Kerpel-Fronius Gábor: Innen már nincs visszaút

| Cikk eltávolítása
Cimkék:
Kerpel-Fronius Gábor: Innen már nincs visszaút

Állítólag csak színes nadrágjai vannak. Van narancssárga és lila is?

Ez nem teljesen igaz, de nagyrészt tényleg azok vannak. Lila volt, de elszakadt, narancssárgát pedig szeretnék. Nem vagyok hajlandó a színeket átengedni a Fidesznek.

Az EP-választás után derült ki, hogy önt indítja a Momentum a főpolgármesteri címért. Milyen érzés, hogy azután esett önre a választás, hogy Veiszer Alinda nem vállalta?

Ezen túl vagyunk. Szerintem nem csak róla volt szó. Volt egy törekvés, hogy egy kívülről jövő, integratív ember legyen a jelölt. Amikor engem először felkértek, akkor a munkahelyi körülményeim miatt nem tudtam vállalni. És azt mondtam az elnökségnek, legyen annyi önbizalma a Momentumnak, hogy képes belülről is jelöltet állítani. A Veiszer Alinda-történetet lezártuk akkor. Engem hiányérzettel töltött el, hogy nemet kellett mondanom, és éreztem, hogy az előválasztás akkor gondolt résztvevői nem elégítenek ki minden igényt, ezért elkezdtem úgy alakítani az életemet, hogy ha még egyszer előkerül ez a téma, igent tudjak mondani.

Ez mit jelent? Cégvezetőként mutatkozott be.

Igen, és szoktam projekteken is dolgozni. Olyan cégnél dolgozom, ahol a kulcsembereknek azt mondjuk, hogy ha váltani akarnak, szóljanak két-három hónappal előre. Ott voltam egy projektátadás előtt, és azokkal az elvekkel, amelyeket másokkal szemben állítok, nem mondhattam igent a felkérésre.

Fotó: Mohos Márton / 24.hu

Honnan került elő pont az ön neve? Azt Fekete-Győr András elmondta, hogy hangadó a pártban, de kívülről kevesen értik, hogy ez mit jelent.

A Momentum eléggé megváltoztatta az életemet. Régóta kerestem azt a szervezeti formát, amivel hatékonyan lehet tenni az ellen a nagyon rossz irány ellen, amerre halad Magyarország. Itt olyan értékalapú, intellektuálisan borzasztó inspiráló közösséget találtam, ahol az emberek belerakják a munkát. Budapesti dolgokhoz is hozzászóltam, hiszen a XIII. kerületi szervezet vezetője vagyok. De az sem megkerülhető, hogy én azért

kicsit más karaktert képviselek, mint a megszokott momentumos. Idősebb vagyok, céges világból jövök, tudom, hogy milyen kemény tárgyalási szituációkban, információhiányban döntéseket hozni, hatékonyan szervezetet vezetni. Az a belső vitákban is kitűnt, hogy én egy befejező típusú ember vagyok.

És úgy tudom, annyiban is kilóg a momentumos átlagból, hogy hívő katolikus, amit nem várnánk egy liberális párttól.

Igen, bár ezt nem szoktam kirakatba tenni. Keresztény, középosztálybeli családból származom, tizenéves koromig ministráltam, majd ettől hosszú ideig távol kerültem. Az utóbbi tíz évben tértem vissza szép lassan.

Beszéljünk arról, amiről eddig keveset beszélt a Momentum: mit akarnak csinálni Budapesttel azon kívül, hogy visszavennék? A program 55 oldal, röviden össze tudja foglalni?

Vannak kiinduló feltételek. Azt, ami Magyarországon van most, szokták illiberális demokráciának, versengő autoriter rezsimnek hívni, és van egy olyan tipológia is, hogy ez egy posztkommunista maffiaállam. Ennek van hatása Budapestre is, a fővárosi erőforrások alá vannak rendelve annak, hogy egy maffiaszerű képződmény a közpénzeket magánzsebekbe vándoroltassa. Budapestet meg kell szabadítanunk a parkolási és ingatlanmaffiától, ami a város erőforrásait nem a megfelelő irányba tereli. És az elszabaduló ingatlanárakkal is kezdeni kell valamit.

Hogyan?

Például növelni kell a bérlakáshányadot. Ennek több lépcsője van. Egyrészt családok ezrei szorulnának szociális bérlakásokra, és tudjuk, hogy bérlakások ezrei állnak üresen a városban. Célunk az is, hogy senki ne fizessen a jövedelméből 30 százalékánál többet lakhatásra.

A Fidesz erre azt mondja, hogy nem igaz. Pont Fekete-Győr Andrásnak üzente ezt meg Hollik István a választások előtt. Az a válasz szerintük, hogy sok lakás lakhatatlan állapotban van.

Oké, de ezek a lakások mégiscsak léteznek. Hozzuk őket olyan állapotba, hogy lakhatásra alkalmasak legyenek! Legyen központilag átlátható nyilvántartás, hogy ezek pályázhatóak legyenek. A döntést pedig a kerületek kezében hagynám, hogy kinek adják oda. Az állomány növelésére javasoljuk azt a megoldást is, hogy kimondjuk, ha egy beruházó társasházat akar építeni, a szerződésben legyen benne, hogy a lakások meghatározott hányadát piaci ár alatt el kelljen adnia az önkormányzatnak.

Budapesten megszoktuk, hogy a belvároshoz nagyon közel tudunk élni, ami azért Nyugat-Európában szokatlannak számít. Ennek úgy néz ki, vége, és van egy szabály, ami ezt tovább akadályozza, ez pedig a felső építési korlát: bizonyos magasságnál nagyobb épületeket nem lehet felhúzni a városban, hogy ne csúfítsák felhőkarcolók a dunai panorámát. Ezt megtartaná?

Szerintem ez szakasztól függ. A történelmi szakaszt nem bántanám, de egyébként nem vagyok a modern építészet ellensége, felhőkarcolós negyedet is üdvözölnék. Kívül a városközponton, de értelmezhető városrészként miért ne? Ami ellen vagyok, az az, hogy érvényben van egy szabályozás, de valaki haveri alapon felmentést kap alóla, és Garancsiék szabadon építhetnek felhőkarcolót.

A fő üzenete hasonló az EP-választási kampányhoz: vissza kell venni a pénzeket. Azért erről inkább a nagypolitika dönt. Ami pedig ennél is nagyobb politikai irány, az a város költségvetése. Budapest termeli meg Magyarország GDP-jének jó részét, miközben a költségvetése elhanyagolható az állami költségvetéshez képest. Ötszázmilliárd forint körül van, miközben a költségvetés kiadási oldala bőven 15 ezer milliárd feletti. Ezen hogyan lehet változtatni?

Nekünk az az ajánlatunk, hogy van egy víziónk, hogy 2030-ig hogy nézzen ki Budapest. Ezt szeretnénk apró lépésekben megváltoztatni, olyan témákat akarunk, amelyek mögé a budapestiek is oda tudnak állni.

Most inkább úgy néz ki a város, hogy van egy gyenge főpolgármester, és vannak megerősödött, a Fővárosi Közgyűlésben is ott ülő kerületi polgármesterek. Korábban olyan pletykák is voltak, hogy az erőviszonyok még jobban a kerületek felé tolódhatnak el. Erősebb főpolgármester kellene?

Ez gyakorlatilag 1990 óta vita tárgya. Az nem lehet, hogy egy budapesti koncepciót a kerületek el tudnak gáncsolni. Jó lenne egy kicsit erősebb főváros irányába elmozdulni, de ha nagy szavakat akarunk használni, akkor a szubszidiaritás elve fontos, helyben kell a problémákat kezelni. Nyilván vannak dolgok, amelyek átlógnak a kerületeken, a nagyobb utak, a városközpontok mind ilyenek.

Fotó: Mohos Márton / 24.hu

Ott van például a Széll Kálmán tér, ahol azért csúszott a felújítás, mert több tucat különböző szervtől kellett engedélyeket szereznie a fővárosnak.

Ez önmagában nem probléma. Azt egyébként botrányosnak tartom, hogy a NER egy csomó szabályozást leépített és megszünteti a vitákat a központi akarat érdekében. Van történészi végzettségem, érdekel a múlt, de nem ragaszkodom minden öreg épülethez. De azt gondolom, hogy igenis kell erős műemlékvédelmi és környezetvédelmi bizottság, és fontos, hogy ha valaki megkapja az engedélyt, az át legyen gondolva. A Moszkva ? bocsánat, én itt nőttem fel ? vagy Széll Kálmán tér ügyéhez hasonlóakkal kapcsolatban meg kell szüntetni ezt a helyzetet.

Meg kell mondani, hogy bizonyos közterületek teljes irányítása bizonyos hivatalokhoz tartozik?

Igen. És függetlenül attól, hogy osztjuk el a jogköröket, a főpolgármester szerepe aktív. Komoly eszközei vannak arra, hogy a kerületi vezetőkre nyomást gyakoroljon, de minden attól függ, hogy éli meg valaki a szerepét, és képes-e olyan vezető lenni, aki befolyásol.

A programjukban van olyan elem is, hogy lokális központokat szeretnének. De ez nem csak így működik, organikusan alakulnak így városok, például Londonnak nincs egyetlen belvárosa, Budapestnek pedig van.

Ezt árnyalnám. Vannak Budapestnek is olyan részei, amelyek tradicionálisan különálltak, mint Soroksár vagy Újpest, amelyeknek önálló központjai vannak, de a funkcionalitásuk kiürült. Azt igenis támogatni kell, hogy ezek visszaerősödjenek. A József Attila Lakótelep és Óbuda klasszikusan jó példák: kis alközpontok ma is, és ezek egészen jól működnek, csak jobb vasúti kapcsolatokra lenne szükség.

Hogyan?

Ezek vonzzák egymást, ha van egymás mellett kávézó, könyvtár, vegyesbolt, akkor az emberek előbb-utóbb el fogják kezdeni természetesen használni. Lehet, hogy én vagyok konzervatív, de gyerekkorom óta nem szeretem, ha bemegyek egy plázába, és andalító zene szól közben. Van a Clashnek az a száma, hogy Lost in a Supermarket. Sokkal jobban szeretek bemenni mondjuk az írók boltjába.

Térjünk vissza a Dunához. A Momentum ötlete, hogy egyirányúsítani kell a Lánchidat, és időnként teljesen le kell zárni a többi hidat is. De miért nem lehet teljesen elvenni az autóktól a Lánchidat? A külföldiek rendszeresen akadnak ki azon, hogy egy ilyen muzeális hídon miért közlekedhet komoly átmenő forgalom.

Ezzel kapcsolatban nincsenek annyira erős érzelmeim, ami nagyon zavar, hogy nem lehet rajta bringával közlekedni. Be kell hogy valljam, viszonylag sokat használtam autóval a Lánchidat. Ez nem tartozik a legfontosabb programpontjaink közé, erről először a budapestiekkel kell beszélgetni. Szerintem egyébként tök jó, hogy a Szabadság hidat időnként lezárják. Ha főpolgármester leszek, lesznek bulik a Szabadság hídon.

A Momentum programjában benne van, hogy a hidakon komoly forgalom megy át, de ennél talán még nagyobb probléma az, hogy Budapest észak-déli átmenő forgalma a rakpartokon megy keresztül. Hogyan kellene ezt megoldani?

Az, ami jelenleg van, borzasztó. Én a XIII. kerületben lakom, és a Szabadság hídnál dolgozom, ezért gyakran megyek arra bringával, és ebben az állítólagos szélcsatornában is iszonyatos a levegő, ráadásul alig lehet haladni a turistabuszoktól. A rakpart jelenleg alkalmatlan arra, hogy ezt az átmenő forgalmat kiszolgálja.

Fotó: Mohos Márton / 24.hu

És hova kell elvezetni?

Én örülnék, ha levinnénk a föld alá, és fölötte lehetne sétálva közlekedni. Az biztos, hogy vissza kell adni a Dunát a budapestieknek, a jelen állapotban nagyon kevesen érzik magukénak. Pedig nem kellene így lennie.

Szóba kerül az is ebben a programban, hogy Budapest egyre jobban ki van téve a környezeti katasztrófáknak. Az áradásoknak például van egy olyan gördülő hatásuk, hogy minél nagyobb támfalakat építünk, annál nagyobb áradás lesz, amit a Dunán is látni. Mi erre a megoldás?

Én abban nőttem fel, hogy a legtermészetesebb dolog, hogy az alsó rakparton időnként kiállnak a vízből a táblák. Nem kell elvenni följebb az árterületet.

Akkor a Római part maradjon árterület?

Nem gondolom, hogy azok, akik korábban abban a tudatban építettek oda, hogy az egy árterület, joggal léphetnének most fel, akkor ne legyen többet az. A mobilgátra nemet mondanék.

A hét elején egyszerre állt le a fonódó villamos és a 4-6-os, egy nappal később pedig a felújított hármas metró is. A nagykörúti villamos akkora forgalmat bonyolít le, mint egy metróvonal, és a fonódó is kezd egyre tömöttebb lenni, miközben az utóbbi időszak alapvető élménye, hogy hetente egyszer leáll. Mi erre a megoldás?

Ami most van, az egy adottság, és állítólag nem is úgy vannak megépítve, hogy ne kelljen őket folyamatosan felújítani. De amit első lépésként biztosan meg kell csinálnunk, az az, hogy bevezetjük a Vitézy Dávid-féle BKK által kidolgozott lámpaprogramot, ami előnyt ad a villamosoknak. Illetve itt az ideje, hogy minden vállalat ? legyen magán vagy állami ? napidíjat fizessen a területhasználatért és a kihagyott szolgáltatásokért.

Azt mondják, hogy a forgalom az elsődleges probléma, nem a kivitelezés minősége.

A Nagykörút forgalmát el kell osztani. Hogy hogyan, szerintem közlekedésszervezők feladata. Én nem vagyok közlekedésmérnök, meg kell hallgatni azokat az embereket, akik ebben komolyak.

Van már ilyen név?

Én biztos, hogy ebben kikérném Vitézy Dávid véleményét és felkérném az együttműködésre.

Meg kell hosszabbítani a négyes metrót a Bosnyák térig az eredeti tervek szerint?

Én azt gondolom, hogy jó lenne, hiszen jelenleg a belvárosból vezet a belvárosba.

A HÉV-eket be kell-e hozni a városközpontba?

Igen. Legalább az átszállást meg kell teremteni a HÉV-ről a metróra, az nem állapot, hogy semmilyen szinten nincsenek integrálva. De még összehangolva se, nincs közös bérlet például. Abba egyébként a Bubit is bevonnám, és támogatom, hogy az ember a bringáját levihesse a metróba csúcsidőn kívül.

A Lime és más elektromos közlekedési eszközök hasznosak a városnak vagy be kell őket tiltani? Ez két radikálisan eltérő vélemény, de mindkettővel találkozni.

Ami engem az elektromos közlekedési eszközökben zavar, hogy az ember sokat közlekedik hang után, ezeket a nagyon gyors közlekedési eszközöket pedig nem hallani. A gyalogosok között mennek, amiben az az érdekes, hogy a gyalogos megy valahova, de nincs az az érzése, hogy közlekedik, ezért jóval kevésbé figyel a környezetére. Még az osztott járdás bicikliutaknál is probléma, hogy olyan emberekkel közlekedünk együtt, akik nem várják, hogy mi megjelenünk. Ezeket a kérdéseket át kell gondolni és le kell folytatni a balesetvédelmi vizsgálatokat. Ha az a végeredmény, hogy ezt nem lehet rendesen megcsinálni, akkor ott a tiltás, de szeretném, ha ez működne, és lehetne biztonságosan használni.

Fotó: Mohos Márton / 24.hu

Tavaly írt a Momentum blogjára egy posztot a hajléktalanrendeletről, ami nagyjából arról szólt, hogy önt is idegesíti, ha koszos és büdös Budapest, de nem ez a megoldás a problémára. Hanem mi?

Hajléktalan emberekről beszélünk, nem szabad arról elfeledkezni, hogy emberi sorsokról van szó. Ha az ember egy időt az utcán tölt, megkezdődik a leépülés. A rendelet jelenlegi formája tünteti kezelés. Az, hogy menjenek be a szállókra, szintén nem megoldás. Olyan rendszer kell, ami ezeknek az embereknek segít a rehabilitációban és a reintegrációban. Olyan helyek kellenek, ahol nem csak meghúzhatják magukat, hanem van privát terük, állást szerezhetnek, hogy szép lassan vissza tudjanak jönni. Fontos, hogy a város könyörületes legyen azzal, aki elindul lefelé. Most azt érzem, hogy ha valakinek van egy rossz mozdulata, akkor nincs semmi, ami elkapja. Sokkal olcsóbb, ha van olyan hálózat, ami megakadályozza, hogy az utcára kerüljenek. Rendkívül fontosnak tartom ebben a kérdésben is a főváros és a civil szervezetek együttműködését.

Megállapodtak már az előválasztás menetrendjében? A Momentumnak sokkal rosszabb lenne, ha csak személyesen lehetne szavazni, interneten nem.

Még zajlanak az egyeztetések az utolsó kisebb részletekről. Online szavazás mindenképpen lesz. Bármi is lesz, nem aggódom ? a Momentum képes megnyerni az előválasztást, ősszel pedig le tudjuk győzni Tarlós Istvánt.

Ha Kálmán Olga vagy Karácsony Gergely nyerné az előválasztást, lenne az alpolgármesterük? És ha ön nyer, felkérné őket ugyanerre?

Engem a Momentum közössége a főpolgármesteri feladatra kért fel, más feladat egyelőre nem foglalkoztat. De úgy gondolom, hogy innen már nincs visszaút: mindenképpen a politika frontvonalában fogom megtalálni azt a feladatot, amelyben a leghatékonyabban tudok a budapestiekért és az egész ország javára dolgozni.

Kiemelt kép: Mohos Márton / 24.hu

folytatás

Legkedveltebb hírek
Hihetetlenül nagy összeggel, egészen pontosan 8 millió forinttal távozott a pénteki adásból az Áll az alku játékosa, Molnár-Láng Szilvia
2019-07-22 09:53:00 | Hozzászólások: 0 | Tények TV2
Carrie össze akarja hozni Kelly-t az egyik munkatársával, amit Doug Deacon-re való tekintettel nem néz jó szemmel
2019-07-22 09:45:00 | Hozzászólások: 0 | Tények TV2
Meghökkentő módszerrel fiatalítja bőrét Nicole Kidman, ami nem más, mint a csirkezsír használata
2019-07-22 09:40:30 | Hozzászólások: 0 | Tények TV2
Ennek az epizódnak a legidősebb Rafter lány, vagyis Rachel a főszereplője
2019-07-22 09:40:00 | Hozzászólások: 0 | Tények TV2
Keményen odaszólt a Real Madrid trénerének a walesi játékosügynöke, Jonathan Barnett
2019-07-22 09:31:15 | Hozzászólások: 0 | Tények TV2
A Joshi, a legjobb barát című vadonatúj beszélgetős műsorban a műsorvezető baráti őszinteséggel beszélget sztárvendégeivel
2019-07-22 09:30:00 | Hozzászólások: 0 | Tények TV2
Tipp: Kattints a képre a következő hír megtekintéséhez