Megfejtettek egy 2500 éves biológiai rejtélyt

| Cikk eltávolítása
Cimkék:
Megfejtettek egy 2500 éves biológiai rejtélyt

Nagyszabású kutatás eredményeit közölte a Nature Communications folyóiratban a Sheffieldi Egyetem kutatócsoportja. Több mint háromezer madárfaj vizsgálatával bizonyították, hogy a fiókák fejlődése a tojásban genetikai kódok szerint ?előre? programozott, kikelésük utáni fejlődésüket viszont a környezeti tényezők hatására alakította az evolúció.

Az eredmény rendkívül fontos a gyakorlati természetvédelem számára, rámutat, mely madarak fennmaradását veszélyezteti leginkább az emberi tevékenység és az éghajlatváltozás, azaz hol kell beavatkozni. Az evolúcióbiológia pedig egy csaknem két és félezer éves dilemma feloldásával gazdagodott.

A kutatásban részt vett két magyar szakember: Dr. Székely Tamás, a Debreceni Egyetemen vezet egy Élvonal kutatócsoportot és az angol University of Bath kutatóprofesszora, illetve Dr. Liker András, a Pannon Egyetem Környezettudományi Intézetének professzora, az MTA-PE Evolúciós Ökológiai Kutatócsoport vezetője. A részletekről Székely Tamást kérdeztük.

Van, amit a méret sem magyaráz

Az első ember, akiről tudjuk, hogy tudományos alapossággal próbálta feltárni a madarak fejlődését, Arisztotelész volt a Kr. e. IV. század közepén. Különböző fejlődési stádiumban lévő csirkeembriókat vizsgált, és nem pusztán a tudásvágy hajtotta, eredményeit a tartási körülmények optimalizálására is felhasználta. A biológusokat azóta is foglalkoztatja a kérdés, hogy pontosan mi befolyásolja a fiókák fejlődését a tojásban, majd azt követően, míg elérik a felnőttkort. A változatosság ugyanis hatalmas:

Az egyik véglet egy trópusi énekesmadárfaj, aminek a fiókája 20 nappal azután kirepül a fészekből, hogy tojásként megérkezett oda ? itthon az ökörszem hasonlóan ?gyors? ?, míg a másik oldalon az albatrosz áll 350 nappal. Három hét és egy év, tehát körülbelül 18-szoros a különbség

? magyarázza a 24.hu-nak Székely professzor.

Egyrészt persze a testméret magyarázza a különbséget: minél nagyobb egy madár, annál lassabban fejlődik mind a tojásban, mind azután. Emlősök között gondoljunk az egérre és az elefántra, mire utóbbi eléri ivarérettségét, előbbinek már az ükunokái is aggastyánok. Csakhogy még azonos testméretű madarak esetén is hatalmas különbségeket találunk fajok között. Mi ennek az oka?

Albatrosztelep. Fotó: Alain Mafart-Renodier / Biosphoto / Biosphoto via AFP Genetikai kód és alkalmazkodás

Az egyik hipotézis szerint az egész folyamat kódolt, genetikailag, fiziológiailag a fiókakori fejlődés be van programozva a madaraknál. A másik ökológiai szemlélettel úgy véli, alkalmazkodásról van szó, tehát az egyedfejlődést az időjárás, a táplálékban gazdagabb időszak befolyásolja. Gondoljunk csak a sarkvidékre, ahol mindössze két hónapig tart a hómentes nyár.

A kutatócsoport e két elméletet tesztelte az eddigi legnagyobb lefedettségű (több mint 3000 faj) és legalaposabb kutatás során. Kiderült, mindkét hipotézisnek van igazságtartalma. Pontosabban a kotlás programozott, az embrió tojásban történő fejlődését genetikai kód határozza meg, a kikelésig eltelt idő a testmérettel arányos. A kotlás alatti fejlődés esetében nagy általánosságban elhelyezhetjük a két végponton mondjuk az ökörszemet és a struccot. A fióka fejlődését viszont a fajra jellemző környezet befolyásolja jobban.

Az albatroszok például lakatlan tengeri szigeteken költenek tökéletes biztonságban ? ragadozóktól mentes környezetben. Nincs kényszer, a kotlásra és fiókanevelésre bőven van idejük, tehát az utódok csaknem egy évig nyugodtan fejlődnek és erősödnek

? mondja Székely Tamás. Hozzáteszi: persze a kényelmes életmód csak addig volt adaptív, amíg az ember által behurcolt patkányok és macskák nem kezdték el tizedelni a fészkeket és a tojásokon kotló albatroszokat.

Életmódváltásra van szükség a madaraknál is

A madárfajok nagy részében azonban az utódgondozást az idő sürgeti. Például a vonulás közelgő időpontja, amihez nem elég, ha a kis fióka már biztonságosan repül, hanem meg is kell erősödnie, sőt zsírtartalékot gyűjtenie ? szinte felfoghatatlan teljesítmény alig néhány hónap alatt. A madárfiókák előtt hasonló feladat áll, mint ha egy májusban vagy júniusban világra jött újszülöttnek szeptemberben már ironman-versenyen kellene indulnia.

Fontos tényező az is, hogy sok fészek valójában rendkívül veszélyes hely, a menekülésre képtelen fióka ki van téve ragadozóknak, viharoknak, adott esetben tehát a fészek mielőbbi elhagyása hatalmas kényszer. Mindebből pedig az következik, hogy a hosszú fiókagondozási időszak komoly veszélyeztető tényező.

Sajnos, az emberiség egyre növekvő terjeszkedése, a mérhetetlen mennyiségű szennyezőanyag és a folyamatosan eltűnő élőhelyek miatt gyorsan változó környezethez ezek a fajok nehezen tudnak alkalmazkodni, tehát lesznek olyanok, amelyek valószínűleg ki fognak halni.

Ami a klímaváltozás és a költési-fiókanevelési idő összefüggését illeti, az előbbi is komoly kihívást jelent. Ma még nem egyértelmű, részleteiben hol és mi várható a jövőben, de Székely professzor szerint ?jobb biztosan nem lesz, hogy mennyivel lesz rosszabb, azt nem tudjuk?. A legnagyobb veszélyt az extrém időjárási helyzetek jelentik, amelyek értelemszerűen a hosszan költő fajokat érzékenyebben érintik.

Kiemelt kép: Mario Cea Sanchez / Biosphoto / Biosphoto via AFP

Bihari Dániel korábbi cikkei Óriásviharok jönnek a hétenKét méterrel lejjebb süllyedt a DunaRiasztás az egész országra, szóródnak a zivatarok

 

folytatás

Legkedveltebb hírek
Az USA-ban még mindig elég komoly a járványhelyzet, a legtöbben továbbra is otthoni karanténban vannak, ezért Paris Hilton megmutatta, hogyan kell otthoni körülmények közt edzeni
2020-07-15 12:20:51 | Hozzászólások: 0 | 24.hu
Korábban már mi is beszámoltunk róla, hogy lámákban találtak ígéretes antianyagot a koronavírusra
2020-07-15 12:15:56 | Hozzászólások: 0 | 24.hu
Panda csetepaté
2020-07-15 12:00:00 | Hozzászólások: 0 | Tények TV2
A Fabricius elérhetővé tételét a Google direkt július 15-re időzítette, hiszen ma van a Rosette-i kő megtalálásának évfordulóját: ennek segítségével sikerült megfejteni az egyiptomi hieroglifák rejtélyét
2020-07-15 11:57:58 | Hozzászólások: 0 | 24.hu
Az elmúlt években 357 felnőtt embert ítéltek el Magyarországon gyermekpornográfiáért
2020-07-15 11:50:04 | Hozzászólások: 0 | 24.hu
A Fehér Ház kedden jelentette be, hogy Donald Trump amerikai elnök egykori tanácsadóját, Gorka Sebestyént tervezi kinevezni a Nemzetbiztonsági Oktatási Tanács (National Security Education Board) egyik tagjának, írja a CNN
2020-07-15 11:43:20 | Hozzászólások: 0 | 24.hu
Tipp: Kattints a képre a következő hír megtekintéséhez