így mélyítik az oroszok az ukrán-magyar konfliktust

| Cikk eltávolítása
Cimkék:
így mélyítik az oroszok az ukrán-magyar konfliktust

Oroszország régóta dolgozik azon, hogy Ukrajna és a szomszédos országok között elmérgesítse a viszonyt. Ez különösen Magyarország és Lengyelország esetében látványos. A magyar-ukrán viszonyt Kijev maga is rontotta például az államnyelvről szóló törvény, valamint a rendkívül ellentmondásos oktatási törvény elfogadásával, amely szűkíti a kisebbségek nyelvhasználati jogait, és melyre Magyarország válasza az ország NATO- és EU-közeledési folyamatának blokkolása volt. Oroszország ugyanakkor a jelek szerint aktív szerepet játszik abban, hogy a magyar kisebbség ellen hangolja az ukrán közvéleményt ? például állítólagos magyar ?szakértőkön? keresztül.

A Kreml 2014-es ukrajnai beavatkozása óta az orosz vezetés aktívan építette kapcsolatait szélsőjobboldali és radikális szervezetekkel, melyek a Krím bekebelezése óta láthatóan egyre nagyobb figyelmet fordítanak geopolitikai kérdésekre, mint amilyen az ukrajnai konfliktus. Moszkva az Ukrajnában és a szomszédos országokban tevékenykedő szélsőséges csoportokat arra használta, hogy etnikai konfliktust szítson az ukrán többség és az országban élő kisebbségek között. Március 26-án Szijjártó Péter külügyminiszter ugyan videókonferencián egyeztetett ukrán kollégájával, de csak abban tudtak megegyezni, hogy ?tovább dolgoznak a kárpátaljai magyarok helyzetének megoldásán?.

A kisebbségi kártya kijátszása

A ?kisebbségek védelme? rendszeresen visszatérő érv az agresszív orosz külpolitikai lépések igazolására. Vlagyimir Putyin orosz elnök már 2014-ben a Krím annektálását is azzal indokolta többek között, hogy az új, ?banderista? rezsim fenyegeti a krími orosz kisebbséget. Ugyanakkor Moszkva nem csak az orosz kisebbségek helyzete iránt aggódik. Putyin médiabirodalma egyetlen alkalommal sem mulasztja el megemlíteni a vélt vagy valós kisebbségellenes intézkedéseket Ukrajnában.

Az RT és más, a Kreml irányítása alatt működő és Kreml-barát médiumok például rendkívül részletesen tudósítottak a Lengyelországgal határos ukrán régiókban a helyi lengyel kisebbség számára fontos temetők és emlékművek rongálásáról. További példa a lengyelek és ukránok közötti konfliktus-szításra a lengyel Putyin-párti hobbitörténész Miroslaw Majkowski és az Oroszországban született, ukrán állampolgárságot csak 2012-ben szerző ukrán nacionalista, Artyom Lucak közötti csörte. A két fél viszálya kiválóan alkalmas volt arra, hogy felhergelje a lengyel és ukrán nacionalistákat, egészen a fizikai erőszakkal való fenyegetésig. De említhető példaként az ukrajnai lengyel és a lengyelországi ukrán temetők elleni vandál támadások is, amelyek szintén kiválóan alkalmasak a nacionalista érzelmek felszítására, és amelyek mögött több esetben is felsejlik az orosz titkosszolgálati szál.

Miközben a PiS vezette lengyel kormány is kivette a részét a Kijevvel folytatott csörtéből ? aminek a kiváltó oka főleg a második világháború történelmének és az abban résztvevő történelmi szereplők tetteinek eltérő értelmezése a két oldalon ? az EU-ban messze Budapest fejezte ki leghangosabban nemtetszését az ukrajnai kisebbségek (azon belül az Ukrajnában élő magyarok) helyzetét illetően. Annak ellenére is igaz ez, hogy Ukrajnában a lengyel ajkúak, illetve a román anyanyelvűek aránya nem kisebb a kárpátaljai magyarokénál.

Magyarok válnak a fő célponttá

Az Orbán-kormány hangos tiltakozása, és az EU-val és a NATO-val való együttműködés egyedüliként való blokkolása nagy lehetőséget nyújtott a Kreml számára, mely saját céljai elérésére használta fel a konfliktust. Miután Ukrajna elfogadta a széles körben kritizált oktatási törvényt, ami korlátozná a kisebbségek anyanyelv-használati jogát az oktatásban, Budapest azonnal bejelentette, hogy blokkolni fogja Ukrajna nyugati integrációját. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a magyar válaszra hivatkozva  bizonygatta, hogy az oktatási törvény ?elhibázott, és nem felel meg az európai sztenderdeknek?. A magyar lépés az orosz propaganda-csatornákon nagy sikert aratott, és a Porosenko-elnökség lejáratására használták fel. A dezinformációs portálok azt hangoztatták, a kijevi adminisztrációnak nem sikerült teljesítenie a fő külpolitikai célkitűzését, a nyugati szövetségi rendszerhez való csatlakozást.

A dezinformáció nemcsak az Ukrajna és Magyarország közötti feszültséget fokozta, de az Ukrajnán belüli többség-kisebbség viszonynak sem tett jót. Ékes példája ennek a magyar Kreml-barát és kormánypárti média, csakúgy mint a kormány, amelyek egybecsengően ugyanazt a narratívát terjesztették az ukrán hadsereg kárpátaljai csapatáthelyezéseivel kapcsolatban. Egyértelműen a helyi kisebbségekre leselkedő fenyegetésként ábrázolták a kijevi döntést, a hivatalos ukrán indoklás ellenére is, miszerint a csapatáthelyezések oka éppen a kisebbségek védelme az egyre gyakoribbá váló provokációktól. A magyar hatóságok pedig éppen ezen provokációk miatt marasztalták el korábban az ukrán hatóságokat, mondván: Ukrajna nem védi meg határain belül a kisebbségeket.

Valójában épp a korábbi provokációk jelentették az igazi veszélyt a helyi magyar kisebbségre. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) ungvári székházát kétszer is megtámadták 2018-ban. A lengyel és ukrán hatóságok szerint előbbi támadást a lengyel oroszbarát Falanga csoport tagjai követték el, akiket a közelmúltban egy lengyel bíróság el is ítélt terrorcselekmények miatt, a második esetért pedig az orosz megszállás alatt álló Transznyisztriából érkezett elkövetők lehettek felelősek. Az első támadást állítólag Manuel Ochsenreiter, egy német szélsőjobboldali, oroszbarát újságíró finanszírozta, aki korábban egy AfD-s parlamenti képviselő tanácsadójaként is dolgozott. A bizonyítékok ellenére Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter egyedül a magyarországi ukrán nagykövetet hívatta be a történtekkel kapcsolatban. A közmédia M1-es csatornáján azt nyilatkozta:

Egészen elképesztő folyamat zajlik Ukrajnában, a szélsőséges politikai eszmék előretörőben vannak. (?) Ez látszik az ukrán parlament által elfogadott törvényekből, amelyek rendkívül súlyosan korlátozzák a kisebbségek jogait, és látszik abból is, hogy Kárpátalján folyamatosan megfélemlítik a magyar nemzeti közösség tagjait.

Ezek a reakciók azt mutatják, hogy a hivatalos magyar narratíva teljesen figyelmen kívül hagyja Oroszország aktív szerepét a feszültségek szításában ? annak ellenére, hogy azt egyik legfontosabb NATO-és uniós szövetségesének, Lengyelországnak a nyomozásai is megerősítették. Annak eldöntése, hogy Budapest tudatosan választja-e ezt a konfrontatív magatartást, vagy egyszerűen azért, mert nem rendelkezik a megfelelő információkkal (illetve nem hisz nekik), meghaladja jelen elemzés kereteit.

?Szakértőkkel? a magyar kisebbség ellen

Az orosz propaganda korábban is előszeretettel alkalmazott kamu szakértőket narratíváinak külső forrásból történő hitelesítésére, például amikor egy állítólagos német professzorral (aki egy nem létező egyetemen tanít, és nem létező think-tanket vezet) mondatták ki, hogy ? az általános nyugatellenes retorikával összhangban ? Németország romokban hever.

Megkérdőjelezhető hitelességű ?szakértőt? alkalmazott az orosz állami média a magyarellenes hangulatkeltésre is. Az ukrán-magyar feszültségek csúcspontján jelent meg Keveházy Miklós ?magyar politikai tanácsadó? a Rosszija 1 orosz tévécsatorna 60 perc című, főműsoridőben futó adásában. A korábban szinte teljesen ismeretlen Keveházy a műsorban számos olyan, a valósággal köszönőviszonyban sem lévő  kijelentést tett, ami később az ukrán médiában nagy karriert futott be:

A magyar hadsereg a kéksisakos ENSZ békefenntartók élén elérheti Lvovot, hogy segítsenek megtisztítani a helyi ivóvízforrásokat. Arra a kérdésre, hogy Magyarország tervezi-e a Kárpátalja elfoglalását, kifejtette, hogy szerinte árnyéktanácsadók arra biztatják Orbán Viktort, hogy ?gyerünk, próbálja csak meg?. Kifejtette, hogy amennyiben a helyzet tovább fokozódna, Magyarország bármikor elzárhatja a gázcsapot Ukrajna felé, az ukránok aztán nyugodtan megfagyhatnak.

Természetesen ezeket a kijelentéseket az orosz médiából az ukrán sajtó villámgyorsan átvette, ez pedig segített az ukrán nacionalista erőknek alátámasztani azt a narratívát, miszerint Magyarország komoly kockázatot jelent Ukrajna számára. Az orosz és ukrán sajtó Keveházy idézeteit nem csak átvette, de hibásan is idézte. Jellemző szalagcím volt például, hogy, Egy magyar propagandista megfenyegette Ukrajnát: A magyar hadsereg elérheti Lvovot, illetve, hogy Orbán Viktor zöld jelzést kapott Washingtontól és Brüsszeltől: Próbáld meg ha tudod, harapj ki egy szeletet Ukrajnából. További hasonló címek is keringtek, mint például az, hogy Simán elzárjuk a gázt ? ti már úgyis fáztok; a magyar szakértő megfagyással és NATO zászló alatti Lvovba való bevonulással fenyegette Ukrajnát.

Az ukrán média anélkül vette át ezeket az állításokat, hogy utánanézett volna Keveházy hitelességének, hátterének, ebben az esetben ugyanis kiderült volna, hogy a ?szakértő? magyarországi tevékenységéről szinte semmilyen adat sincsen.

De kicsoda Keveházy Miklós? Kutatásunk szerint Komárom-Esztergom megyéből származik, ám azt leszámítva, hogy jellegzetesen magyaros hangzással és nyelvtani hibákkal beszéli az oroszt, magyar kötődéseiről kevés dolog biztos (egy korábbi, az esztergomi gyár marketingesi munkaviszonyára utaló dokumentumot és egy helyi lapba küldött, azóta elérhetetlen olvasói levelet leszámítva). Politikai tevékenységéről vagy tanácsadói szerepéről nincsenek adatok. Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy a Jobbik tagjai, élükön Vona Gábor volt pártelnökkel kétszer is találkoztak a Rogyina párt vezetőségével, 2014 júliusában és novemberében. A fotók alapján Keveházy mindkét találkozón részt vett, de szerepéről semmit sem tudunk.

Mielőtt Keveházy hirtelen politikai szakértőként debütált volna az orosz médiában, különféle talkshow-kba járt tapsolónak. ?Magyar politikai tanácsadóként? 2017 októbere óta jelenik meg, ami egészen véletlenül éppen egybeesik az ukrán oktatási törvény körüli viták kirobbanásával és a helyzet forrósodásával. Első nyilvánosan elérhető nyilatkozatát az NTV közölte, az Oroszoknak nincs itt helye: Ukrajna folytatja az oroszországi kötelékek elvágását és a törvények átírását című cikkben, ahol azt fejti ki, mennyire hátrányosan érinti az ukrán oktatási törvény a kárpátaljai magyar kisebbséget. Erről az ugródeszkáról pedig gyakorlatilag bármilyen átmenet nélkül érkezett meg a már említett, nagy port kavart főműsoridős adásba a Rosszija 1 csatornán.

Amint itt felbukkant, gyakori vendég lett a News Frontnál is. A News Front egy 2014 novemberében létrehozott orosz oldal, ami a szakadár kelet-ukrajnai ?népköztársaságok? szócsöveként működik és a Krímben székel, valószínűsíthetően orosz titkosszolgálati kötődésekkel. A stopfake.org szerint majdnem 5 millió látogatója volt 2019 márciusában, ezek fele Oroszországból, 22 százalék Ukrajnából, 4,6 százalék Bulgáriából és 3,11 százalék Németországból. Bár a News Front nyolc nyelven is elérhető az orosz mellett, érdekes módon kizárólag az orosz nyelvű felület idézi őt rendszeresen, a magyaron például találat sincsen a nevére. A News Front 2019 júliusa óta rendszeresen idézi, jellemzően Skype-os bejelentkezéssel. Ezekben az interjúkban közismert paneleket puffogtat, főként Amerikát, Ukrajnát és az ukrán vezetést szidja minden létező formában, illetve Oroszországot dicsőíti ? természetesen ? folyamatosan felemlegetve a kárpátaljai magyarok nehézségeit és sérelmeit. Minden bejelentkezéskor gondosan megkomponált háttér előtt ül, a háttérben csupa Magyarországra utaló tárgy látható (sőt, ahogy telt az idő, a háttérben látható magyaros tárgyak egyre csak szaporodtak: július elején még semleges a háttér, kicsivel később már ott van egy jól láthatóan elhelyezett világatlasz, augusztusban pedig már parlamentes és lánchidas képekkel is kiegészült a kompozíció).

Keveházy USA-t és Ukrajnát gyalázó tartalmai mintha az orosz közönség számára készültek volna. Nagy port kavart Rosszija 1-es szereplése azonban kiválóan bizonyítja, hogy az orosz és az ukrán nyelvek közti alacsony küszöbnek hála Keveházy gyűlöletkeltő, EU- és NATO, de legfőképp Ukrajna-ellenes narratívája, illetve az ukrán kisebbségpolitikával kapcsolatos ?szakértelme? könnyűszerrel bekerülhet az ukrán médiatérbe. Felfedezése óta további Kreml-barát oldalakra is írt, Ukrajnát kritizálva, nevetségessé téve és fenyegetőzve. Decembertől fogva néhány hónapnyi inaktivitás után ismét belelendült, többek között a Szijjártó-Lavrov találkozó kapcsán értekezett, illetve különféle fórumokon továbbra is rendszeresen hivatkozzák munkásságát.

Tekintve, hogy Keveházy ?elismert szakértőként? szerepel az orosz médiatérben az ukrajnai kisebbségeket érintő szakpolitikákkal kapcsolatban, feltételezhető, hogy a következő alkalommal, amikor a Kreml kijátszaná a ?kisebbségi kártyát? Ukrajnában, pontosan tudják, kinek kell szólni. Keveházy magyar voltának nagyon erős kihangsúlyozása, illetve az, hogy ?magyar szakértőként? rendszeresen a magyar kisebbség és kormány állítólagos ukrajnai terveiről beszél, biztonsági kockázatot is jelenthet a kárpátaljai magyarok számára, mivel az ukrán közvélemény ellenük fordításával könnyen céltáblává válhatnak az ukrán nacionalista szervezetek szemében. Keveházy szereplése emellett evidens biztonsági kockázatot jelent a magyar kormány számára is, ennek ellenére nincs dokumentált nyoma, hogy Budapest bármilyen módon fellépett volna a tevékenységével szemben.

Kijevnek és Budapestnek is lépnie kell

A Budapest és Kijev közötti konfliktus lehetőséget teremtett Oroszország számára, hogy a kárpátaljai magyarokat eszközként használja a saját külpolitikai céljainak eléréséhez. A dezinformációs hálózat mindent megtesz annak érdekében, hogy a két ország közötti feszültség fokozódjon, a kárpátaljai magyarokat Budapest ?ötödik hadoszlopaként? beállítva. Ennek köszönhetően azok a magyar és ? fontos hozzátenni ? ukrán lépések, amelyek a meglévő megosztottságot mélyítik, legfőképpen Oroszország számára teremtenek kiváló lehetőségeket az etnikai konfliktusok szítására.

A Kreml számára másodlagos, hogy ezeket a viszályokat fizetett orosz ügynökök vagy ukrán nacionalista csoportok kezdik el, az orosz vezetés minden egyes támadást arra fog használni, hogy a Krím elcsatolását megindokolja, és legalább retorikailag támogassa a kelet-ukrajnai szakadárokat. Bármilyen atrocitás is következik be, a Kreml ?bizonyítékként? fogja használni arra, hogy az orosz félelmek a kisebbségi jogokat illetően megalapozottak, és Ukrajna nem tartozik a nyugati országok közösségéhez.

Hogy ezt a fegyvert kicsavarják Moszkva kezéből, Kijevnek és Budapestnek is stratégiát kell váltania. Kijevnek a lehető leghamarabb végre kellene hajtania a Velencei Bizottság által javasolt változtatásokat az oktatási törvényben, illetve ugyanígy kell tennie ? amint a bizottság elküldi a véleményét ? a nyelvtörvénnyel. Alternatív megoldásként Ukrajna dönthetne úgy is, hogy az őshonos kisebbségeknek biztosított jogokat (például anyanyelvű oktatás végig az általános és középiskolában) kiterjeszti a hivatalos uniós nyelveket beszélő kisebbségekre is. A Volodimir Zelenszkij ukrán elnök által 2020. március 15-én aláírt középfokú oktatási törvény ezek egyikét sem teljesítette. Az ukrán döntéshozóknak pozitív retorikát kell alkalmazniuk a kisebbségekkel kapcsolatban, és ahelyett, hogy ellenfelekként mutatnák be őket, Ukrajna építésében szerepet játszó fontos partnerekként kéne hivatkoznia rájuk. Ezen kívül az ukrán médiának sokkal óvatosan kellene eljárnia, amikor az orosz médiából vesznek át történeteket és idézeteket állítólagos magyar forrásoktól.

Budapestnek is csökkentenie kell a nyomást, és felhagyni az ukrán integrációs folyamatok vétójával. Magyarországnak évek múlva mindenképpen beleszólása lenne az ukrán EU-, illetve NATO-tagságról szóló végső döntésbe. Az addig hátralévő időben Magyarországnak számtalan lehetősége lenne a két ellentmondásos törvény végrehajtását figyelemmel kísérni, arra hatást gyakorolni. Az eddigi vétópolitika láthatóan nem hozott eredményt, viszont erősítette Magyarország elszigeteltségét a NATO-n belül. Ideje stratégiát váltani.

Szerzők: Takácsy Dorka és Szicherle Patrik, a Political Capital szakértői

folytatás

Legkedveltebb hírek
Csak egy olyan egészségügy lehet hatékony, ahol a rendszer középpontjában a beteg áll, körülötte pedig egységben a segítő szakemberek, ezért minden megosztó intézkedés káros lehet a betegek számára ? hangsúlyozta a Magyar Orvosi Kamara
2020-06-06 15:06:56 | Hozzászólások: 0 | Népszava
A kristályként ismert pszichoaktív szerből másfél mázsa drogot állíthatott volna elő az őrizetbe vett társaság
2020-06-06 14:53:15 | Hozzászólások: 0 | Népszava
A TV2 korábbi műsorvezetője, Gombos Edina évekkel ezelőtt Floridába költözött a családjával, ahol teljesen új életet kezdett
2020-06-06 14:49:57 | Hozzászólások: 0 | 24.hu
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) pénteken módosította a szájmaszkviselésre vonatkozó ajánlását azzal, hogy a védőeszközök használatát különösen olyan helyeken javasolja, ahol magas a koronavírus-fertőzöttek száma, illetve nehézségekbe ütközik a távolságtartási szabályok betartása, írja az MTI
2020-06-06 14:48:13 | Hozzászólások: 0 | 24.hu
Mint pénteken megírtuk, zúgolódnak a gyógyszerészek, amiért ők nem részesülnek az egészségügyi dolgozók 500 ezer forintos juttatásából
2020-06-06 14:39:45 | Hozzászólások: 0 | 24.hu
Elgázolt egy vontató egy kisgyermeket Aszódon szombaton, tudta meg a Blikk
2020-06-06 14:32:58 | Hozzászólások: 0 | 24.hu
Tipp: Kattints a képre a következő hír megtekintéséhez