Több millió vak embernek ad reményt ? ezért kapta meg Roska Botond a legmagasabb állami kitüntetést

| Cikk eltávolítása
Cimkék:
Több millió vak embernek ad reményt ? ezért kapta meg Roska Botond a legmagasabb állami kitüntetést

Azt hihetné az ember, hogy a látás mechanizmusát már ismerjük, nem igazán lehet újat mutatni a témában, de ez egyáltalán nincs így. Ez legalább annyira meglepő, mint az, hogy gyakorlatilag bármilyen vakságot lehet gyógyítani, csak megfelelő mennyiségű pénz kell hozzá. Márpedig így gondolja Roska Botond, aki augusztus 20. alkalmából kapta meg a legmagasabb állami elismerésnek számító Magyar Szent István-rend kitüntetést, és akinek kutatása áttörést hozhat a látásromlás és a vakság gyógyításában.

Roska Botond neurobiológus kapta a Szent István-díjatKutatásai eredményeként hamarosan gyógyíthatóvá válhatnak a vakság azon típusai, amelyeket a szem fényérzékelési képességének elvesztése okoz.

A világon 253 millió látássérült ember él a WHO 2015-ben készült felmérése alapján, közülük mintegy 36 millió vak. Előrejelzések szerint 2020-ra a vakok száma tovább növekedhet, a számuk elérheti a 38,5 millió főt. Európában a WHO 2010-es adatai szerint mintegy 28 millió látássérült ember él, köztük több mint 2,7 millió vak. Nagy szükség lenne tehát a helyzet javítására, amihez Roska Botond, a Bázeli Molekuláris és Klinikai Szemészeti Intézet igazgatója, a Bázeli Egyetem Orvostudományi Karának professzora, a Friedrich Miescher Orvosi Kutatóintézet neurobiológiai kutatócsoportjának vezetője is hozzájárulhat.

Ő és csapata ugyanis kifejlesztett egy olyan oltást, ami gyakorlatilag nagyjából az összes vakságra gyógymód lehet, már csak az a kérdés, mennyire lesznek sikeresek a klinikai kutatások.

Herczegh Anita, az államfő felesége gratulál Roska Botondnak. Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI

A magyar kutató módszere egy olyan génterápiás oltás, ami szintetikus vírust juttat a szervezetbe. Ez a vírus képes olyan génterápiás hatóanyagokat szállítani, amelyek kifejezetten a hibás géneken fejtik ki a hatásukat, a többi működésébe pedig egyáltalán nem szólnak bele. Az igazi kihívás ugyanis ez: megtalálni azt a gént, vagy azokat a géneket, amelyek meghibásodtak, és a látásromlásért vagy vakságért felelnek. A szem vizsgálata már annyira nem kihívás: bár az elhunyt donorokon végzett kutatások nem túl egyszerűek, akár Roska csapata is képes egy Petri-csészében

bármilyen vér- vagy bőrsejtből retinát felépíteni.

Roska szerint még azon is lehet segíteni, akinek a komplett látóidege hiányzik, tényleg csak pénz kérdése a megoldás. Persze ahhoz, hogy az ipari termelés elkezdődjön, még az oltás londoni klinikai vizsgálatainak jól kell sikerülnie, de Roska egy, a Qubitnek adott korábbi interjújában elmondta: ebben ő már nem fog részt venni, csak a kutatás érdekli.

Utóbbiban a professzor szép múlttal rendelkezik: 1989-ben a Semmelweis Egyetemen általános orvosi karán kezdte meg tanulmányait, 1991-ben pedig az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) matematikus szakára is beiratkozott. 1995-ben summa cum laude minősítéssel általános orvosi diplomát szerzett. 1995 és 2002 között a Berkeley-i Kaliforniai Egyetemen Frank Werblin vezetésével neurobiológiából folytatta PhD-tanulmányait, 2002-ben PhD doktori fokozatot szerzett.

Ezt követően bekapcsolódott a Harvardon folyó genetikai és virológiai kutatásokba, majd 2005-ben csoportvezetőként a bázeli Friedrich Miescher Orvosi Kutatóintézetbe (Friedrich Miescher Institute for Biomedical Research ? FMI) került, ahol 2010 májusa óta senior csoportvezetőként irányítja a látás interdiszciplináris vizsgálatával foglalkozó kutatócsoportját. 2014-től a Bázeli Egyetem orvostudományi karának professzora. 2018-tól a bázeli Molekuláris és Klinikai Szemészeti Intézet (Institute of Ophthalmology Basel ? IOB) egyik alapító igazgatója.

Idén nemcsak a magyar elismerést, de a Nobel-díj előszobájának tekintett Louis Jeantet-díjat is megkapta munkájáért.

A Roska-féle módszer igazi interdiszciplináris (azaz több tudományágat átfogó) kutatásokon alapul, és reményt adhat rengeteg embernek, akik látásromlással vagy vaksággal küzdenek. Az oltás azonban nem azt jelenti, hogy azonnal teljesen visszanyerik a látásukat: a kutató feltételezi, hogy a retinaoltásos látás különbözik a valódi látástól, és ezen belül is lehetnek egyéni variációk, sőt az is előfordulhat, hogy valakinek újra meg kell tanulnia látni.

Maga a mechanizmus ugyanis nemcsak a szemen és annak génkészletén, hanem az agy működésén is múlik, ami sokkal összetettebb, mint ahogyan általában gondolnánk. Az agykutatás még mindig nagyon gyerekcipőben jár, és attól, hogy a szem génjeit kijavítjuk, még rengeteg minden máshogy történhet, mint ahogy azt a kutatók eltervezik ? egy azonban biztos: valamilyen szintű látást képesek az oltással bejuttatott mesterséges vírusokkal elérni.

Nagy Nikoletta korábbi cikkei Több millió vak embernek ad reményt ? ezért kapta meg Roska Botond a legmagasabb állami kitüntetéstÉg az Amazonas, már az űrből is látszikA Honor Watch Magic okosórának kicsit kevés, de sportoláshoz így is tökéletes
folytatás

Legkedveltebb hírek
Zseni attól fél, hogy nem tudja felvenni a versenyt Rolanddal, ha a férfi hősiesen kiszabadítja Bettyt
2019-09-21 03:00:00 | Hozzászólások: 0 | Tények TV2
Rendező: Paul Verhoeven Szereplők: Michael Douglas, Sharon Stone, George Dzundza, Jeanne T
2019-09-21 02:45:00 | Hozzászólások: 0 | Tények TV2
A Csajok, pasik, Balaton több, egymástól különálló történetet dolgoz fel, de az események kiindulópontja ugyanaz: barátok, barátnők ? tehát csajok és pasik érkeznek a Balatonra és igyekeznek kimaxolni a vakációt
2019-09-21 00:30:00 | Hozzászólások: 0 | Tények TV2
Ajánló - Szereplők: Justin Timberlake, Mila Kunis, Woody Harrelson, Patricia Clarkson, Jen
2019-09-21 00:05:00 | Hozzászólások: 0 | Tények TV2
A játék alapszabályai nem változtak, ám a műsor címe nem véletlen egészült ki az Extrém jelzővel
2019-09-20 23:55:00 | Hozzászólások: 0 | Tények TV2
Tipp: Kattints a képre a következő hír megtekintéséhez