Sikeresebbek voltak Niki Laudánál, de bátrabb biztos nem volt

| Cikk eltávolítása
Cimkék:
Sikeresebbek voltak Niki Laudánál, de bátrabb biztos nem volt

Akkor és később is azt mondtam, hogy képes voltam teljes mértékben legyőzni a félelmemet. Ez hazugság volt. De hülye lettem volna a riválisaim kezére játszani azzal, hogy elismerem a gyengeségem. Monzában azonban valósággal megbénított a félelem

? írta a mellbevágóan őszinte önéletrajzi könyvében Niki Lauda arról, milyen érzések motoszkáltak a fejében, amikor 1976 szeptemberében, hat héttel a kis híján végzetes nürburgringi balesete után az Olasz Nagydíjon újra autóba ült.

Bárki más valószínűleg egy sötét szobában nyalogatta volna a sebeit, Lauda azonban tudta, mennie kell.

?Testileg és lelkileg is ez volt a legjobb döntés számomra. Beleőrültem volna, ha az ágyban kell feküdnöm, és azon merengenem, mi történt a Nürburgringen?.

így aztán a többiekkel együtt ő is felsorakozott a monzai rajtrácson a Ferrarival, amelyet negyediknek hozott be. A verseny után az arcán és fején lévő, még be nem gyógyult égési sebek teljesen összevérezték a tűzálló maszkját, és amikor megpróbálta levenni, beleragadt a sebeket borító kötésekbe. Egy megoldás maradt: egy hirtelen, de annál fájdalmasabb mozdulattal egyben lerántani az egészet.

A sporttörténelemben kevés bátrabb cselekedet volt Laudáénál, aki 40 nappal korábban harmadfokú égési sebeket szenvedett a fején és az arcán, az égésnél keletkező mérgező gázoktól a tüdeje és a légcsöve is roncsolódott, és a kórházban feladták neki az utolsó kenetet.

Jegyezzük meg annak a négy a pilótának a nevét, aki kihúzták az autóból: Arturo Merzario, Brett Lunger, Guy Edwards és Harald Ertl sietett Lauda segítségére, ha ők nincsenek, akkor a világbajnok bennég a Ferrariban.

Ha nincs a nürburgringi baleset, Lauda megvédhette volna a világbajnoki címét, de a hihetetlen visszatérésének hála az utolsó versenyt úgy kezdhette meg, hogy hárompontos előnye volt a McLaren brit pilótája, James Hunt előtt.

Az idényzáró Japán Nagydíjat azonban szakadó esőben rendezték, Lauda pedig ezt túl veszélyesnek tartotta, így két kör után feladta a versenyt, ezzel a harmadikként célba érő Hunt ölébe hullott a világbajnoki cím. Lauda később elismerte, hiba volt feladni a versenyt, de eluralkodott rajta a pánik, ami a balesetére vezethető vissza.

A Lauda-Hunt rivalizálás globális népszerűséget hozott a Forma-1-nek, kettőjük párharcáról film is készült Hajsza a győzelemért címmel, amely némiképp csalóka képet adott Lauda személyiségéről.

A film úgy mutatja be az osztrákot, mint egy érzelemmentes gépet, aki tökéletes ellentéte volt nagy ellenfelének, az élvhajhász, a nőket és az életet nagykanállal habzsoló Huntnak.

A valóságban közel sem volt ennyire tűz és víz a két karakter, ráadásul nagyon jó barátok voltak, a mindent eldöntő Japán Nagydíj előtt például egymás melletti szobában laktak, és Lauda a verseny reggelén berontott Hunthoz, akit éppen az ágyban talált a barátnőjével.

?Ma megnyerem a világbajnokságot? ? mondta a rá jellemző, erős német akcentussal előadott angolsággal.

Barátok voltak és bizonyos szempontból mindketten lázadók, mivel mindketten gazdag családból származtak, és szembementek a szülői akarattal, hogy azt válasszák, ami a szenvedélyükké vált, az autóversenyzést.

Hunt 1976-os sikere után a következő szezonban Lauda visszaült a trónra, a 17 versenyből hármat nyert meg és további hétszer végzett dobogón, és 17 pontot vert a második Jody Scheckterre

 Vezérletével a Ferrari megnyerte a konstruktőrök versenyét, Lauda azonban az idény végén otthagyta az olasz istállót, amely nagyon sokat köszönhetett neki.

Az osztrák 1974-ben érkezett korábbi csapattársa, Clay Regazzoni ajánlására a Ferrarihoz, olyan időszakban, amikor a csapatnál pocsék volt a hangulat, 1973-ban ugyanis a konstruktőrök között mindössze hatodik lett a Ferrari szerény 12 ponttal. Lauda első ferraris évében negyedik lett a pontversenyben, a csapat pedig második, hogy aztán a következő három idényben a maranellóiak hátát nézze a mezőny.

Hogy 1977-ben mégis lelépett, az leginkább annak köszönhető, hogy megromlott a viszonya Enzo Ferrari tulajdonossal. Ferrari a hozzáállása miatt csodálta Laudát, aki már-már kínosan lelkiismeretes volt, ha a saját felkészüléséről és az autóval kapcsolatos előkészületekről volt szó. Az viszont már kevésbé tetszett a tulajnak, hogy Laudát a tárgyalóasztalnál sem hagyta el kérlelhetetlen profizmusa, és a háta mögött csak úgy hívta, a zsidó.

Ferrari ahhoz szokott hozzá, hogy a pilótái hálásak, hogy élvezhetik azt a kiváltságot, hogy az autóit vezethetik, Lauda esetében viszont inkább az istálló lehetett hálás azért, hogy a világbajnoki címek révén sikerült visszaállítania a renoméját.

A töréspont a  nürburgringi baleset után következett be, Lauda ugyanis úgy érezte, a csapat akkor hagyta cserben, amikor neki a legnagyobb szüksége lett volna a támogatásra.

?Csak egy kis nyugalmat szerettem volna és érezni a bizalmat, hogy velem képzelik el a folytatást? ? mondta arra reagálva, hogy a Ferrari Carlos Reutemann hozta helyettesének a balesete után, neki pedig csapatmenedzseri posztot ajánlottak fel, mivel Ferrari ugyanúgy nem bízott abban, hogy visszatér, mint akkori felesége, Marlene.

Végül aztán megtarthatta az ülését, hogy világbajnokként távozzon a Brabhamhez, amelynek akkor az F1 későbbi mindenható ura, Bernie Ecclestone volt az ura.

A Brabham hiába volt a mezőny egyik legszebb autója, az Alfa Romeo motorral nem volt versenyképes, az első szezonban elért negyedik hely még vállalható volt, a második idényben azonban mindössze négy pontot szerzett Lauda, ezek után nem csoda, hogy az utolsó előtti futamon, a Kanadai Nagydíjon már el sem indult, mivel megunta az eredmény nélküli körözést a pályákon.

A száguldást és a folyamatos adrenalin-túltengést azonban csak két évre tudta otthagyni, aztán a McLaren főnöke, Ron Denis megkísértette egy 3 millió dolláros ajánlattal, amely akkor magasan a legjobb fizetés volt a mezőnyben.

Denis bízott benne, a csapatot támogató dohánycég, a Marlboro azonban kételkedett abban, hogy Lauda képes-e még arra, hogy nyerjen.

A frappáns válasz nem maradt el, Lauda már a visszatérése utáni harmadik versenyén a dobogó tetején állt, de az igazi nagy dobás 1984-ben következett. Bár Lauda kettővel kevesebb versenyt nyert, mint csapattársa, Alain Prost, de a negyedik helynél egyszer sem végzett hátrébb, míg a franciának egy hetedik hely is becsúszott.

A vége az lett, hogy minden idők legkisebb különbségével, fél ponttal Lauda nyerte a vébét, a fél pont magyarázta, hogy a Monacói Nagydíjat az időjárás miatt idő előtt leintették, és a pontokat felezték, így kapott a győztes Prost 9 helyett 4,5-et.

A következő év szenvedős volt, mindössze három versenyen ért célba, utolsó győzelmét a hollandiai Zandvoortban aratta, azon a pályán, amelyről néhány napja derült ki, hogy 2020-tól visszakerül a versenynaptárba. A dobogó így nézett ki: Lauda, Prost, Ayrton Senna, ők hárman összesen 10 vébét nyertek.

Lauda a szezon végén, 36 évesen visszavonult, de a sportágtól nem tudott elszakadni, dolgozott a Ferrarinál, a Jaguarnál, volt a német RTL Forma-1-szakértője, utolsó csapatánál, a Mercedesnél pedig nemcsak részvényes volt, hanem az igazgatótanács tagja is, hatalmas szerepe volt abban, hogy 2012-ben Michael Schumacher helyére Lewis Hamiltont igazolja le az istálló.

A döntés helyességét igazolja, hogy Hamilton négy, a Mercedes pedig öt vébét nyert azóta.

Hogy miben rejlett Lauda nagysága? Richard Williams, a Guardian szakírója amondó, talán nem volt akkora zseni, mint Senna vagy Juan Manuel Fangio, de a képességeiről mindent elmond, hogy a középszerű BRM után a Ferrarinál két év alatt világbajnok lett és három vb-címével kiemelkedett az akkori legjobbak közül.

Abban az időszakban, amikor a Forma-1-es életérzést leginkább a hosszú hajú, jóképű, a nők bálványának számító Hunt jelenítette meg, Lauda igazi különc volt. Visszahúzódó jelleme és kiálló fogai miatt nagyon elütött a filmsztárokként kezelt versenyzőtársaktól, ráadásul azzal, hogy a balesete után nem vállalt be a szépészeti műtéteket, még inkább kilógott a sorból.

?A legbátrabb ember volt, akivel valaha találkoztam, nem csak azért, mert világbajnok tudott lenni az őrült 70-es években, és mert övé a sporttörténelem legnagyobb visszatérése, hanem azért is, ahogyan az emberekkel bánt. Mindig őszinte, egyenes és nyílt volt. Mindig az arcodba mondta az igazságot, függetlenül attól, hogy ez mennyire volt kényelmetlen. Abszolút szerény volt, mellé pedig hihetetlenül vicces. Rengeteget tanultam tőle és végtelenül csodáltam. Tudom, mennyire szerettél repülni, versenyezz békében az égben halhatatlan bajnok, hiányozni fogsz? ? búcsúzott Laudától Daniel Bruhl, aki a fent már említett Hajsza a győzelemért című filmben megformálta a legendát.

Kiemelt kép: DB / dpa / AFP

folytatás

Legkedveltebb hírek
A keményvonalas Brexit-tábor frontembere szerint ettől függetlenül erre is fel kell készülni
2019-06-19 07:37:53 | Hozzászólások: 0 | Népszava
Mintha most fogyott volna el a türelem: elégedetlenek a traumatológusok, tiltakoznak a fogászok, átverve érzik magukat a szakdolgozók, akcióba lendül a kamara
2019-06-19 07:35:00 | Hozzászólások: 0 | Népszava
Gyengült a forint a főbb devizákhoz képest a nemzetközi bankközi piacon szerda reggel
2019-06-19 07:34:57 | Hozzászólások: 0 | Népszava
A hőmérséklet kora délután 26 és 32, késő este 19 és 24 fok között alakul
2019-06-19 07:31:14 | Hozzászólások: 0 | Népszava
Az elnök orlandói beszédében újra Hillary Clintont, a demokratákat és a sajtót szapulta
2019-06-19 07:23:37 | Hozzászólások: 0 | Népszava
Budapest változatlanul kedvelt a dél-koreai, illetve ázsiai turisták körében, a szállodák tapasztalata alapján a tragikus dunai hajóbalesetet követő kezdeti megtorpanás után folyamatosan érkeznek a koreai vendégek, bár a hajós városnéző túrákra szóló foglalásaikat nagy számban törlik ? mondta el a Magyar Nemzetnek a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke
2019-06-19 07:03:51 | Hozzászólások: 0 | 24.hu
Tipp: Kattints a képre a következő hír megtekintéséhez