Nem akar Semjén pornót a tévében, és az RTL Híradót sem nyírja ki

| Cikk eltávolítása
Cimkék:
Nem akar Semjén pornót a tévében, és az RTL Híradót sem nyírja ki

Semjén Zsolt törvényjavaslatot nyújtott be arról, hogy lehessen pornót adni a tévében, és korlátozzák a hírműsorokat ? nagyjából így jött le a Fidesz-kormány tevékenységét kritikusan szemlélők számára az, hogy a kormány módosítani akarja a médiatörvényt. A valós kép azért árnyaltabb: nem Semjén akciózott, hanem miniszterelnök-helyettesként nyújtotta be a kormány által megtárgyalt javaslatot, amire részben az Európai Parlament és az Európai Tanács tavaly elfogadott irányelve miatt volt szükség. Ez az irányelv pedig annak jegyében született, hogy alkalmazkodjanak a média átalakuló piacához, amelyben a tévé mellett egyre nagyobb jelentőségük van a videómegosztó platformoknak és a felhasználók által létrehozott tartalmaknak.

Semjén Zsolt. Fotó: Mohai Balázs / MTI

Polyák Gábor jogász, a Mérték Médiaelemző Műhely vezetője segítségével néztük meg, hogy mivel járnak a tervezett változtatások. Szerinte a törvényjavaslat jogharmonizációra irányuló részei alapvetően rendben vannak, az pedig félrevezető, hogy ebből hangzatosan kiragadták a pornótilalom feloldását. Jelenleg a hazai csatornák egyáltalán nem sugározhatnak olyan műsorokat, amelyek a kiskorúak fejlődésére súlyosan károsnak minősülnek, ide tartozik a pornográfia és az indokolatlan, szélsőséges erőszak ábrázolása. A teljes tiltás eltörlése kifejezetten az uniós irányelvből ered, és abból indul ki, hogy

már léteznek olyan technikai megoldások, amelyek elég megbízhatók ahhoz, hogy a kiskorúak elől elrejtve mehessenek a tévében 18 éven felülieknek szóló műsorok.

A kormány azzal is indokolja a törvényjavaslatot, hogy ?a jogalkalmazói gyakorlat során felmerült kisebb változtatásokat? kell végrehajtani. Ez az ingoványosabb rész, Polyák szerint mindez sok esetben azt jelenti, hogy a meglévő rossz gyakorlatot ültetik jogszabályba. Példaként felidézte, hogy a 2016-ban elhallgatott Class FM ügyében jogi eljárás zajlott, ami azt hivatott eldönteni, a Médiatanács mérlegelhette-e, hogy meghosszabbítsa az országos kereskedelmi rádió lejáró jogosultságát, vagy sem. Ez a korábbi szabályozásban korántsem volt egyértelmű, a mostani módosítással viszont törvénybe foglalnák, hogy nincs kötelezettsége a hosszabbításra a Médiatanácsnak, erre senki nem alapozhat keresetet.

Eddig a törvény kikötötte, hogy egy vételkörzeten belül egy médiaszolgáltató csak egy rádiót üzemeltethet. A héten benyújtott törvényjavaslat a közösségi, közszolgálati és tematikus médiaszolgáltatókat kivonná ezen korlát alól, arra hivatkozva, hogy úgysincs hatásuk a médiapiacra. A Mérték vezetője szerint ez akár igaz is lehetne, ha a közösségi médiaszolgáltatók valóban közösségiek lennének: alapvetően a helyi közösségek érdekeit szolgáló, nem nyereségérdekelt módon működő rádiók. 2010-ig Magyarországon nagy kultúrája volt a közösségi rádiózásnak, de az akkor elfogadott médiatörvény az addig működő, apró vételkörzetű közösségi rádiókat ellehetetlenítette, azóta pedig egyházi és politikai rádiók terjeszkedéséhez szolgáltatnak keretet ezzel a fogalommal. Nagy előny a közösségi médiaszolgáltatók számára, hogy nem kell műsorszolgáltatási díjat fizetniük ? ilyen státusszal működött a Simicska Lajos-féle Lánchíd Rádió, majd a G-nap után annak kiváltására létrehozott Karc FM. A törvénymódosítás hozadéka az lenne például, hogy

ha Pécsen már sugároz a Karc FM, az azt tulajdonló fideszes médiaalapítvány egy másik rádiót is elindíthat a városban.

A közösségi státusz ráadásul nem jelent profilkötöttséget, nincs szó arról, hogy éjjel-nappal a pécsi történésekről és kultúráról kellene beszélgetni.

Gajdics Ottó főszerkesztő a Karc FM néven első adásnapján 2016 februárjában. Fotó: Balaton József / MTI

A közszolgálati média útjából is elgördül egy akadály: korábban a Duna Médiaszolgáltató nem indíthatta el az M6 csatornát, mert a csatornáinak együttes közönségaránya meghaladta a 40 százalékos mértéket. A kormány által javasolt módosítás azonban nem jelenti egyből azt, hogy elindulhat az M7, az M8 és így tovább, mert van még más eljárás, amelyben vizsgálni kell, hogy mennyire ésszerű egy új csatorna létrehozása.

A meglévő szabályozás szerint legfeljebb hétéves szerződést lehet kötni a rádiós frekvenciapályázatokat elnyerő szolgáltatókkal, ezt tíz évre nyújtanák. Polyák azt mondta, egy normális médiapiacon ebben nem látna kivetnivalót, nem volna baj, hogy tízéves kifutást engednek az üzleti tervnek, csakhogy jelen pillanatban ez a könnyítés a Fidesz ?barátait és üzletfeleit? érinti, és azzal jár, hogy aki piacra kerül, az három évvel tovább marad.

Érdekes kérdés, hogy mi a cél azzal a módosítással, amelynek értelmében egy jelentős befolyásoló erejűnek minősülő tévécsatorna (a TV2, az RTL Klub és a Duna) legfeljebb 45 perces egybefüggő hírműsort köteles szolgáltatni. Büntetni fognak az ötvenperces híradóért? A jogász szerint nem, ez a ?legfeljebb 45 perc? semmit nem jelent, ha másért nem, azért, mert ott van mellette, hogy ?egybefüggően?. Ha 45 perc Tények után Tények Extra kezdődik, az már nem ugyanaz a műsor. Bár könnyű rosszindulatot feltételezni a tájékoztatásra szánt idő korlátozása mögött, Polyák úgy véli,

nem azon múlik a nyilvánosság állapota, hogy 45 vagy 60 percesek a híradók, amelyek egyébként is nagyrészt szórakoztató műsorokká váltak.

A másik dolog, ami miatt felszisszentek a tévénézők közéleti tájékozottságáért aggódók, hogy az eddigi 20 százalék helyett a hírműsorok 35 százalékában lehetne ?a demokratikus közvélemény tájékoztatását nem szolgáló?, magyarán bulvár jellegű híreket sugározni. Ebből van, aki arra következtet, hogy a kormánynak kellemetlen híreket közvetítő RTL Klubot fognák vissza. A szakember erre azt mondja: nagyon nagy mozgástér van abban, hogy mit tekintenek a demokratikus közvélemény tájékoztatását szolgáló híranyagnak, és az eddigi, szigorúbb előírásokat az RTL Klub akkor is teljesítette, amikor még nem állt bele harcosan a közéleti hírgyártásba. A Mérték elemzései azt mutatják, hogy a 2014-es választási kampányban nem is nagyon sugároztak közéleti híreket, és valójában most sem teszik olyan nagy arányban. Szó nincs arról, hogy az RTL Híradó harmincöt percig politikáról szólna, és a törvénymódosítás sem fogja befolyásolni a szerkezetét. A TV2 is ugyanazt fogja csinálni, mint eddig, noha esetükben akár még hálásak is lehetnénk, ha kevesebb lejárató riportot közölnének közéleti tájékoztatás címén.

Fotó: Máthé Zoltán / MTI

Bár az indoklás szerint a videómegosztó platformokat is szárnyai alá venné a magyar médiaszabályozás, a törvényjavaslat szövegéből lényegében kimaradnak. Polyák erről elmondta: az uniós irányelv szabályozza a videómegosztókat, Magyarországnak pedig nagyon kicsi a mozgástere. Azok a platformok, például a YouTube, amit sokan használnak, nem magyarországi letelepedésűek, ha van európai hídfőállásuk, az írországban vagy Hollandiában van. De az, hogy vonatkozzanak rájuk is szabályok, európai elvárás.

folytatás

Legkedveltebb hírek
Torres társa küldetés közben eltűnik, ami tovább bonyolítja az ügyet, hogy egy halottnak hitt ügynökkel távozik a férfi
2019-07-18 23:00:00 | Hozzászólások: 0 | Tények TV2
Ajánló - Szereplők: Al Pacino, Diane Keaton, Andy García, Talia Shire, Eli Wallach, Joe Ma
2019-07-18 22:10:00 | Hozzászólások: 0 | Tények TV2
A hivatalos verzió szerint az amerikai "válaszcsapás" védekezés volt
2019-07-18 22:01:54 | Hozzászólások: 0 | Népszava
Tina volt az Igazgató következő ügyfele. A játékos izgalmas perceket tudhat maga mög&
2019-07-18 22:00:00 | Hozzászólások: 0 | Tények TV2
Az Áll az alku játékosa végig milliós összegű táskákat nyitott, így sajnos a végére 250 ezer forintot tudott összegyűjteni
2019-07-18 21:53:00 | Hozzászólások: 0 | Tények TV2
Tipp: Kattints a képre a következő hír megtekintéséhez