Ha megnézi ezt a filmet, más szemmel tekint majd a mobiljára

| Cikk eltávolítása
Cimkék:
Ha megnézi ezt a filmet, más szemmel tekint majd a mobiljára

A történelem során még nem volt olyan, hogy ötven tervező, húsz és harmincöt év közötti fehér férfiak Kaliforniában, olyan döntéseket hoznak, amik kétmilliárd életre lesznek hatással. Kétmilliárd ember gondolatait fogják befolyásolni, csak mert egy tervező a Google-nél megmondta, hogyan fognak működni az értesítések, amire minden reggel ébredünk. És a Google dolgozóiként morális felelősségünk megoldani ezt a problémát

? mondja Tristan Harris, a Google korábbi dizájnetikusa a filmben elhangzó interjújában. Harrist úgyis emlegetik, mint a Szilícium-völgy lelkiismeretét. Az egykor a Gmailen is dolgozó férfit egy ponton elkezdte zavarni, hogy a szolgáltatásokat egyre addiktívabbá tervezik, ezért felhívásként elkészítette a fent idézett gondolatot is tartalmazó prezentációját, amit szétküldött a cég alkalmazottainak, abban bízva, hogy belülről tud elérni változásokat. A várt forradalom azonban elmaradt.

A Harris által felvetett problémára építette fel filmjét Jeff Orlowski rendező, aki korábban a klímaváltozás témájáról forgatta a Chasing Ice és Chasing Coral dokukat. A The Social Dilemma talán az eddigi legátfogóbb képet adó, tömegfogyasztásra szánt dokumentumfilm, ami a közösségi média széleskörű hatásairól szól, méghozzá úgy, hogy levetkőzi a közhelyeket és érdekfeszítően magyarázza el a főbb mechanizmusokat és összefüggéseket. Hogy az ártatlan kedvelések és posztok hogyan kúsznak be a társadalom szöveteibe egészen addig, hogy a platformoknak szerepe lehessen választások befolyásolásában, társadalmak polarizálásában, vagy akár olyan valós életbeli erőszakos cselekményekben, mint amilyen a mianmari vérengzés volt.

Társadalmi dilemma című sorozat jelenetképe

Az egész film nem titkolt célja a párbeszéd elindítása: mit fogunk tenni azért, hogy ne távolodjunk el még jobban egymástól, miközben saját valóságaink és igazságaink ütköznek? És mi köze ennek ahhoz, hogy a Facebookon néha lájkolunk és megosztunk valamit?

Tíz éve határozzák meg életünket a lájkokMár egy évtizede, hogy létezik a lájk gomb, ami átalakította az internet, és fontos dolgokra világít rá az emberekkel kapcsolatban.

Erről beszélnek a nagy techcégek egykori alkalmazottai interjúkon keresztül. Olyanok, akik vezetőként dolgoztak volt a Facebooknál, a YouTube-nál, a Google-nél és a Twitternél, de távozásuk óta élesen kritizálják a termékeket, amik létrehozásában nekik is szerepük volt. Justin Rosenstein például ott volt a lájk gomb születésénél, és bevallja: az eredeti cél az volt, hogy a gomb használója pozitív érzéseket kapjon, de akkor még senki sem látta előre a negatív oldalt. Hogy megértsük az összefüggéseket, a film a közösségimédia-függőségünk mögött húzódó okok magyarázásával fekteti le az alapokat.

Az emberi agy egy több ezer éves hardver, és a belénk kódolt vágyakat nem tudjuk megváltoztatni: szükségünk van a másokkal való kapcsolódásra, a visszajelzésekre, a figyelemre.

Mindezen gyengeségeinket használják ki azok a szolgáltatások, amik értesítésekkel, felbukkanó csetablakokkal, lájkokkal érik el, hogy megkapják a figyelmünket. A figyelmünk pedig maga az érték, így fog elénk kerülni minél több hirdetés, hiszen az adatkapitalizmusban maga a felhasználó a termék.

Terítékre kerül, hogy a begyűjtött és algoritmusok által elemzett adataink célja valójában az, hogy tudják a következő lépésünket, és minél több ideig lekössék a figyelmünket az ajánlott, ízlésünkhöz illeszkedő tartalmakkal. Amolyan digitális vudubaba készül rólunk, ami az interakciónknak köszönhetően egyre precízebbé válik. Elgondolkodtató pillanat, mikor maguk a techipar szakértőinek számító interjúalanyok is őszintén vallanak arról, hogy maguk is függenek egyes cselekedetektől: ki a Twitterre van ráállva, míg más a Pinterestre, annak ellenére, hogy maguk is tudják, hogy

ez a szolgáltatások tudatos tervezésének a csapdája.

A szakemberek gondolatai közt többször látni egy fiktív család életét a főbb problémák ábrázolásával, áthidalva az interjúforma kereteit. Hogyan válik katasztrofálissá egy vacsora, ha a gyerekektől elveszik a mobilt, vagy miként ragad el egy tinit a magány és a szorongás, ha értesítést kap arról, hogy az exének új kapcsolata van, végül hogyan kezd el YouTube-videók hatására radikalizálódni. Amikor sír a kiskamasz a fürdőszobában, miután számos kedves hozzászólás közt kap egy beszólást arról, hogy elefántfülei vannak. Ilyen aggasztó példákat pedig jó eséllyel maga a néző is tud említeni a közvetlen környezetéből.

A Facebook nem hallgatózik, csak van egy rólunk mintázott vudubabájaA Google egykori szakembere szerint annyira részletes a rólunk alkotott profil, hogy könnyen szimulálható, miről beszélgethetünk. ?Egy polgárháborútól tartok a leginkább?

A koronavírus-járvány idején is nyilvánvalóvá vált, hogy az információ-túltengésben mekkora ereje van az álhíreknek, amik valós életbeli erőszakos megmozdulásokhoz is vezethetnek, például 5G-s adótornyok rongálásához. De épp így probléma, hogy a dezinformációt egyes felek saját céljaiknak megfelelően, célzottan vethetik be a közösségi oldalakon keresztül. Míg a Facebook algoritmusokkal próbál küzdeni ez ellen, egy adattudós szerint ez sem fog megoldást jelenteni.

Van, ami a koronavírusnál is gyorsabban terjedNem csak a járvány, a tévhitek és az álhírek ellen is folyik a harc.

Ezzel kapcsolatban Roger McNamee, a Facebook korai befektetője megemlíti: amikor Oroszország a Facebookon keresztül célozta az amerikai felhasználókat, nem hackelésről volt szó, mivel csak azokat az eszközöket használták, amiket a Facebook legálisan lehetővé tett. A felelősséget Harris szerint tehát épp ezért a platformoknak kell vállalnia, és egyre sürgetőbb, hogy ezzel a döntéshozók is foglalkozzanak.

Harris szerint túlságosan erős lenne kijelenteni, hogy a technológia elemi veszélyt jelent, inkább arról van szó, hogy a legrosszabbat tudja kihozni belőlünk.

Mire már pont kezdenénk azon töprengeni, hogy mégis mit léphetnénk ez ellen, a szakértők megfogalmazzák, hogy két fő területen lenne tennivaló: a szolgáltatásokat etikusabban kell tervezni, és újra kellene gondolni a reklámokra épülő üzleti modellt. Például megadóztatni a cégeket az általuk gyűjtött adatok után, ami egyfajta korlátot szabna. Magának az egyszeri felhasználónak pedig annyit tudnak adni útravalóul, hogy minden kattintásunk egy szavazatot jelent. A legszélsőségesebben talán Jaron Lanier, a virtuális valóság úttörője, informatikus vélekedik: azt mondja többek közt, hogy csak azért se válaszd a YouTube által ajánlott videókat, de a legjobb, ha törlöd magad a rendszerből.

A The Social Dilemma szeptember 9. óta elérhető a Netflix kínálatában, bár a téma iránt érdeklődő felhasználók számára már jó eséllyel feldobta a a dokumentumfilmet az ízlésüket ismerő ajánlórendszer.

Mi az, hogy nincs fenn a Facebookon?! Valami baja van?A közösségi oldal nélkül is van élet, bár sokak számára elképzelhetetlennek tűnik az elszakadás.

Illusztráció: Társadalmi dilemma

Dömös Zsuzsanna korábbi cikkei Azonnal kapcsolja be ezt a funkciót, ha használja a Zoomot!Újabb infók szivárogtak a hajtogatható iPhone-rólMár mindenki használhatja a Google Chrome rég várt újítását
folytatás

Legkedveltebb hírek
A 43. héten az ötös lottó nyerőszámai:  1 12 54 55 67 Nyeremények: 5 találatos sze
2020-10-24 20:24:49 | Hozzászólások: 0 | FN -tech
103 éve, 1917. október 24-én kezdődött az első világháború olasz frontján a két éve t
2020-10-24 18:54:00 | Hozzászólások: 0 | Múlt-Kor
A Roborock S6 MaxV napjaink legjobb kínai robotporszívója: 2500 Pa szívóerő, 460 milliliteres portartály, 300 milliliteres víztartály, 5200 milliamperórás akkumulátor, akár 3 órás üzemidő, lézeres, bivaly processzor, szenzoros és kamerás tájékozódás, és e mellé jön döbbenetesen sok okosfunkció
2020-10-24 17:56:12 | Hozzászólások: 0 | FN -tech
A Microsoft folyamatosan fejleszti Edge böngészőjét: egy hamarosan érkező új funkció megkönnyíti a kedvenc weboldalak elérését
2020-10-24 16:03:00 | Hozzászólások: 0 | HVG
Nem tett le arról a Samsung, hogy még több vetélytársa legyen az Apple AirPods fülesének
2020-10-24 14:03:00 | Hozzászólások: 0 | HVG
Az űrszemét kérdése nem új keletű, a NASA már 2005-ben készített egy szimulációt, amelyben szemléletesen bemutatták, milyen tempóban szennyezzük a világűr hozzánk tartozó részét
2020-10-24 13:57:10 | Hozzászólások: 0 | FN -tech
Tipp: Kattints a képre a következő hír megtekintéséhez