Továbbra is nyugtalanító homály veszi körül a szaúdi dróntámadást

| Cikk eltávolítása
Cimkék:
Továbbra is nyugtalanító homály veszi körül a szaúdi dróntámadást

Szombat reggel óta megy a találgatás arról, hogy kik boríthatták lángba Szaúd-Arábia állami olajvállalatának létesítményeit. A jemeni húszi mozgalom a kezdetektől vállalta az akciót, ám hogy valóban ők tették volna, annak ellentmond a támadás precizitása. Az Abkaikban működő olajfinomítót és a szaúdi fővároshoz közeli Kurais olajmezőt ért támadásban ugyanis az volt a meglepő, hogy a műholdfelvételek szerint a célzás tűpontos volt: több száz kilométerről sikerült eltalálni 17 célpontot néhány méteres pontossággal. Ilyesmire idáig csak a fejlett nyugati országok, valamint Kína és Oroszország volt képes.

A húszik az elmúlt években több alkalommal hajtottak végre rakétatámadást szaúdi célpontok ellen, sokszor meglepetést okozva a királyságnak, ám ezek a rakéták részben pontatlanok voltak, részben jól ismert volt a forrásuk: még az előző jemeni rezsim szerezte be és üzemeltette őket addig, amíg össze nem álltak a jemeni fővárost 2014-ben elfoglaló húszikkal.

Bár amerikai és szaúdi tisztviselők név nélkül már az elején pedzegették, hogy a támadás ezúttal nem Jemen felől, hanem északról, Irakból vagy Iránból érkezhetett, a dolog újdonsága miatt a további vizsgálatokig mindenki óvatosan kezelte ezt a verziót. Mivel Irak nem rendelkezik sem ballisztikus rakétákkal, sem felfegyverzett drónokkal, így nyilvánvaló volt, hogy csak Irán lehet az elkövető ebben az esetben.

Egy ilyen verziónak a következményei viszont teljesen új játékszabályokat állítottak volna fel a térségben, mert bármit is csinált idáig Teherán, bármilyen erőket támogatott is a regionális ellenfeleivel szemben, ilyen nyílt és egyértelmű agresszióra régóta nem volt példa.

Szerdán egy kicsivel okosabb lett a világ, miután a szaúdi védelmi minisztérium bemutatta a támadásból visszamaradt eszközök maradványait. Most már tudjuk, hogy 18 pilóta nélküli repülőeszközt és hét robotrepülőgépet indítottak a két célpont ellen. Egyik-másik példányt megtalálták a szaúdi sivatagban meghibásodva, lezuhanva, így könnyebb tanulmányozni az eredetüket. Az egyik roncsból megállapítható volt, hogy az egy iráni fejlesztésű drón szárnya.

Elsősorban a célpontok távolsága a jemeni és iraki/iráni határtól az, ami feltételezi, hogy az akció nem Jemenből indult. A legközelebbi húszi területek 1200-1300 km-re vannak a Abkaiktól és Kuraistól, míg az Öböl-menti területek távolsága 600-650 km.

Az eddig ismert drónók és robotrepülőgépek hatótávolsága ismereteink szerint nem haladják meg az 1000 km-t, azaz vagy valami új fejlesztésű, eddig még sehol sem látott vagy bemutatott fegyverrel van dolgunk, vagy az indítás helye tényleg a két közel-keleti ország valamelyike.

Fotó: US Government / AFP Rakétatámadás Koyában

A mostani akcióban nemcsak az különleges, hogy honnan indult, hanem az is, hogy aki elkövette, hogyan tudott ilyen pontosan célozni. Egy precíziós irányítás nélküli hagyományos robbanófejjel szerelt cirkálórakéta vagy drón csak akkor tud pusztítást okozni, ha valamilyen sűrűn lakott célpontot talál el, de ez inkább a véletlen kategóriája. A szaúdi esetben ez most kizárható, hiszen nincs 17 véletlen. A közel-keleti országok közül egyedül Izrael rendelkezik ilyen képességekkel, de az most kizárható, hogy ő legyen az elkövető, hiszen ha kimondva nincs is, a szaúdi-iráni rivalizálásban Tel-Aviv Rijád pártján lenne.

Az USA idáig kényesen ügyelt arra, hogy még a legmegbízhatóbb arab szövetségeseinek se adjon el ilyen drónokat vagy cirkáló rakétákat (Az Egyesült Arab Emírségek részben emiatt rendszeresített inkább kínai felfegyverzett drónokat).

Irán képességeiről sok a találgatás, abban mindenki biztos, hogy az ország intenzíven dolgozik saját ballisztikus rakétaprogramján, amely nemcsak egyre nagyobb hatótávolságú rakétákat tud felmutatni, hanem egyre pontosabbakat is.

Ennek a fejlődésnek láttuk példáját 2018-ban, amikor az egyik ellenzéki iráni kurdokat tömörítő párt vezetését érte rakétatámadás Észak-Irakban, Koya városban. Az eset azért volt különleges, mert az iráni határtól több száz kilométerre, az iraki kurd autonómia nyújtotta biztonságban tudott működni ez a kurd párt, amely éppen vezetőségi ülést tartott. Az Irán belsejéből érkező iráni ballisztikus rakéták nem egyszerűen megszórták a kurdok bázisát, hanem egy vagy két rakéta pontosan abba a terembe csapódott be, ahol a pártvezetés éppen tárgyalt. Egy ilyen akció nemcsak kiváló hírszerzési képességeket feltételez (mikor üléseznek, mik a szoba pontos koordinátái), de az is kell hozzá, hogy ezek az információk megfelelő gyorsasággal és pontossággal jussanak el a rakéták elindítókhoz.

Ehhez hasonló akciót előtte nem láttunk Irántól, ám pár héttel később igen. Válaszul egy iráni terrortámadásra, ezúttal az Iszlám Állam egyik szíriai bázisát találták el ballisztikus rakétákkal. Erre a két akcióra nyugaton és Izraelben természetesen felfigyeltek, mert azt mutatta, hogy Irán jelentősen tovább tudta fejleszteni rakétaképességeit.

A szaúdi támadás következményei

A mostani támadási után természetesen mindenki Donald Trump felé tekintett, aki sokak meglepetésére rendkívül óvatosan és visszafogottan nyilatkozott. Talán még ő sem tudja pontosan ki az elkövető, pedig ez kulcsfontosságú a válaszadás szempontjából. Bár a sajtó egy része a szerdai szaúdi sajtótájékoztató után azt írta, hogy Irán a felelős, érdemes figyelmesen elolvasni, amit a szóvivő mondott:

Irán által szponzorált.

Vagyis a rendelkezésre álló bizonyítékokból valószínűleg annyit lehet tudni, hogy iráni fegyverekkel követték el a támadásokat, de hogy ?ki húzta meg a ravaszt?, azt még nem tudják.

Az USA erejénél fogva bármire képes, olyan pusztító támadást intézhet Irán ellen biztonságos távolságból, amilyet csak akar. A kérdés az, hogy mi lesz utána? Kire fog válaszcsapást mérni Teherán, ha Amerikát nem éri el. A válasz nyilvánvalóan az, hogy a célpontok Washington helyi szövetségesei között lesz keresendő. A jemeni háború és a mostani támadás is bizonyította, hogy a legfontosabb partner, Szaúd-Arábia is sebezhető, és ezzel alighanem a szaúdi vezetés is tisztában van. A többi kisebb Öböl-menti ország helyzete még képlékenyebb, így biztosak lehetünk abban, hogy miközben keményen dolgoznak Washingtonban és Rijádban a megfelelő válasz kidolgozásán, a háború nem lesz az opciók között.

Kiemelt kép: Vivian Nereim/Bloomberg/ Getty Images

folytatás

Legkedveltebb hírek
A Gellért-fürdő dunai kifolyójánál élvezték a termálvizet, amikor a járőr rájuk dörre
2019-11-22 13:05:00 | Hozzászólások: 0 | Index.hu - Belföld
A kisajátítási pereken a lakók jelezték, hogy lakást akarnak, nem pénzt, így megcsúszott az egész folyamat
2019-11-22 12:31:00 | Hozzászólások: 0 | HVG
A katasztrófavédelem döbbenetes képeket közölt a helyszínről
2019-11-22 12:27:00 | Hozzászólások: 0 | HVG
Budapest 2023-ban rendezne atlétikai világbajnokságot
2019-11-22 12:23:00 | Hozzászólások: 0 | HVG
Ha tovább szennyezik a levegőt.
2019-11-22 12:17:00 | Hozzászólások: 0 | HVG
Nem egyszerű az ügy: a kerületek és a főváros csatáját hozhatja a pénzért, ráadásul a fővárosnak illene a dugódíjért cserébe nyújtani valamit az autósoknak
2019-11-22 11:56:00 | Hozzászólások: 0 | Index.hu - Belföld
Tipp: Kattints a képre a következő hír megtekintéséhez