Magyar modell: bizonygatják, hogy felkészültünk a második hullámra, de a szakadék szélén állunk

| Cikk eltávolítása
Cimkék:
Magyar modell: bizonygatják, hogy felkészültünk a második hullámra, de a szakadék szélén állunk

Az első hullámmal szemben csatát nyertünk, most szembe kell néznünk a második hullámmal. Most már fölkészültebben és tapasztaltabban, ráadásul felvértezve egy nemzeti konzultációval

? vezette fel Orbán Viktor szerdai bejelentését, amely nem okozott meglepetést: újabb korlátozások alig születtek, lényegében csak a szórakozóhelyek este 11 órás zárása a változás. A kormány célja a járvány második hullámának idején továbbra is az, hogy a gazdaság működjön, és a halálesetek száma alacsonyan maradjon.

A legfontosabb mutató nem az, hogy hányan betegszenek meg. Az emberi élet védelme a legfontosabb

? ismertette a kormányzati célt Gulyás Gergely is a múlt heti kormányinfón, eltérően a tavaszitól, amikor a fertőzések számát igyekeztek alacsonyan tartani minden eszközzel. Ez sikerült is, ám ezért az ország komoly árat fizetett, a második negyedévben 13,5 százalékos gazdasági visszaeséssel és összesen több mint százezer, a munkáját elveszítő emberrel.

A kormány tehát stratégiát váltott, átállva lényegében a svéd modellre, csakhogy annak néhány eleméről mintha teljesen megfeledkezett volna. Hiába bizonygatják a kormánytagok, hogy felkészültünk a második hullámra, a járványügyi rendszer láthatóan már az első hetekben elérte működőképességének határait: a hozzánk tömegével érkező olvasói visszajelzések túlterhelt mentősökről, elmaradó kontaktkutatásokról és karanténról, lassú vagy meg sem valósuló tesztelésről, napokat csúszó vizsgálati eredményekről szólnak.

Előre a svéd úton. De milyen út az?

Amikor megérkezett Magyarországra a második hullám, felvázoltuk, mi állhat annak a hátterében, hogy amíg a tavasszal szigorú korlátozó intézkedéseket vezetett be a kormány, az ősszel sokkal magasabb esetszámnál szinte csak a határokat zárták le, noha a behurcolás szeptember elején már alig volt tényező a vírus terjedésében. Mostanra az látszik, hogy a forgatókönyveink kombinációiból állhat össze az igazság: egyrészt a kormányban úgy mérték fel, hogy felkészültebb az egészségügy, másrészt arra juthattak, hogy a tavasszal túlzottan szigorú korlátozásokat hoztak, és a társadalmi-gazdasági károk nagyobbak lettek, mint a járvány miatti veszteség. Bár a nemzeti konzultáció részletes eredménye nem ismert, a miniszterelnök azt úgy foglalta össze: az emberek szerint az országnak működnie kell ? vagyis feltehetően a nagy többség kevesebb korlátozást szeretne, és egyelőre jobban fél a gazdasági következményektől, mint az egészségügyiektől.

Ezért léphetett rá a kormány a svéd útra. A svéd modell röviden összefoglalva annyit tesz, hogy totális lezárás nélkül igyekeznek minimalizálni a járvány terjedését: bevezettek ugyan korlátozásokat, de jóval kevesebbet, mint más európai országok, és nagyobb hangsúlyt fektettek az egyéni szabálykövetésre. A svédek célja ? hasonlóan ahhoz, amit most a magyar kormányfő hangsúlyoz ? az idősek védelme volt, igaz, elismerték, hogy ebben nem voltak sikeresek. Június közepére ötezren haltak meg a Magyarországhoz hasonlóan tízmilliós országban.

Azóta viszont változott a helyzet.

A fenti interaktív ábrán az látszik, hogy ha heti gördülő átlagban nézzük az új fertőzöttek számát egymillió lakosra vetítve, akkor a svéd első hullám elnyújtottabb volt, mint az olasz vagy a spanyol. A nyárra így a svédeknél lett rosszabb a helyzet, ám az ősszel úgy tűnik, hogy működött a taktika: más országokban most sokkal gyorsabban nőnek az esetszámok.

A halálozások száma miatt persze komoly és jogos kritikák érték a svéd kormányt, elsősorban Anders Tegnellt, a helyi Müller Cecíliát, de népességarányosan most már jobban állnak, mint az első hullám idején. Összefoglalva tehát vegyes a kép, amit tovább bonyolít, hogy a gazdasági adatokból sem következik, hogy a svédek nagyot nyertek volna különutas taktikájukkal.

Magyarország a nyár végén lépett ? az intézkedések alapján ?  erre az útra, és ? mint a fenti ábra mutatja ? a fertőzés hazai terjedésének sebessége mindjárt eléri a nyári svédországi állapotokat, és az egymillió főre vetített napi új fertőzésszámot nézve lassan elérkezünk oda, ahol Olaszország tartott a tavasszal. De lesznek-e emiatt olyan állapotok a budapesti kórházakban, mint március-áprilisban a bergamóiakban?

Védik az életet, de így is sok lehet a halott

A válasz sok tényezőtől függ, és mielőtt elkezdenénk ezeket kivesézni, vessünk egy pillantást az alábbi ábrára.

Bár az aktív fertőzöttek száma máris a tavaszi tetőpont ötszörösénél tart, a kormányfő szavaiból az következik, hogy a megbetegedések számával már nemigen foglalkoznak, a cél az idősek és a betegek védelme. Ezért zárták le a szociális intézményeket, rendeltek el látogatási tilalmat a kórházakban és az idősotthonokban. Mivel a koronavírus miatt elhunytak átlagéletkora Magyarországon 77 év, és az áldozatok jellemzően valamilyen krónikus betegségben is szenvedtek, ez érthető.

Kivált úgy, hogy az első hullámban főleg zárt intézményekben, idősebbek között terjedt a vírus, így arányaiban sokkal többen kerültek akkor kórházba a fertőzöttek közül. Az elhunytak száma ugyan viszonylag alacsonyan maradt, de sokkal kisebb fertőzésszámnál is többen haltak meg, mint ezekben a napokban. Egyelőre. Az utóbbi napokban ugyanis már a második hullámban is elindult egy szemmel láthatóan növekvő tendencia a halálozásoknál.

Ez nem meglepő, hiszen kutatók figyelmeztettek arra, hogy bár most még elsősorban a fiatalok között terjed a vírus (augusztus végén 32,5 év volt az új fertőzöttek átlagéletkora, míg a tavasszal 60 év körül alakult), az amerikai tapasztalatokból kiindulva a járvány átterjed majd a sérülékenyebb, idősebb generációkra is.

Most fiatal a legtöbb koronavírus-fertőzött, de ez hamarosan megfordulhatJelentős különbség a koronavírus-járvány első és második hulláma között, hogy sokkal alacsonyabb a betegek életkora, nemcsak Magyarországon, hanem egész Európában. A szakértők ugyanakkor egyetértenek abban, hogy ez nem marad így örökké.

Ha pedig az elhunytak száma hasonló ütemben nő, mint most, és igaz, amit Orbán előrevetített a decemberi-januári tetőzésről, akkor jóval több áldozat lehet, mint az első hullámban.

Gép van elég ? de ember is?

Mint említettük, a kórházban ápoltak aránya most jóval kisebb az aktív fertőzötteken belül, mint a tavasszal ? hiszen sokkal több a fiatal beteg ?, az abszolút számokat nézve azonban látszik, hogy elkezdtek egyre többen kórházi kezelésre szorulni.

És hiába esett a kórházban kezeltek aránya az április 50 százalékról szeptemberre 4 százalék alá, több tízezer fertőzöttnél a 4 százalék is komoly terhet jelenthet a kórházakban. Ha a tavaszi kórházkiürítési botrány nem ismétlődik is meg, mert felkészültebben kezeli a kormány a járványt, akkor is jelentős túlmunkát jelent majd a Covid-osztályok fenntartása, arról nem beszélve, hogy az egészségügyi dolgozók megfertőződése is egyre nagyobb kockázat.

A lélegeztetőgépre szoruló betegeknél hasonló tendencia mutatkozik, mint a kórházban ápoltaknál, de az ő számuk még e csoporton belül is elenyésző. Mégis, a Népszava információja szerint az ellátásra kijelölt két intézményben, a Korányi és a Szent László Kórházban annyi a súlyos beteg, hogy a ?lélegeztetőkapacitás betelt?. Mivel a kormány adatai szerint mindössze 21 koronavírusos van lélegeztetőgépen, miközben az idén 16 ezer új készüléket szereztek be (és jelenleg épp raktárt építenek az egyelőre fölöslegesnek látszó berendezéseknek), gyanítható, hogy a személyzet nem áll rendelkezésre. Szakértők sora mondta már el: a gépek kellő számú orvos és ápoló nélkül nem sokat érnek, márpedig a Népszava szerint a Korányiban 76 munkatársat várnak különböző pozíciókra.

Húszezer lélegeztetőgépre egyébként csak akkor lenne szükség, ha a tavaszinál 250-szer erősebb pusztítást végezne nálunk a koronavírus.

Brutális terhelés alatt a mentősök

Még ha az egészségügy felkészültebb is, mint a tavasszal, ez a legkevésbé sem mondható el a védekezés más szintjeiről.

Ezen az ábrán azt láthatjuk, miként kerültek elsöprő többségbe az aktív eseteken belül a hatósági karanténban levő fertőzöttek. Tavasszal a betegek körülbelül fele nem úszta meg a kórházat, ősszel viszont alig 10 százalékuk szorul kezelésre. A járvány kordában tartásához gyors és hatékony tesztelésre, illetve kiterjedt kontaktkutatásra lenne szükség. Itt kezdődnek a bajok.

Eltelt a hétfő, a kedd, a szerda, és nem kaptunk telefont a mintavételezésről. Ekkor már elég ideges voltam

? írta tapasztalatairól olvasónk, Adrienne, akinek a lányához érkezett ki meglehetősen lassan a mentő.

Számtalan olvasónk jelentkezett felhívásunkra, és a legtöbben ugyan ennyire hosszú várakozásról nem számoltak be, de amíg korábban átlagosan egy napot vártak a mentőre, ez az idő a fertőzöttek és a kontaktok számának növekedésével egyre nőtt. Az államilag akkreditált laborok pedig már ettől a tempótól is az összeomlás szélére sodródtak.

A laboros partnerünk végtelenül profin kezeli a hihetetlen nyomást, ami az utóbbi két hétben épült fel. Naponta bővítik a kapacitást, elkepesztő mennyiségű túlórákat csinálnak. Nem tudom, hogy a Nemzeti Népegészségügyi Központ, az ÁNTSZ és a többi állami szerv mi az istennel töltötte az eltelt 6 hónapot, de nem a második hullámra készültek az biztos

? írta Zoltán, egy magánegészségügyi szolgáltató vezetője.

Korábban arról mesélt többek mellett Ákos nevű olvasónk, hogy több száz kilométert utazó, hullafáradt mentős ment hozzá tesztelni. Gulyás Gergely kérdésünkre azt mondta, ez elszigetelt eset, nem is jó, hogy ilyen történik, ezért duplázták meg múlt héten a tesztelésre beosztott mentőautók számát. A helyzet azonban még mindig az, hogy az embereket megkérik a mentősök, hogy menjenek le az utcára vagy ki a lépcsőházba tesztelésre, mert annyira sok esetük van, hogy csak így képesek tartani a tempót.

Nagyon kemény ez így. Nem ismerek olyan mentőst, aki egy munkahelyen dolgozna, és ne túlórázott volna eddig is folyamatosan

? mondta Gábor, aki Budapesten dolgozik mentőautó-sofőrként.

A tesztelés tehát lassú, és a mintavételek száma nem is nő olyan ütemben, mint a fertőzés terjedése alapján indokoltnak tűnne.

Pedig ? mint a G7 cikkéből kiderült ? jelenleg az összes mintavétel nagyjából negyedét szervezik csak központilag, a mentőszolgálaton keresztül. A többit kórházakban, egyetemeken vagy magánszolgáltatóknál végzik. Az utóbbiak közül pedig már olyan is van, amely jelezte: a kormány által előírt 19500 forintos hatósági áron nem végzi el a vizsgálatokat, inkább felhagy a Covid-teszteléssel.

Hiába javasolták saját szakértői, az állam nem pörgette fel igazán a teszteléstA második hullám tanulsága, hogy nem azért van több fertőzött, mert több a teszt, hanem azért van több teszt, mert több a fertőzött. Ráadásul jelenleg az összes mintavétel nagyjából negyedét szervezhetik csak központilag, a mentőszolgálaton keresztül, a többit kórházakban, egyetemeken vagy magánszolgáltatóknál végzik.

A karanténnal is csak a baj van

A kormányhivatalok ? amelyeknek a karanténról és annak feloldásáról szóló határozatokat kell kiadniuk, azaz a járványügyi adminisztrációt végzik ? még így is nagyon el vannak maradva.

Hívtam őket kedden, hívtam őket szerdán, majd csütörtökön hosszú idő után kapcsoltak valakit, aki csak szabadkozott, hogy napi több száz emailen kell keresztülverekedniük magukat, úgyhogy nem tudja, mikor kapom meg a határozatomat

? mesélte Dávid, aki két negatív teszt birtokában szeretett volna szabadulni a karanténból.

Az övé még a jobbik eset, mert a karantén elrendelése is döcögősen megy. Rengeteg olvasónk arról írt, hogy már (szinte) le is járt a karanténja, mire azt elrendelték (volna). A kormányhivatalok munkaerőhiányát elnézve nem is csoda, hogy ekkora plusz teherrel ők sem tudnak megbirkózni. Azonban így a fertőzötteket és a potenciális fertőzötteket, még ha lenne rá idejük sem tudnák ellenőrizni a rendőrök, akiknek ez a dolguk.

A karanténkáosz gazdasági szempontból is súlyos probléma.

Ha a gyerekem miatt én és a feleségem is karanténba kerülünk, az még nem akkora baj, mert szellemi munkát végzünk, home office-ból is tudunk dolgozni. De aki ezt nem tudja megoldani? Az menjen el szabadságra? Vagy írják ki táppénzre? Vagy mit csináljon? Ráadásul ez újra és újra megismétlődhet

? háborgott Pali, akinek a gyerekének óvodájában ütötte fel a fejét a vírus, de a miskolci általános iskolához hasonlóan itt sem segített egyelőre a járványügy, a karanténpapírt is csak várják. Az otthon ragadókat egyébként a kormány sem kecsegteti semmi jóval, Kásler Miklós miniszter még a pedagógusok közül is csak azoknak ígért teljes táppénzt, akik a munkahelyükön kapták el a koronavírust.

Közel 30 ezer ember viszont már nem vár a karanténra, hanem benne csücsül, ami korlátozó intézkedések nélkül is akadályozza a gazdaság működését. Közülük a harmadukról bizonyosodott be, hogy fertőzött, ami sokkal nagyobb arány a tavaszinál.

A rendőröknek csak a kontaktkutatás hiányzott

Márpedig ha mindössze a karanténba kerülők kétharmada kontaktszemély vagy (egyre kisebb arányban) külföldről hazatérő, az felveti a kontaktkutatás működésének hatékonyságát. Hiszen hogyan működhetne jól a kontaktkutatás, ha sokkal nagyobb arányban kerültek tavasszal karanténba kontaktszemélyek, amikor zárt intézményekben terjedt a vírus, mint most, amikor olyan emberek (jellemzően fiatalok) adják tovább, akik rengeteg ismerőssel és ismeretlennel találkozhatnak minden nap az iskolában, munkában, a tavaszinál sokkal zsúfoltabb közlekedési eszközökön, ügyes-bajos dolgaik intézése vagy épp szórakozás közben.

Felhívtak a járványügytől, hogy majd keresnek a rendőrségtől a kontaktkutatás miatt. Azóta is várom, de holnap már lejár a karanténom

? mondta Sára.

Másokat hívtak ugyan, de mivel csak 48 órára megy csak vissza a kutatás, ezért már az sem érdekelte a rendőröket ? a protokoll alapján okkal ? , ha valaki három napja még gólyatáborban volt, mint arról egyik olvasónk írt.

Ahogy a mentőknél, és a kormányhivatalnokoknál, úgy a szintén gyakori létszámgondokkal küzdő rendőröknél sem meglepő, hogy a rájuk szakadt extra munka alatt fulladoznak. Van olyan olvasónk, akit a BRFK korrupcióellenes osztályáról hívtak a kontaktkutatás miatt. Emellett a karantén ellenőrzése is a rendőrség feladata lett; nehéz lenne rajtuk számon kérni, ha csak 2-3 naponta néznek rá valakire, bár olyanról is tudunk, hogy valakit egyáltalán nem ellenőriztek a rendőrök kényszerű otthonléte alatt.

Orbán azt mondja, mindenkit meggyógyítanak

Mindenki megnyugodhat, ha elkapja ezt a betegséget, meg fogjuk gyógyítani

? jelentette ki magabiztosan a miniszterelnök azon a napon, amikor itthon nyolcan haltak bele a koronavírusba. Ezt valószínűleg sokat fogják idézni a következő hetekben. Igaz, Orbán nem először vágja nagy fába a fejszéjét: április végén azt ígérte, három hónap múlva mindenkinek lesz munkája, aki a vírus miatt elvesztette az állását.

Úgy fest, a kormányfő megint mindent egy lapra tett fel: arra, hogy a magyar egészségügy a járvány szabadon eresztését is bírni fogja (jelenleg Európában csak Franciaországhoz mérhető a koronavírus hazai terjedése lakosságszám-arányosan). Ugyanakkor ? bár a kormány részéről mást sem hallani, mint hogy felkészültünk a második hullámra ? a valóság azt mutatja, hogy a szakadék szélén táncolunk.

Illusztráció: Csóti Rebeka /24.hu

folytatás

Legkedveltebb hírek
Gotham-ben tovább folyik a ?harc? az alvilág irányításáért, viszont az eddig Pingvin és Sofia között zajló játszmába immár James
2020-10-24 02:10:26 | Hozzászólások: 0 | Tények TV2
Az Újratervezők mindent a helyére tettek, a ház készen áll Molnárék fogadására
2020-10-24 00:10:59 | Hozzászólások: 0 | Tények TV2
Már csak az utolsó simítások vannak hátra, azonban néhány akadállyal nem számoltak az Újratervezők
2020-10-24 00:10:47 | Hozzászólások: 0 | Tények TV2
Zoltán el sem akarta hinni, hogy mindez megtörténik velük, ezért minden pillanatban egy picit attól fél, hogy egyszercsak fel fog ébredni az álomból
2020-10-24 00:10:38 | Hozzászólások: 0 | Tények TV2
Adásból kimaradt:Anna és Ádám szívderítő megszólalásaitól garantáltan te is elmosolyodsz majd!
2020-10-24 00:10:26 | Hozzászólások: 0 | Tények TV2
Adásból kimaradt: A Molnár család élményprogram keretein belül állatparkban járt, ahol testközelből is megszemlélhették a park lakóit
2020-10-24 00:10:17 | Hozzászólások: 0 | Tények TV2
Tipp: Kattints a képre a következő hír megtekintéséhez