Nem kell állatot ölnünk ahhoz, hogy húshoz jussunk

| Cikk eltávolítása
Cimkék:
Nem kell állatot ölnünk ahhoz, hogy húshoz jussunk

Nemcsak az a baj, hogy nemsokára 10 milliárdan leszünk a bolygón, hanem az is, hogy ennek a tízmilliárd embernek egyre növekszik az igénye a jó minőségű fehérje iránt ? kezdte előadását a berlini Falling Walls konferencián Mark Post, a Maastricht Egyetem kutatója, aki az orvosbiológiai-technikai kar alelnöke és a fiziológiai tanszék vezetője. A kutató szerint ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy egyre több állatot is kell leölnünk ahhoz, hogy kiszolgáljuk a növekvő keresletet ? elég, ha elterjed a húsnövesztés, ami egyszerűbb, humánusabb és fenntarthatóbb módja a hús iráni igény kielégítésének.

Mark Post a berlini Falling Walls konferencián. Fotó: Nagy Niki / 24.hu Nyolcszor annyi tápanyag kell a marhának, mint amennyit nyerünk belőle

Egy hamburger és egy sör előállításához összesen 5000 liter vízre van szükség, és a folyamat során 4,6 kilogramm szén-dioxid kerül a levegőbe ? ezt már egy másik előadó, Dabo Guan mondta, aki a Tsinghua Egyetem kutatója. És ez csak egyetlen hamburger és egyetlen korsó sör ? ez segít érzékeltetni, hogy valójában mennyire fenntarthatatlan a jelenlegi élelmiszer-előállítási rendszerünk.

Vannak még elborzasztó statisztikáink: 10 dekagramm marhahús előállításához 360 dekagramm fehérjére (a marha által megevett élelmiszerre), 200 liter vízre és 800 négyzetméternyi földterületre van szükség. Jelenleg a Föld termőföld-területeinek 70 százalékát állattartó gazdálkodásra használják, a FAO (Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet) szerint pedig 2050-re 70 százalékkal magasabb lesz a húsfogyasztás mértéke ? tehát nem lesz elég föld az állattenyésztéshez a bolygón.

Kevesebb húst kell ennünk, ha meg akarjuk óvni a bolygótA húsipar óriási nyomást helyez a környezetre.

Egy 2018-as kutatás szerint a nyugati világ lakóinak 90 százalékkal kellene csökkenteniük a húsfogyasztást, hogy 2050-ben a 10 milliárdos népesség fenntartható körülmények között élhessen. Érdemes tudni, hogy a húsipar a klímaváltozás egyik fő okozója. Segenet Kelemu, a Rovarbiológiai és Ökológiai Nemzetközi Központ kutatója elmondta, ha a klímaváltozást kiváltó ágazatokat rangsorolnánk, akkor a marhatartás lenne a harmadik legnagyobb károsanyag-kibocsátó a világon.

De teljesen feleslegesen az.

Az első tévhit, amit szeretnék lerombolni, hogy az emberi szervezetnek szüksége van az állati fehérjére ? mondta Mark Post. ? Úgy nőttünk fel, hogy hozzászoktunk, de a világon nagyon sokan vegetáriánusok. Igaz, jó részük nem önszántából, csak egyszerűen nem engedheti meg magának a húsvásárlást. És élnek, gyarapodnak, hosszú, egészséges élet elé néznek.

Az elmúlt években rengeteg megoldás született a túlzott húsevés globális problémájára, de olyan, ami tényleg igazi húst kínálna, mindenféle ?csalás? nélkül, még nincs a piacon. Post úgy gondolja, hogy a laboratóriumban, őssejtek segítségével növesztett húsok lehetnek a leghatékonyabb és legfinomabb megoldásai a helyzetnek, ami egyre súlyosabb lesz, ahogy erősödik a globális felmelegedés.

Fotó: Nagy Niki / 24.hu Mozgásfüggők az izomrostjaink

A kutató és csapata marháktól szerzett, izmokon található őssejtekkel dolgozik. Ezek arra várnak, hogy az izom sérüljön, és nekiállhassanak megjavítani úgy, hogy izomsejtekké válnak. A folyamat azonban nemcsak a testen belül, hanem azon kívül is elvégezhető: elég hozzá, ha ezeket az őssejteket lecsapolják, első lépésként kiéheztetik, hogy összesűrűsödjenek, majd elkezdjenek primitív izomszövetté válni.

A második lépés, hogy ezt a szövetet berakják egy gyűrű alakú vázba, majd olyan speciális folyadékot adagolnak hozzá, ami segít az őssejteknek megtalálni egymást. A kialakult izomrostok nekiállnak összehúzódni, a váz merevsége miatt ez feszültséget generál, és három hét alatt olyan rostok születnek, amilyenek a marha testében is vannak.

Post és csapata több tízezer ilyen izomrostot növesztett a laboratóriumában, majd hamburgerhúst készítettek belőle ? potom 250 ezer euróért, hiszen ennyibe került az egész kutatási folyamat. Ez egy kicsit húzós összegnek tűnhet egy hamburgerért, de a módszert fel lehet gyorsítani és olcsóbbá lehet tenni.

Ma már nagyjából 140 euróból kihozható egy kiló mesterséges hús, és bár ez is elég drága a hagyományoshoz képest, tovább lehet csökkenteni a költséget.

A kutató a (világ talán legdrágább) hamburgerhúsát aztán meg is kóstoltatta ételkritikusokkal, akik elégedettek voltak vele. Egy kifogással azért éltek: a hús száraz volt, ami nem meglepő, hiszen nem volt benne zsírszövet, ami hagyományos esetben megtalálható a húsban. Post és csapata ezért ma már természetes zsírsavakból állít elő zsírszövetet, hogy ne csak a hús íze, hanem a színe és az állaga is alkalmas legyen a fogyasztásra.

Ha sikerül úgy csökkenteni az árat, és növelni az őssejtekből létrehozható izomrostok mennyiségét, ahogy a kutatók tervezik, az állattartás a jelenlegi mérték századjára esne vissza. Az előzetes számítások szerint ezzel a módszerrel 90 százalékkal csökkenthető az állattartásra használt föld és víz, az energia pedig 60 százalékkal ? mindez érdemben segítené a klímaváltozás mérséklésére tett erőfeszítéseinket.

Szerencsére, ahogy Post elmondta, a laboratóriumban gyártott húst biztonsági szempontokból könnyebb lesz engedélyeztetni az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóságnál, hiszen

nem számít génszerkesztésnek, nincsenek ismert veszélyei.

A kutató 2013-ban kezdett el először komolyabban foglalkozni a témával, sokáig ő volt az egyedüli, aki növesztett húsokat kutatott, három évvel ezelőtt azonban változás állt be a piacon, és megjelentek az első, hasonló témában tevékenykedő startupok, amelyeket nagy húsipari vállalatok, kormányok és kutatóintézetek támogatnak. Post nem bosszankodik e miatt, sőt inkább örül neki ? az emberek ugyanis elkezdenek nyitni a hús alternatívái felé, ami hosszú távon azt jelentheti, hogy idővel tényleg növesztett, termesztett húst vehetünk majd a boltokban.

Nagy Nikoletta korábbi cikkei Nagyon furcsa, amit a Facebook az agyunkkal csinálErősen eltúlozzuk az erdőirtás klímahatásaitVégre elérhetjük a rejtélyes holdi barlangokat
folytatás

Legkedveltebb hírek
Kardos és Milos a Macsekban keverednek szóváltásba, azonban Brúnó és Áron azonnal kiállnak Zoli mellett, így Dóra új hódolójának esélye sem marad
2020-04-10 03:00:00 | Hozzászólások: 0 | Tények TV2
Mozgásérzékelők, Poggyászszállító-szalagok, Fácán-tenyésztés 
2020-04-10 01:30:00 | Hozzászólások: 0 | Tények TV2
A Pénzt vagy éveket!-ben a 10 millió forintos nyereményért minden adásban egy-egy sztárpáros játszik, akiknek semmi más feladatuk nincs, mint kitalálni az eléjük állított civil játékosok életkorát
2020-04-10 01:00:00 | Hozzászólások: 0 | Tények TV2
Ezúttal Szabó Simon és Kulcsár Edina is betekintést enged az életébe, valamint kiderül Dobó Ági koronavírus-tesztjének az eredménye is
2020-04-10 00:49:12 | Hozzászólások: 0 | Tények TV2
Petra számon kéri Viktort, amiért vele elnézőbb volt, mint Brúnóval
2020-04-10 00:00:00 | Hozzászólások: 0 | Tények TV2
Az új kormányrendelet értelmében a trafikok sem kapnak mentességet
2020-04-09 23:19:00 | Hozzászólások: 0 | HVG
Tipp: Kattints a képre a következő hír megtekintéséhez