilag minden médium átvette. A történeteinknek nemcsak este, az RTL Klubon van élete, hanem utána is ? a műsort vasárnap délutáni ismétlése is szép számokat hoz, de sokan követik online is ?, és igyekszünk ezen dolgozni.

Mennyire van a Házon kívül a többi médiumra utalva, mennyire fontos, hogy átvegyék mások is a sztorikat?

KM: Örülünk neki. Elismerés számunkra, hogy ha olyat csinálunk, amiket mások átvesznek vagy folytatnak. Ha folytatnak, az meg különösen jó. Nem ez az elsődleges célunk, de természetesen hízik a májunk.

Ugyanakkor fordítva is igaz, hogy sokszor folytatják  az írott sajtóban megjelent cikkeket. Mennyire kell máshogy hozzányúlni a Házon kívül stábjának egy-egy témához?

KM: Van egy nagy különbség, hogy az online sajtóban a narrációt nagyon kevéssé használják a videósok. Nálunk meg a narráció váltakozik a megszólalásokkal, ez egy hagyományosabb tévés műfaj. Most azt gondolom, hogy ami az online-ban működik, az nálunk nem. A nézőink máshoz vannak szokva. Egy teljesen más közönséget nevel vagy befogadási módot nevel az online, de szuper, hogy együttműködik a kettő.

Egyszer még Egsről, a pipis rapper srácról is forgattak, ami pláne új terep a Házon kívülben.

KM: Néha muszáj ezen a nagyon sűrű és nyomasztó szöveten lazítani. Néha jó valami, ami vidám és vicces, néha trendekkel is szoktunk foglalkozni. Ezek kellenek. Nem csak korrupció, nem csak szegénység van ebben az országban.

Örülnének, ha lenne igazi konkurencia?

BK: Igen, persze, jót tenne nekünk. Jó lenne, ha minél többen foglalkoznának ilyen témákkal, és nem mi egyedül.

KM: Az ATV-n, a Heti naplóban egyébként előfordulnak hasonló témák. Klassz dolgokat csinálnak, de kicsit könnyedebb, mint a miénk. Vagy amikor a Célpont ment a Hír TV-n, néha azt gondoltam, hogy ?hú de kár, hogy ezt nem mi csináltuk meg.? Baromi jó belemenős riportjaik voltak.

Ennyi év után, hogy látják, mennyire érzékeny szociálisan a magyar?

KM: Témája válogatja. A szegénység, a kiszolgáltatottság változatlanul megindítja az embereket. A menekültkérdés viszont egy érdekes helyzet, ott a propaganda közben is igyekeztünk nagyon józanul beszélni a jelenségről. Sok riportot forgattunk a témáról, volt, hogy 2015-ben – amikor a válság indult – kerestünk valakit, aki nagyon előítéletes a menekültekkel, és levittük a Keleti pályaudvarhoz az aluljáróba, ahol akkor nagyon sokan táboroztak. Direkt szerettünk volna kreálni egy olyan szituációt, hogy találkozzon az emberekkel, akikkel szemben előítéletes.

Nehezebb a munkájuk, mint a kezdeteknél? Vagy megnehezítik?

BK: Meg kellett tanulnunk úgy dolgozni, hogy sok kérdésre nem kapunk választ. Az utóbbi nyolc évben nagyjából meg tudom számolni két kezemen, hogy hányszor jutottunk el egy minisztériumba egy kormánypárti illetékeshez, aki válaszolt volna a kérdéseinkre. De ettől függetlenül vannak történetek, amiket muszáj bemutatnunk.

KM: Akár van nyilatkozó, akár nincs, megcsináljuk.

BK: Mert mondjuk amikor egy balatonfüredi sportkollégiumra felvesznek egy rakás közpénzt tao formájában, akkor igenis oda kell menni, és meg kell mutatni, hogy ez nem egy sportkollégium, hanem egy négycsillagos hotel. És hiába nincs rá válasz, akkor is meg kell mutatni, mert az adófizetők pénzéből épült. De annyiban azért legyünk igazságosak, hogy választ szinte mindig kapunk emailen, de ezek jó része nem érdemi válasz. És előfordul az is, hogy a legváratlanabb pillanatokban mégiscsak sikerül egy kormánypárti politikust mikrofonvégre kapni.

Fotó: Mohos Márton / 24.hu

Több mint tíz évvel ezelőtt még Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnökkel és Orbán Viktorral is készült riport. El tudnak képzelni hasonlót a jövőben?

BK: 2006-ben forgattunk a Gyurcsány Ferenc és Orbán Viktor kampányturnéján is. Akkor még simán utaztunk Orbán Viktorral egy vonaton ellenzéki politikusként. Gyurcsány Ferenc simán megállt, és beszélgetett velünk.

KM: Kisebb volt a távolság az újságírók és a politikusok között. Az elmúlt tizennégy év alatt ez a távolság nagyon megnőtt. Vannak olyan politikusok, akik máshogy is tekintenek ránk, a sajtó egy részét ellenségként kezelik, és az is a mostani évek egyik következménye, hogy ezt bizonyos politikusok ki is mondják. Mi nem soroljuk be magunkat sehova. Ez lehet, szlogenszerűen hangzik, de mindig a hatalmat próbáltuk ellenőrizni, akármilyen kormányzat volt.

Felmerült bármikor, hogy váltsanak, és az írott sajtóban folytassák?

BK: Dolgoztam a Világgazdaságban, és előtte pedig a Magyar Televíziónál. Jó volt újságot írni, de a képek mindig hiányoztak, Annyit tesz hozzá egy történethez. Például évekkel ezelőtt, amikor Kóka János akkori SZDSZ-es minisztert támadták a vagyonával, mi meg is tudtuk mutatni, hogy miről beszélnek, mert felszállhattam a helikopterére és a Balatonon horgonyzó vitorlására.

KM: Egy másik példa nem is olyan régről: kaptunk egy információt, hogy egy volt miniszternek (Lázár János ? a szerk.) a néhány éves gyereke nevén van egy nagy értékű lakása Budán. Ennek utánajártunk, és kiderült, hogy ez tényleg így van, és felhívtuk a minisztert, hogy ad-e egy interjút. Ráállt, és adott. Jó interjú volt, a riporter is nagyon felkészült és ott volt vele Vorák Anita kolléganőnk is, aki egy nagyon profi háttérember a szerkesztőségben. Kiderült, hogy a volt miniszter vagyoni viszonyairól többet tudnak maguk az újságírók, mint a miniszter. És ezt azért kezdtem el mondani, mert ebben az interjúban a miniszter arca rendkívülien érdekes volt. Egy közelit adott róla a kamera, és láthattuk a rezdüléseiben, a tekintetében, hogy mik azok a pillanatok, amikor nem örül egy kérdésnek, vagy amikor megpróbál kitérni. Erre nagyon jó a tévé.

Lesz még egyszer ötszáz adásnyi Házon kívül?

BK: Lesz. Reméljük. Az állandó csapat tagjaival (Moskovics Judit, Serdült Szilvi, Boros Kriszta kiegészülve a híradós Magyar Évával és Rédli Balázzsal) már nagyon régóta, tizennyolc-tizenkilenc éve dolgozunk az RTL Klubnál. Mindannyiunknak lett közben néhány gyereke, több ősz hajszála, és még mindig szeretünk forgatni, együtt dolgozni.

Kiemelt kép: Mohos Márton / 24.hu

folytatás

Legkedveltebb hírek
Ajánló - Amerikai animációs vígjáték
2019-06-19 00:05:00 | Hozzászólások: 0 | Tények TV2
Ha betegek vagyunk, orvoshoz megyünk. Jönnek a kivizsgálások, a laboratóriumi tesztek, majd meg
2019-06-18 23:55:00 | Hozzászólások: 0 | Tények TV2
A 42 éves agárdi kertészt népes családja kísérte el a Ninja Warriorba
2019-06-18 23:48:00 | Hozzászólások: 0 | Tények TV2
A Netflix nagyon sok pénzt fizetett azért, hogy továbbra is elérhető legyen a platformon a Jóbarátok, úgyhogy aljas módon rá is próbálnak venni mindenkit, hogy minél többen újra és újranézzék a ku
2019-06-18 22:07:49 | Hozzászólások: 0 | 24.hu
A kórház rendszeres látogatója vagyok, ma is ott voltam kezelésen, és hallottam, hogy a nővérek arról beszélgetnek, hogy szombaton kirabolták az endoszkópiát
2019-06-18 22:03:19 | Hozzászólások: 0 | 24.hu
Tipp: Kattints a képre a következő hír megtekintéséhez