Dózsa keresztjével, az ötvenhatos eseményeket végigkövető Sztálinnal és egy szétlőtt fával is találkozhatunk Szegeden

| Cikk eltávolítása
Cimkék:
Dózsa keresztjével, az ötvenhatos eseményeket végigkövető Sztálinnal és egy szétlőtt fával is találkozhatunk Szegeden

A száznegyven évvel ezelőtt, 1879. márciusában Szegedet “hátulról” elöntő Tisza óriási pusztítást végzett, a város azonban csodával határos módon alig fél évtized alatt talpra állt, sőt, a trianoni döntés miatt a húszas évekre az Alföld legfontosabb településévé vált. A házak kilencven százalékát elpusztító áradás persze nem végzett mindennel, így néhány erős épület, illetve a város történetének felbecsülhetetlen értékű emlékei túlélték a pusztítást.

Ilyen sors jutott az angol gótika elveit követő, Gerster Károly által épített Fekete-háznak (1857) is, ami sötét színét ugyan már rég elvesztette, de ma is a város egyik legérdekesebb, miniatűr kastélynak is beillő épülete. A Juhász Gyula által a szegedi Pilvaxként emlegetett ház 1985-ben a Móra Ferenc Múzeum tulajdonába került, melynek épp zajló felújítása idejére pedig annak helyére is lépett, bemutatva a gyűjtemény legérdekesebb, illetve legértékesebb darabjait.

A Szeletek a múltból nevet viselő ? a szabad királyi városi rang visszaszerzésének háromszázadik évfordulójának apropóján rendezett ? várostörténeti kiállításon bemutatkozik a császári és királyi 46. szegedi gyalogezred

első világháborús hősiességének jelképe, a doberdói fa is.

Az egy éven át vívott, a környéket a földdel egyenlővé tévő harcokat csodával határos módon túlélő, elszáradt eperfa 1916 júliusában indult el Magyarország felé, majd a második világháborúig a gyűjtemény kiállításán szerepelt. A kommunista hatalomátvételt követően elpusztultnak hitték, pedig egyszerűen csak a muzeológusok rejtették el a padlásra, majd a rendszerváltás utánig egyetlen szót sem ejtettek róla.

Hasonló sors jutott az 1956-os szegedi események fontos tanújának,

a Sztálin-képre festett Kossuth-címernek is,

ami a Szegedi Nemzeti Színház egy előadása alatt, egy találékony színházi háttérmunkásnak köszönhetően született meg. A színészek a két felvonás közti szünetben értesültek az épület közelében vonuló tömegről, és eldöntötték, hogy az előadás után ők is csatlakoznak a menethez. Egy ismeretlen dolgozó ? talán egy díszlettervező? ? ezt az ötletet szerette volna támogatni, így míg a színészek játszottak, a folyosók egyikéről leakasztott egy jókora Sztálin-képet, majd néhány perc alatt a forradalom idején újra hivatalossá vált Kossuth-címert festette rá. Az utcára vonuló színészeknek és a tüntetőknek a rejtett Sztálin-képről persze nem volt tudomása, a titok pedig csak a rendszerváltás után derült ki, hiszen a képet a forradalom leverése után értelemszerűen újra elrejtették, majd évtizedekre megfeledkeztek róla.

Fotó: Vincze Miklós / 24.hu

A meglepetés az évtizedekkel később előkerült képet restaurálni vágyó szakemberek számára vált először világossá, akik a festékrétegek vizsgálata során egyszer csak a szovjet diktátor arcának egy részletére bukkantak. A helyreállítás ezt követően új irányt vett, így a vásznat közelről megvizsgálva ma mindkét kép jól látható.

Nem kevésbé érdekes történet az első emeleti teremben álló

díszes vaskereszté

sem, ami a néphagyomány szerint évszázadokon át az 1514-es parasztfelkelés kivégzett, majd felnégyelt vezetője, Dózsa György feje felett magasodott, az ugyanis a székely katonai vezető halála után előbb az Alsóvárosban egykor állt ferences kolostorba, majd a városrész temetőjébe került.

A Jézust a kereszten ábrázoló vasmunka a második világháború után, a politikai változásoknak köszönhetően, Dózsa a nemzeti panteon legfontosabb alakjai közé való emelésével vándorolt a városi múzeum tulajdonába. Jó kérdés persze, hogy van-e valóságalapja a történetnek, de ez végső soron egészen mindegy is, hiszen egy ország, vagy város történetének a generációról generációra örökített legendák is fontos részei, Szeged pedig ilyen történetek terén egyáltalán nincs szégyellnivalója, sőt, a város 1728-ban még az ország egyik utolsó boszorkányperének is otthont adott.

Az állandó kiállításra jegyek 1190, illetve 790 forintért válthatók, ezzel pedig a főtérhez közeli Kass Galériát is meglátogathatjuk, ahol Kass János grafikái mellett a közel száz évvel ezelőtt eltűnt Palánkot is megismerhetjük.

Szponzorált tartalom

A projekt a Duna Transznacionális Programból, az Európai Regionális Fejlesztési Alap támogatásával, az Európai Unió és Magyar Állam társfinanszírozásával valósul meg. A cikk a Szeged és Térsége Turisztikai Nonprofit Kft. támogatásával készült.

folytatás

Legkedveltebb hírek
A Főtér.ro a 19. és a 21. század párbajaként jellemzi, hogy Románia egyik legszegényebb vidékén
2019-11-21 09:20:44 | Hozzászólások: 0 | 24.hu
Letartóztatást indítványozott a főügyészség annak a férfinak az ügyében, aki rátámadt egy nigériakból álló társaságra 10 nappal ezelőtt a villamoson
2019-11-21 09:18:28 | Hozzászólások: 0 | 24.hu
Az úgynevezett Tordai Bence parlamenti főtevékenysége a folyamatos provokáció
2019-11-21 08:59:34 | Hozzászólások: 0 | 24.hu
Hatalmas meglepetésre majdnem ismét kikapott hazai pályán a THW Kiel a férfi kézilabda Bajnokok Ligájában: a németek háromgólos hátrányról felállva mentettek pontot a nyeretlen Motor Zaporizzsja ellen
2019-11-21 08:55:16 | Hozzászólások: 0 | 24.hu
Tipp: Kattints a képre a következő hír megtekintéséhez