Boldog időket ígértek a XX. század magyar repülős plakátjai

| Cikk eltávolítása
Cimkék:
Boldog időket ígértek a XX. század magyar repülős plakátjai

A lassan századik születésnapját ünneplő magyarországi légiközlekedés kezdetei az első világháború utáni évig nyúlnak vissza: az épp szétesett Monarchia egykor legnagyobb repülőgépgyárának is otthont adó magyar fővárosban 1920. február 11-én megszületett a mindössze egy évet élt Magyar Aeroforgalmi Részvénytársaság (MAEFORT), ami fennállása alatt csak postai és áruszállítási feladatokat végzett, a színfalak alatt azonban az országban lévő, részben hátrahagyott katonai repülőgépek összegyűjtése, illetve fenntartása volt a célja. A trianoni békeszerződés életbe lépésével (1921. július 26.), a benne foglalt egyéves repülési tilalomnak köszönhetően a cégnek befellegzett: a polgári utasok szállítását így sosem kezdhette meg.

Az Aeroexpress felszállásra váró gépeinek egyike a Szabadság híd budai hídfőjénél

Nem úgy, mint az 1922 novemberében létrejött Magyar Légiforgalmi Rt. (MALERT), valamint az azt mindössze másfél hónappal követő Aeroexpress Rt. ?  előbbi néhány éven át csak belföldön repült, a cég 1928-as újjászervezése után azonban Európa nagyvárosaiba is indított járatokat, utóbbi pedig a Dunáról felszállva juttatta el az utasokat a Balatonra, a magyar megyeszékhelyekre, illetve a környező országok felé, habár postarepüléseket és fővárosi sétarepüléseket is találhattunk a szolgáltatásaik közt.

A budapesti hajók az első világháború után néhány évig hidroplánokkal osztoztak a DunánAz első magyar vízi repülőtér emlékét ma csak néhány fotó és egy a Szabadság hídnál elhelyezett emléktábla őrzi.

A MALERT-nek a második világháborús pusztítás vetett véget, romjain azonban 1946-ban megszületett az épp kialakuló keleti blokkban nem meglepő módon félig szovjet tulajdonú MASZOVLET, azaz a Magyar-Szovjet Légiforgalmi Rt., ami a szovjet fél által biztosított Liszunov Li-2-esekkel (a típus egyetlen röpképes példánya ma Magyarországon található), illetve Polikarpov Po-2-esekkel indította meg a járatait.

Az országon belüli, rövidebb repüléseken az utasok

egy első osztályú vonatjegy áránál olcsóbban foglalhattak helyet,

de a szolgáltatást még az árak további csökkentése után is kevesen vették igénybe, habár a lehetőség közel két évtizeden át állt nyitva az olcsón és gyorsan utazni akarók előtt.

1954 novemberében, a Rákosi-kor csillagának leáldozásával egyidőben a magyar állam a légitársaság egyedüli tulajdonosává vált, majd másnap MALÉV, azaz Magyar Légiközlekedési Vállalat néven újjáalapította azt. A hatvanas évek hajnalára a cég megerősödött, sorra érkeztek az új, nyilván szovjet gyártású gépek, bővült a külföldi célpontok száma ? 1964-től első Európán kívüli úticélként Kairó is elérhetővé vált ?, ezzel párhuzamosan pedig eltűntek a rég gazdaságtalanná vált belföldi járatok.

1979 végére a Malév utasforgalma elérte az egymillió főt, 1988 novemberében a cég lassan meg is kezdte az Iljusinokról és Tupoljevekről az amerikai Boeingekre való átállást, 2001-ben pedig az utolsó Tu-154-es is eltűnt a cég flottájából.

Az 1989-ben Zsótér László (1945-) által tervezett logó a rendszerváltás után milliónyi helyen köszönt vissza, a cég pedig erősebbnek tűnt, mint valaha. A kétezres években aztán jókora tempóban gyülekezni kezdtek a fellegek a cég felett: 2009-ben a Malév közel ötvenmilliárdos veszteséggel zárt, a három évre orosz tulajdonba került vállalatot pedig az Orbán-kormány 2010-ben jogellenesen vásárolta vissza, amiért az Európai Bizottság mintegy százmilliárd forintnyi állami támogatás visszatérítésére kötelezte a légitársaságot.

A festés, amire mindenki emlékszik. Fotó: Csemniczky Kristóf

Ebből a csávából már senki nem húzta ki őket: a repülőgépek 2012-ben örökre leálltak, a csődeljárás és felszámolás pedig még hat éven át tartott. A cég 170 milliárd forintos tartozást hagyott hátra, ezzel pedig pont került egy közel száz éve tartó történet végére.

A Malév sorstársaiIllusztris társaságba került a Malév, bukott társai között olyan patinás nemzeti légitársaságok találhatók, mint a Swissair, a  Sabena vagy az Alitalia.

Ennek az időszaknak persze bőven voltak szép pillanatai, melyeknek kitűnő példái a kor legjobb grafikusai által tervezett, szép világot az utazók elé vetítő plakátjai, melyek közül ma a legszebbeket mutatjuk be.

Kattintásra galéria nyílik:

 

A plakátok képei a Múzeum Antikvárium, illetve a Pest-Buda Aukciósház katalógusaiból származnak.
folytatás

Legkedveltebb hírek
A tárca pár nappal azt követően reagált, hogy a fogászatok eddig nem kapták meg az ígért támogatást
2020-01-17 16:57:00 | Hozzászólások: 0 | HVG
Lawrence Cutajar lemondott tisztségéről, az új miniszterelnök elfogadta
2020-01-17 16:36:23 | Hozzászólások: 0 | Népszava
A Magyar Honvédség több katonát is vezényel a déli határzárhoz
2020-01-17 16:31:00 | Hozzászólások: 0 | HVG
Ha az utcán megállítanának és megkérdeznének minket, hogy szeretnénk többet kérdezni, többségünk biztos egyből igent mondana
2020-01-17 16:17:15 | Hozzászólások: 0 | hirextra
A Nébih honlapja szerint hat ázsiai ország, Japán, Dél-Korea, Szingapúr, az Egyesült Arab Emírségek, Hongkong és Izrael korlátozta a magyar baromfi exportját a madárinfluenza felbukkanása miatt
2020-01-17 16:07:49 | Hozzászólások: 0 | 24.hu
Évente nagyjából kétmilliárd forintból szüntetnék meg a CT- és MR-várólistákat Budapesten a daganatgyanús megbetegedések esetében – mondta a főpolgármester pénteken Budapesten Karácsony Gergely sajtótájékoztatóján emlékeztetett: a 2023-as atlétikai világbajnokság budapesti megrendezése ügyében a kormánnyal kötött megállapodás értelmében ötvenmilliárd forintból javítanak a következő öt évben a budapesti egészségügyi ellátás siralmas helyzetén
2020-01-17 16:01:42 | Hozzászólások: 0 | 24.hu
Tipp: Kattints a képre a következő hír megtekintéséhez