Teljesen felzabálja megtakarításainkat a nyolc éve nem látott mértékű infláció

| Cikk eltávolítása
Cimkék:
Teljesen felzabálja megtakarításainkat a nyolc éve nem látott mértékű infláció

Nyolc éve nem volt olyan magas az infláció, mint 2020 januárjában: 4,7 százalékkal nőttek az árak egy év alatt. Az adat az elemzőket és a kormányt is meglepte, és mivel nemigen van kamat, ami az infláció nyomába érne, a megtakarítások olvadoznak.

A jelképesnek mondható betéti kamatok alighozama mellett vették, mint a cukrot a főnyereménynek beharangozott szuperállampapírt, de egyelőre bukóban vannak még azok is, akik jegyeztek belőle. Jó sokan vannak, hiszen állománya tavaly decemberben átlépte a 3000 milliárd forintot.

Mindössze fél év alatt vonzott ennyi pézt a sávos kamatozású, 3,5 százalékról induló, de az ötödik évben már 6 százalék kamatot ígérő adósságpapír. A tavaly június óta jegyezhető állampapírból hetente új sorozatot öntenek a piacra, mindenkinek jut belőle, csak éppen reálhozam nem volt rajta eddig. Aki az első kibocsátáskor, tavaly júniusban vett, annak tavaly decemberben 1,75 százalék, a következő hat hónapra pedig 2 százalék kamatot írnak jóvá (miután a megállapított éves kamat 3,5, illetve 4 százalék). Idén júniusra a befektetés összességében (kamatos kamattal számolva, mert a hozamot újra befektetik) alig 3,8 százalékot fial. Ezt nagyjából meg is eszi az infláció.

Varga Mihály pénzügyminiszter Magyar Állampapír Pluszt vásárol a postán 2019 novemberében. Fotó: Balogh Zoltán / MTI

Hogy a következő években nyernek-e a befektetők a szuperállampapíron, az attól függ, visszafordul-e az infláció a kincstári előrejelzést követve. A hivatalos becslés így számol, 2020-ra 3,5 százalékot lőttek be, de nem sok jót ígér, hogy a januári fejlemények láttán az elemzők egy része máris emelte prognózisát, és inkább 3,8 százalékkal kalkulál.

A szuperállampapírnál valamivel jobb befektetés lehetett, ha valaki az inflációt követő prémium állampapírok közül választott, de ez sem feltétlenül igaz. Az államkincstár aktuális árfolyamlistáján mutatóban előfordul 6 százalék körüli kamatfizetés, de a most is jegyezhető két papír nem ilyen. Közülük a hároméves változatnál 4,1 százalékos éves kamattal számoltak, és ennek az arányos részét fizették a februári fordulónapon, jóllehet infláció 1 százalékos kamatprémiummal hirdették meg. Ez azonban nem azt jelenti, hogy az aktuális inflációra jön rá a prémium, hanem a kibocsátási tájékoztatóban meghatározott időszak pénzromlására. A papír kamata a múlthoz kötődik, az augusztusi éves inflációt veszi figyelembe, és mivel abban az időszakban lassabb volt a pénzromlás üteme, a kamatprémiummal együtt is sovány a kifizetés. Igaz ugyanakkor, hogy a mostani magasabb infláció beépül majd a következő kamatba, és minél jobban lassul a pénzromlás üteme, annál többet nyerhet a befektető.

2019-ben összesen 1558 milliárd forinttal emelkedett a lakossági állampapír-állomány, az év végén meghaladta a 9074 milliárdot.

Sok lehetősége nincs az állampolgárnak, hova fektessen be, ha meg akarja őrizni a pénze értékét

? magyarázta a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgató-helyettese, Karsai Gábor. Az utóbbi időkben az ingatlanbefektetések is mérséklődtek, részben az állampapír plusz stabilnak látszó hozama, elszívó ereje miatt. A mostani inflációs adat fényében lehet, hogy megint kicsit vonzóbb lesz ingatlanba fektetni, persze ha befektetés a cél, és a túlárazott albérleti piacot, az ebből adódó keresletcsökkenést nézzük, akkor lehetnek kétségek ? tette hozzá.

Ráadásul az, hogy az infláció három százalék feletti lesz, felerősíti a társadalmi különbségeket ? akik ezt nem tudják jövedelemmel ellensúlyozni, azok rosszul járnak.

Mindenkit megelőztünk, még Romániát is

A GKI-t is meglepte a friss inflációs adat, bár azok közé tartoznak, akik régóta mondják, hogy az a gazdaságpolitika, amit a kormány folytat (laza költségvetési-, szélsőségesen laza monetáris politika, erőteljes jövedelemnövelési törekvés) előbb-utóbb inflációemelkedést okoz.

A GKI tehát már korábban is magasabb inflációt várt, de a tények eddig mást mutattak. Ezért is volt váratlan a januári 4,7 százalékos adat. Európai összehasonlításban is kiugró a magyar árnövekedés, tavaly éves szinten például csak Romániában volt magasabb az infláció, ám decemberben őket is megelőztük.

A forintgyengülés is betett az élelmiszeráraknak

A következő hónapokra Karsai Gábor azzal számol ? a jegybankhoz hasonlóan ?, hogy mérséklődik az infláció. A januári nagy ugrást részben magyarázza az üzemanyagárak mozgása: tavaly januárban érezhetően estek, most pedig emelkedtek decemberhez képest. Februárban viszont már üzemanyagár-csökkentések voltak, és a jövőben is erre lehet számítani (a világpiaci olajáraknál sem jeleznek emelkedést), ezért tekinti a gazdaságkutató a januári 13,5 százalékos áremelkedést átmenetinek.

Más a helyzet a másik fő tényezővel, az élelmiszerárakkal, itt a gyors emelkedés tartós trendnek látszik. A sertéshús 27,6 százalékkal drágult tavaly januárhoz képest, és a sertéspestis-járvány, illetve a kínai kereslet emelkedése továbbra is felfelé húzza az árát.

Az élelmiszereknél egyébként a forintgyengülés is erős áremelő hatású. Különösen a tejtermékek, de a hús piacán is jellemző, hogy a környező országok termékei megdrágultak a forintgyengülés miatt, így kisebb a verseny, a belföldi termelők is jobban tudnak árat emelni

? magyarázta Karsai Gábor.

Fotó: Mohos Márton / 24.hu

A tartós fogyasztási cikkeknél minimális az áremelkedés, ám ha azt nézzük, hogy nemrégiben még szerény árcsökkenést jeleztek, akkor ez is fordulat. Az erőteljesen bérigényes szolgáltatásoknál egyértelmű trend a drágulás, amihez hozzájárulhat még a növekvő vásárlóerő és kereslet árfelhajtó hatása is ? ebben a szegmensben is tartósan magasak lehetnek az árak a szakember szerint.

A béremelések bekavarhatnak

A GKI az MNB-vel egyezően 3,5 százalékos inflációt prognosztizált eddig 2020-ra ? most inkább 3,8 százalékra hajlanak. Mindkettő több a költségvetésben prognosztizált 2,8 százalékánál.

Hogy a januári adathoz képest mérséklődés várható, az statisztikai oldalról alátámasztható, ugyanis tavaly tavasszal erősen gyorsult az infláció ? így a magasabb bázis kedvezőbbé teszi majd az idei számokat. Viszont mivel a bérmegállapodások egy része függőben van, nem kizárt, hogy a magasabb infláció miatt nagyobb emelések lesznek, ami önmagában élénkítheti az inflációt, még ha egyelőre nincs is szó bér-ár spirálról.

A versenyképesség a kisebb cégeknél nemigen enged nagyobb emelést, és a magyar piacra termelőknél is korlátosak a lehetőségek. Viszont az exportra termelő cégeknél, multiknál, akiknek kezükre játszik a forintgyengülés is, nagyobb lehet a mozgástér a béremelésre. A költségvetési szektorban egy-két égető terület kivételével nem valószínű, hogy lesz pótlólagos emelés, míg a nyugdíjaknál és más nyugdíjszerű ellátásoknál novemberben pótlólag kell majd emelni a járandóságokat januárig visszamenőleg.

Előbb kellett volna szigorítani

Sajátos gazdaságpolitikai kelepcébe lavírozta magát a kormány ? olyan időszakban alkalmaztak laza keresletélénkítő költségvetési és monetáris politikát, amikor a magyar gazdaság (a világgazdasági körülmények, a bejövő uniós pénzek miatt) amúgy is gyorsult. Pedig ez idő tájt nyugodtan szigoríthattak volna, főleg monetáris oldalról. Ha megtették volna, akkor az inflációval sem itt tartanánk ? véli Karsai Gábor, aki szerint a gazdasági növekedésnek sem ártott volna egy ilyen lépés.

Ez a hajó elúszott, viszont mostanra már elkerülhetetlennek látszik valamiféle monetáris szigorítás. Szóba jöhet az alapkamat-emelés, de ezzel valószínűleg amíg lehet kivárnak, mert presztízskérdés a jegybank számára a rekord alacsony kamat. Jelzésértékű, hogy mostanában nem hangsúlyozzák már, a jegybanknak nincs árfolyamcélja. Karsai szerint lehet azt mondani, hogy nem az árfolyam a cél, de ha az inflációs tervet veszélyezteti az árfolyam alakulása, akkor arra is oda kell figyelni. A forgalomban lévő pénz mennyiségének szabályozásával és a  Budapesti Bankközi Forint Hitelkamatláb, a BUBOR emelésével is beavatkozhat még az MNB.

Negyedik éve tart az erőteljes minimálbér-emelés, illetve bérmegállapodással ösztönzik a cégeket a gyors béremelésre ? ha az emelésekkel nem tart lépést a termelékenység növekedése, akkor ez klasszikusan inflációs hatást eredményez, költség- és keresletoldalról is (a vásárlóerő növekedésével). A Pénzügyminisztérium kettős szerepben lavíroz, egyrészt próbálja élénkíteni a keresletet (állami költekezésekkel), másrészt viszont el akarja érni néhány éven belül a nullás költségvetést. A mostani inflációs adat mellett azonban kérdéses, hogy a válságmegelőzés címén várható újabb keresletélénkítés mennyire lesz megvalósítható.

Kiemelt kép: Balogh Zoltán / MTI

folytatás

Legkedveltebb hírek
A 2000-es évekre tényleg felgyorsult a világ, ez igaz a partnerkapcsolatokra, az ismerkedésre is
2020-04-05 21:09:03 | Hozzászólások: 0 | 24.hu
 Szeretném az Országos Egészségügyi Szolgálatnak, illetve minden egészségügyi és szociális ágazatban dolgozó embernek megköszönni a munkáját
2020-04-05 21:07:22 | Hozzászólások: 0 | 24.hu
Elérkezett az RTL Klub műsorának, az Álarcos énekes elődöntője, amiben a Krokodil, a Kutya, a Robot és a Nyuszi versenyeznek
2020-04-05 20:57:46 | Hozzászólások: 0 | 24.hu
A kétszeres világbajnok kajakos, Birkás Balázs már az év elején jó formában magát, úgyhogy bizakodó volt az idei év nagy feladatai, a válogató és az olimpia előtt
2020-04-05 20:39:02 | Hozzászólások: 0 | 24.hu
Egy 38 éves nő a BRFK panaszirodáján vallotta be tettét
2020-04-05 20:15:00 | Hozzászólások: 0 | HVG
A koronavírus következtében a legtöbben hetek óta kényszerülnek elviselni a házi karantént, viszont akadnak, akiknek még mindig be kell járniuk dolgozni
2020-04-05 20:11:15 | Hozzászólások: 0 | 24.hu
Tipp: Kattints a képre a következő hír megtekintéséhez