Irán ritkán hagy ujjlenyomatot, ha gyilkol

| Cikk eltávolítása
Cimkék:
Irán ritkán hagy ujjlenyomatot, ha gyilkol

Még el sem oltották a bagdadi tűzoltók Kászim Szulejmáni lángoló konvoját a reptér mellett, az egész világ azon kezdett aggódni, kitör-e az újabb világháború. Jellemző a helyzetre, hogy a saját apokalipszisát módszeresen előkészítő társadalom Ferenc Ferdinánd nevét lőtte az égre, legalábbis az egyik nagyot futó hashtag lett rögtön. A visszafogottabb elemzők nyugtatni próbáltak, hogy az apokalipszis lovasai nem most rontanak be az ajtón, de Irán nyilván nem fogja válasz nélkül hagyni elit alakulatai atyjának, a perzsa állam külpolitikai irányítójának lebombázását.

Szulejmáni likvidálásával Trump fenyegető üzenetet küldött IránnakA Forradalmi Gárda különleges egységét vezető tábornok kivégzése mögött a növekvő amerikai frusztrációk éppúgy felfedezhetők, mint a kaotikus iraki belpolitikai viszonyok. Az amerikai elnök akciója válaszút elé állítja Teheránt.

Irán hadereje masszív, de az azért kérdéses, hogy a védekező és a hibrid hadviselésen túl mit tudna tenni bármilyen ellenséggel, még a Perzsa-öböl túlpartján található Szaúd-Arábiával is. A szankciók által megtépázott, itt-ott elavult haderejű Irántól inkább azt várják, hogy aktivizálja a maga kiépítette és pénzelte szövetségesi rendszerét a régióban a jemeni húsziktól a libanoni Hezbollahon át a sok-sok iraki síita (tehát Teheránhoz és ajatollahához zömmel hű) milíciáig. Irán ráadásul rálép a régi, jól ismert útra: a terrorcselekmények mecénása és kitervelője lesz. Vagyis marad.

Irán ugyanis, mióta megdöntötték a sah ? szintén vérrel átitatott ? uralmát, és iszlám köztársaság lett, kiemelt szponzora lett a terrorizmusnak.

Sahjátszma

Iránnak, azaz Perzsiának relatíve jól ment a sora 1977-ben, de azért a gazdag állam definíciójától elég messze állt. 1977-ben polgári ellenállás ütötte fel a fejét, ami a kormányzat kemény válaszai miatt hamar országos szintű lett, sztrájkok, összecsapások, az ellenzék szerveződése, az iszlamizmus előretörése jellemezték a következő szűk két évet. 1979-re odáig fajult a helyzet, hogy Mohammad Reza Pahlavi sah a biztonság kedvéért elutazott külföldre, a hatalmi vákuumot pedig pár hónap alatt betöltötték a Ruhollah Komeini ajatollah vezette iszlamisták.

Khomeini Ajatollah graffiti Iránban. Fotó: Dominika Zarzycka/ AFP

Új korszak kezdődött, az ajatollah konszolidálta a hatalmát a belső ellenzék eltiprásával, felépítette a vadiúj teokratikus (azaz vallási alapú) államrendszert és Szaddám Husszein agressziót elkövető Irakjával szemben döbbenetesen véres háborúba kezdett. Még 1979-ben létrejött az állam az államban, az Iráni Forradalmi Gárda Hadtest, ami arra szolgált, hogy az ajatollahok ideológiáját terjessze minél agresszívabban, miközben a belső (sok esetben a külső) hangoskodókat is elnyomja, likvidálja.

Az állam az államban hasonlat nem túlzás, a gárdának több százezer tagja, saját légiereje és haditengerészeti egységei vannak, hogy a 21. században elengedhetetlen hírszerzési vagy kiberhadviselési vonalról ne is beszéljünk. Elitegysége a Kudsz erőknek nevezett, különlegesen kiképzett és épp ezért kiképzői feladatokat is ellátó csoport. Ez utóbbi félmondat azért fontos, mert sok ütőképes közel-keleti milíciát, így az említett jemeni húszikat is ők ültették a szaúdiak nyakára. Ezzel össze is foglaltuk tömören, miért döntött úgy az Egyesült Államok még tavaly áprilisban, hogy az egész Forradalmi Gárdát terrorszervezetnek nyilvánítja, majd az egyik fő vezetőjüket likvidálja. A következőkben pár kiemelt cselekményen keresztül mutatjuk be, miként vált Irán rutinos terrorállammá.

Kiszervezett terror

Teherán az egyik első nagyobb külföldi akciót 1981-ben próbálta végrehajtani: a Perzsa-öböl kis szigetállamát, a szunnita kisebbség által uralt síita többséggel bíró Bahreint igyekezett fellázítani. A puccskísérlet elbukott, az Iszlám Front Bahrein Felszabadításáért 73 tagja került börtönbe (összesen mintegy 150-en vehették részt az akcióban). A csapatban amúgy egyetlen iráni sem volt, pedig még szaúdiak és omániak is részt vettek benne. A csoport automata fegyvereket és rendőregyenruhákat is szerzett, de így is lebuktak. Irán jó ideig magáénak akarta egyébként a szigetet, de még Reza Pahlavi sah idejében hivatalosan is lemondott róla.

Merénylet az amerikai nagykövetség ellen Bejrútban 1983. április 18-án. Fotó: Peter Davis/Getty Images

1983-ban az Egyesült Államok rendkívül súlyos veszteségeket szenvedett el Libanonban ? ahol egy nemzetközi haderő élén beavatkozott a polgárháborúba ? az Irán pénzelte Hezbollah által. Először a bejrúti amerikai nagykövetséget robbantották fel április közepén, aminek 63 halálos áldozata volt (köztük a CIA több embere és az öngyilkos merénylő is). A merényletet ugyan magára vállalta az Iszlám Dzsihád, de az amerikaiak a Hezbollah számlájára írják. Októberben két hatalmas robbantást követett el az Iszlám Dzsihád/Hezbollah Bejrútban amerikai és francia intervenciós csapatok laktanyáinál: 307 ember halt meg. Az USA 241 katonát vesztett (Vietnám óta nem volt egy nap alatt ekkora katonai veszteségük), Franciaország pedig 64 főt.

A robbantók elérték céljukat, a nemzetközi csapatokat kivonták Libanonból.Latin-Amerika is megérezhette az Irán pénzelte terrorcsoportok bosszúvágyát. Az első súlyos attak 1992-ben történt, egy öngyilkos merénylő robbantotta fel magát a Buenos Aires-i izraeli nagykövetség előtt, további 30 embert megölve. Közülük négy volt izraeli, az áldozatok többsége argentin járókelő, a robbantás pedig egy katolikus templomot is romba döntött. Aztán amikor Argentína visszalépett egy Iránnal való nukleáris együttműködésből, barátból gyorsan ellenséggé vált.

Autóba rejtett pokolgép robbant az AMIA épületénél 1994 július 18.-án Buenos Airesben. Fotó: Diego Levy / Getty Images

Ez csak a kezdet volt, 1994-ban jött a Buenos Aires-i zsidóság szervezetének, az AMIA-épületnek a felrobbantása, ami a merénylővel együtt 86 halálos áldozatot és 300-nál is több sebesültet szedett. Nyilván Iránhoz kötődő szélsőségesek álltak a merénylet mögött, ami még az argentin, a gyanú szerint szegről-végről érintett elitet is megtépázta (2015-ben Alberto Nisman ügyész Cristina Fernandez de Kirchner exelnök, most épp alelnök szerepét akarta egy vallomásban feltárni, mivel szerinte a politikus igyekezett elkenni az állítólagos főszervező, Irán felelősségét. Nismant vallomása előtt egy nappal meggyilkolták). Argentína a Hezbollahot tette felelőssé évekkel a merénylet után, tavaly pedig hivatalosan is terrorszervezetnek nyilvánították.

Izrael sem sokat tétlenkedett a támadás után, módszeresen elkezdett mindenkit levadászni, aki részt vett benne. így 20 évvel a merényletet követően nyilvánosságra kerülhetett, hogy likvidáltak minden érintettet.Az amerikaiakat is tovább támadta a perzsa állam. 1996-ban egy robbanóanyaggal megrakott teherautó hajtott be a szaúdi Dahran katonai negyedébe. A robbantás a Hobar-tornyok egyikét függőlegesen kettémetszette, az épület nagy része leomlott. A merényletben 19 amerikai katona és egy szaúdi civil vesztette életét. Később az amerikaiak több elkövetőt távollétükben perbe fogtak, a 13 Hezbollah-tagot 2001-ben ítélték el, de Szaúd-Arábia közölte, az elkövetők az ő börtöneikben vannak. Sorsukról azóta sem tudni. Azóta több polgári pert is megnyertek az áldozatok hozzátartozói Irán ellen Amerikában, bár ezeken a tárgyalásokon Irán nem képviseltette magát, és a megítélt dollármilliók behajtása is irreálisnak tűnik.

Irán kinyújtott középső ujja: a Hezbollah

A 2006-os izraeli-libanoni háborúban ? aminek voltaképpeni célja az volt Tel-Aviv részéről, hogy meggyengítse a megcombosodott Hezbollahot ? már felmerült, hogy a síita félkatonai-félpolitikai szervezetet Irán látta el rakétákkal gazdagon. Hiába született határozat az ENSZ Biztonsági Tanácsában a háború után, részben arról, hogy Libanonban csak az állam hadseregének lehet fegyvert eladni, szállítani, Irán a gyanú szerint ezt azóta sem tartja be, és a 2006-os konfliktus óta alaposan feltuningolta a Hezbollahot. Ez persze nem csak lőfegyvereket és rakétákat, hanem kiképzést is jelentett: a Hezbollah harcosainak kulcsszerepük volt abban, hogy 2015 környékén Basár el-Aszad majdnem megbukott szír elnök vissza tudott jönni a sír széléről a polgárháborúban.

Hezbollah iraki síita katonák izraeli és amerikai zászlót égetnek katonai felvonulás során. Fotó: Ahmad Al-Rubaye/ AFP

Az 1982-es izraeli invázióból kinőtt Hezbollah ráadásul azért is kakukktojás a történetben, mert nehéz egyszerűen a terrorcsoport billogot rásütni. Követtek el nem kevés merényletet, de a hagyományos hadviselésben sem járatlanok, miközben politikai szárnyuk mélyen be van ágyazódva a libanoni kormányzatba, sőt iskolákat és kórházakat is működtetnek. Az Irán által hullámzóbban támogatott, főleg Gázában aktív Hamász és Iszlám Dzsihád ténykedésére jobban illik a terrorszervezet minősítés, de itt is árnyaltabb a kép (mivel a félautonóm Gázai-övezetet a Hamász próbálja működtetni).

Disszidensölés és szövetség az ellenséggel

Épp a Hezbollah volt sokszor Irán bunkósbotja célzott likvidálások esetén is. Az 1979-es iszlám forradalom után a régi rendszer sok híve menekült külföldre, ahonnan hevesen kritizálták az új ultrakonzervatív, síita rezsimet, sokszor szervezkedtek is ellene. A CIA adatai szerint az NSZK-tól Svájcon át Törökországig mintegy 60 ilyen disszidenst némítottak el végleg (jó pár esetet ismertet az amerikai katonai akadémia, a West Point terrorellenes központjának írása, angolul itt böngészhető). Az irániak szándékosan hátrahagyták a jelüket: több tett helyszínén találtak kék baseball-sapkát.

Az egyik legfontosabb meggyilkolt disszidens Sapúr Bahtiár, a sah utolsó miniszterelnöke, később az iráni külföldi ellenállás vezetője volt, akit 1991 augusztusában saját lakásán késeltek halálra iráni ügynökök.

Furcsa szál még, hogy az al-Kaidával is sokszor működött együtt Teherán, bár a szunnita-síita ellentétek miatt ez inkább egyfajta ?az ellenségem ellensége a barátom? jellegű, kölcsönösen bizalmatlan kényszerkapcsolat volt. Az USA határozottan állítja ? részben Oszama bin-Laden utolsó rejtekhelyén talált dokumentumokra hivatkozva ?, hogy Irán segített az al-Kaidának pénzzel, kiképzéssel és a 2001. szeptember 11-i terrortámadások után menedékkel. A kapcsolat a West Point egy másik tanulmánya szerint már 1991-re visszadatálható. Iránnak így szerepe lehetett az amerikai USS Cole hadihajó elleni 2000-es motorcsónakos robbantós támadásban is, de az amerikaiak szerint szeptember 11-ről Irán is csak a tévéből értesült. 2003 környékre megszakadt a meghitt kötelék, az iráni lakosságot is irritálták az Afganisztánból átszökött milicisták, akik letartóztatásba vagy házi őrizetbe kerültek. Irán innentől nem volt annyira jóbarátja bin Laden hálózatának, de még be-besegítettek, például szabad átvonulást, tranzitutat biztosítottak Afganisztán és a Közel-Kelet között.

Fotó: AFP Szóval akkor jönnek a terrorakciók?

Jellemző a mostani terrorral kapcsolatos várakozásokra, hogy tavaly az amerikai külügy nyilvánosságra hozta szokásos éves terrorjelentését, aminek egyik fő megállapítása, hogy még mindig Irán a világ vezető terrortámogatója. Az eggyel korábbi év, 2018 adatait és értesüléseit feldolgozó jelentés szerint abban az évben Irán mintegy 1 milliárd dollárt (cirka 300 milliárd forintot) invesztált milíciákba a Hezbollahtól a Hamászon át az Iszlám Dzsihádig.

Ami Európa számára intő jel, hogy az amerikaiak szerint az iráni ügynökök nagyon aktívak Európában. Csak az utóbbi években a németek, franciák, dánok, bolgárok, bosnyákok és albánok is lelepleztek merényletkísérleteket, és kiutasítottak ezek miatt iráni diplomatákat. Az egyik legsúlyosabb kísérletet 2018-ban tárták fel: egy olyan gyűlést akart egy németországi iráni diplomata megtámadni, ahol a mostani iráni rezsimmel ellenséges disszidensek gyűltek össze. 4000 ember volt jelen, sőt olyan ismert amerikai politikusok is, mint Rudolph Giuliani (Donald Trump ügyvédje) és Newt Gingrich. Végül a belga hatóságok lefülelték azt a Brüsszelben élő iráni házaspárt, akik végrehajtották volna az akciót.

Fotó: Anthony Devlin/Getty Images

Mindenesetre fontos megemlíteni, amit a Washington Post is ír: Irán nem pusztán sátáni gonoszságból támogat terrorszervezeteket. Hiába mondható nagynak papíron az ország hadserege, voltaképp a szankciók sújtotta gazdaság és a hosszú évek óta tartó fegyverembargó miatt ez a haderő gyenge. Szakértők szerint ha hagyományos háborút vívna az USA-val, nyilvánvalóan csak védekezni tudna, támadni kevéssé. Ez viszont korlátozza Irán szerepét. Ha valódi hatalom akar lenni a Közel-Keleten, erőt kell mutatnia, ezt pedig csak a nem konvencionális hadviselésben tudja megcsillogtatni. Világháborút nem fog indítani, de ha kell, robbant, rakétát lő ki, célzott likvidálásokat hajt végre, kibertámadásokat indít. Persze pontosabbak vagyunk, ha az előző mondat minden igéje után tesszük a -tat, -tet toldalékot:

robbantat, rakétáztat, likvidáltat, indíttat.

Kiemelt kép: Diego Levy/Getty Images

Molnár Zoltán korábbi cikkei Másfél millió magyarnak kell az idén szavazniaItt az új brit őrület: brexit után jöhet a scoxitAz Erzsébet-táborban dolgozó munkások lehettek az akali tömegverekedők
folytatás

Legkedveltebb hírek
A baleset péntek este, a Botond utcában történt
2020-02-29 09:32:50 | Hozzászólások: 0 | Népszava
A derűlátók szerint nem hat a magyar gazdaságra a koronavírus
2020-02-29 09:30:00 | Hozzászólások: 0 | Népszava
Az országos tisztifőorvos utasítása alapján sürgősen, a jövő hét elejéig valamennyi arra alkalmas egészségügyi intézménynek elkülönítőt kell kialakítania a fertőzésgyanús betegek ellátására
2020-02-29 09:30:00 | Hozzászólások: 0 | HVG
Polanski díjának bejelentésekor a teremben csend lett, többen felháborodva távoztak
2020-02-29 09:19:08 | Hozzászólások: 0 | Népszava
A gyanú szerint megbilincselte 15 éves fiát, és azzal fenyegette, hogy letartóztatja egy indianai rendőr
2020-02-29 09:16:12 | Hozzászólások: 0 | 24.hu
Tipp: Kattints a képre a következő hír megtekintéséhez