Szülők mondták el, hány sebből vérzik a hazai nyelvoktatás

| Cikk eltávolítása
Cimkék:

A szülők többsége nem számít arra, hogy az iskolai oktatás képes biztosítani gyermeküknek a középfokú nyelvvizsgát, valamint mindössze 30 százalékuk bízik a kéthetes külföldi nyelvtanfolyamok sikerességében

? derül ki a Szülői Hang felméréséből, amelynek kérdéseire több mint hatezren válaszoltak.

A kutatás alapján a szülők az alábbiakat tartják a magyar nyelvoktatás legégetőbb problémáinak:

rossz módszerek, tanárhiány, gyakori tanárváltás, kontraszelekció, túl nagy létszámú nyelvi csoportok, nem a tudásszintnek megfelelő képzés, túlterheltség.

A felmérés alapján gyakori panasz a szülőktől, hogy az iskolai nyelvoktatás az elméleti tudást helyezi előtérbe a gyakorlatban használható készségekkel szemben. A szülők egytől ötig terjedő skálán értékelték, hogy az iskolai módszerek mennyire támogatják a gyakorlati kommunikációt, az eredmények az alábbi diagramon láthatóak, a jobbra, illetve balra mutató nyilak segítségével lehet váltani a településtípusok között:

Mint látható, az angol nyelv esetében kifejezetten elégedetlenek a szülők, 29 százalék 1-es vagy 2-es minősítést osztott ki.

A községben élő szülőknek pedig a 40 százaléka adott különösen rossz értékelést.

A felmérés a szülők szöveges visszajelzéseit is ismerteti, egy Pest megyei általános iskolába járó fiatal tapasztalatairól beszámoló szülő például azt írta az iskolai ismeretanyag hasznosíthatóságáról, hogy

a gyerek tudja, hogy ?kakukkos óra?, ?inga?, vagy épp gleccserbolha (nem vicc), de egy pohár vizet nem tud kérni.

Más úgy vélekedett, hogy a magyar nyelvoktatás szemlélete abból áll, hogy mindenek felett a nyelvtant hangsúlyozzák, a kommunikáció háttérbe szorul. Ezért aztán a magyarok nem mernek megszólalni, mert attól félnek, valamit hibásan mondanak, és nem azon van a hangsúly, hogy megértsék, mit mondanak nekik, illetve őket is megértsék.

Hiába ragaszkodik a kormány ahhoz, hogy nincsen tanárhiány, a szülői visszajelzések is azt mutatják, hogy a nyelvoktatás területén komoly problémákat okoz a szakemberek hiánya. Hiába oldják meg az órák megtartását sok esetben helyettesítéssel, az érdemi oktatás sokszor elmarad.

Az alábbi ábrán a szülői visszajelzések láthatók arról, hogy az elmúlt egy évben előfordult-e, hogy legalább két héten keresztül nem volt érdemi oktatás.

Mint látható, a tanárhiány főként a szakképzésben és az általános iskola felső tagozatában jelentős, de mindenütt 7 százalék felett van. A szöveges visszajelzések is azt mutatják, hogy jócskán okoz gondot a tanárhiány, egy Jász-Nagykun-Szolnok megyei szülő például azt írta:

volt mikor nyelvvizsga nélküli magyar szakos tanár tanította a gyerekeket, és hónapokig semmit nem fejlődtek.

Egy Bács-Kiskun megyei szülő pedig arról számolt be, hogy gyermeke iskolájában gyakorlatilag nincs angol nyelvoktatás, volt olyan év, amikor ?a pedagógus többet hiányzott, mint a gyerekek összesen?, a helyettesítés pedig nem volt megoldva az intézményben.

Egy Somogy megyei szülő is hasonlóan elkeserítő helyzetről számolt be, mint írta, a gyereke iskolájában alsó tagozaton az idegen nyelvet nem nyelvtanárok tanították, hanem kénytelenek voltak nyelvvizsgával rendelkező tanítókkal megoldani az oktatást.

A tanárhiány ráadásul nemcsak abban mutatkozik meg, hogy nincs elég képzett tanár a nyelvórák megtartására, hanem sok esetben gyakori tanárváltásokat is okoz,

a gyerekek pedig nem tudnak alkalmazkodni a folyamatos változáshoz.

Az alábbi diagramon az extra tanárváltások gyakoriságát ábrázoltuk, mint látható, különösen az angol nyelv esetében az általános iskola alsó tagozatában és a szakképzésben kiugróan nagy a baj, egy éven belül nagyjából minden harmadik gyermeknél történik váratlan tanárcsere.

De voltaképpen mennyire elégedettek a szülők a nyelvtanárok munkájával? A következő ábrán az látható, hogy miközben az angol nyelv esetében a szülők közel fele (42%) elégedett a tanár pedagógiai munkájával, több mint 20 százalékuk kifejezetten elégedetlen.

Gyakori probléma a szülők szerint az is, hogy a gyerekek nem a tudásszintjüknek megfelelő képzésben részesülnek a nyelvórák során. Előfordulhat, hogy a csoport túl lassan halad egy tanuló szintjéhez képest, így az órán unatkozni kényszerül, vagy az is, hogy egyes tanulók lemaradnak, nem tudják követni az órát.

Az angol nyelv esetében a nyelvi csoport az esetek közel felében (49%) nem a gyermek tudásszintjének megfelelő tempóban halad a szülők megítélése szerint, a leggyakoribb panasz, hogy túl lassan halad a nyelvi csoport, nem jut kellő idő és energia a differenciálásra. Szülői visszajelzések szerint megesik, hogy együtt tanul az, aki most kezdte a nyelvet, és az, aki már négy éve tanulja.

A legégetőbb problémák közé sorolták a szülők a gyerekek túlterheltségét: a szülők 88 százaléka úgy véli, hogy szükség lenne a tanórák és a tananyag mennyiségének csökkentésére is, ráadásul többségében jelentős csökkentést tartanak szükségesnek.

Egy Békés megyei szülő azt írta,

túl sok felesleges tantárgy van, amelyet akár délután is végezhetne önszorgalomból, hobbiként iskolai kereteken kívül, nem pedig órai keretek között elvéve az időt a fontosabb tantárgyaktól,

illetve többen arról számoltak be, hogy a leterheltség miatt a nyelvtanulásra is kevesebb energia jut.

A felmérés keretében a szülőket a 9. és 11. osztályos diákoknak meghirdetett kéthetes külföldi nyelvtanfolyamokról is kérdezték, amikről egyelőre nagyjából annyit tudni, hogy februártól indul a jelentkezés, és az Egyesült Királyság, írország, Málta, Franciaország, Németország, Ausztria, Kína közül választhatnak úti célt a diákok.

A fenti ábrán látható, hogy a válaszadók több mint fele (53%) nem bízik abban, hogy gyermekének hasznos lesz ez a lehetőség, illetve sokan nem tudnak dönteni a kérdésről, mert nem áll rendelkezésre ehhez elegendő információ. Sok szülő szerint ráadásul a gyerekeknek nincsenek meg a szükséges nyelvi alapjai a külföldi nyelvtanfolyamhoz.

A kormány 90 milliárd forintot fordít erre az intézkedésre, azonban felmerül a kérdés: biztosan ez a leghatékonyabb módja a hatékony nyelvtanulás elősegítésének? A szülők szerint nem, ugyanis mindössze hat százalék szerint a külföldi nyelvtanfolyamok finanszírozása a legfontosabb.

A válaszadók több mint fele (53%) a nyelvtanárok nagyobb anyagi megbecsülését és továbbképzését tartja elsődlegesnek, illetve sokan örülnének, ha anyanyelvi tanárokat foglalkoztatnának a magyar iskolák.

Hiába a rengeteg tanóra és a hatalmas mennyiségű tananyag, a visszajelzések azt mutatják, az iskolai nyelvoktatás mégse képes azokat az eredményeket hozni, amiket a szülők és a diákok elvárnának. A válaszokból kiderült, hogy a szülők nem voltak túlzottan bizakodóak azzal kapcsolatban, hogy a nyelvórák elegendő tudást képesek adni egy középfokú nyelvvizsga megszerzéséhez.

Angol nyelv esetében a válaszadók 60 százaléka szerint nem elegendő az iskolai nyelvoktatás egy középfokú nyelvvizsga megszerzéséhez, mindössze 26 százalék számít ennek ellenkezőjére.

Az iskolatípusok közül a szakképzésben tanuló gyermekek szülei tűnnek a leginkább pesszimistának a kérdésben.

Noha az elmúlt években hiába jelezték a különböző szakmai szervezetek, hogy a kötelező nyelvvizsga bevezetése következtében tízezrek bukhatják az egyetemi felvételit, egészen idáig úgy tűnt, az aggodalmak süket fülekre találtak. A kormány azonban végül visszavonulót fújt, Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfón bejelentette, hogy a kormány eltörli a kötelező nyelvvizsgát. A Szülői Hang felmérésének adatfelvétele még akkor zajlott, amikor a szülők abban a hitben éltek, hogy 2020-tól csak nyelvvizsga birtokában lehet majd bejutni a felsőoktatásba, a válaszokból pedig kiderült, számos szülő tartott attól, hogy az intézkedés következtében gyermeke kiszorul valamelyik egyetemi vagy főiskolai képzésről.

Ezek fényében nem meglepő, hogy mindössze a válaszadók 24 százaléka tartotta hasznosnak a középfokú nyelvvizsga felvételi követelménnyé tételét, míg 65 százalék elutasította azt.

Egy szülő, akinek gyermeke egy Fejér megyei gimnáziumban tanul, azt írta a témával kapcsolatban:

Megfelelő színvonalú iskolai nyelvoktatásra lenne szükség, ami kis létszámú, kommunikáció központú, 21. századi eszközökkel zajlik.

Nyelvvizsgát megkövetelni pedig szerinte akkor lehet, ha előtte ezt biztosították.

Módszertan: A felmérés 2019 szeptember elejétől november elejéig tartott, összesen 6358 válasz érkezett 4323 szülőtől. Egy szülő több gyermekére is külön-külön megadhatta a válaszokat. A részvétel önkéntes volt, a felmérésen elsősorban az oktatás iránt érdeklődő szülők vettek részt.

Kiemelt kép: Rosta Tibor / MTI

folytatás

Legkedveltebb hírek
Vera panaszkodik Dórának, hogy nem akar elköteleződni Misi mellett
2020-01-28 03:00:00 | Hozzászólások: 0 | Tények TV2
Ajánló - Az Alpesi klinika szombat és vasárnap délutánonként az Izaura TV-n! 
2020-01-28 01:00:00 | Hozzászólások: 0 | Tények TV2
Ajánló - Család csak egy van szombat és vasárnap reggelenként az Izaura TV-n! 
2020-01-28 00:10:00 | Hozzászólások: 0 | Tények TV2
Ajánló - Szereplők: Peter Falk, Marshall R
2020-01-28 00:05:00 | Hozzászólások: 0 | Tények TV2
Az intralogisztika (így hívják ugyanis a raktárakon belüli árumozgatást) is felveszi a versenyt az autózással
2020-01-28 00:00:33 | Hozzászólások: 0 | 24.hu
A klinika 15. születésnapja alkalmából Péter összehívja a klinika dolgozóit, de kicsit várniuk
2020-01-28 00:00:00 | Hozzászólások: 0 | Tények TV2
Tipp: Kattints a képre a következő hír megtekintéséhez