A kutya sokkal több, mint az ember legjobb barátja

| Cikk eltávolítása
Cimkék:
A kutya sokkal több, mint az ember legjobb barátja
Csányi professzor és a kutyák: rátalált a hivatás

Dr. Kubinyi Enikő számára az állatok és a természet szeretete családi örökség, a biológia mint hivatás szinte predesztinálva volt a ?könyvmoly kislány? számára. Minden hozzáférhető természetrajzi könyvet elolvasott már a kezdetektől, a szobája tele volt állatokkal és növényekkel, a nyarait vidéken töltötte, év közben pedig a kelet-pesti panel lábánál saját kiskertjét művelte. Tizenhat évesen pedig a szülei tiltása ellenére is egy ? a saját spórolt pénzén vásárolt ? vizslakölyökkel ment haza. Megtarthattta.

Névjegy

Dr. Kubinyi Enikő biológus, etológus, az ELTE Etológia Tanszékének tudományos főmunkatársa. Több mint 80 tudományos publikáció szerzője, 2003-ban az Amerikai Pszichológusok Társaságának díjazottja, 2009-ben Junior Prima díjas, 2016-ban pedig az Európai Kutatási Tanács legrangosabb ösztöndíja, a Starting Grant nyertese, 2018-ban L?ORÉAL-UNESCO díjas. A kezdetektől hozzájárul a tanszék kutyákkal foglalkozó laborjának nemzetközileg is kiemelkedő eredményeihez, illetve világszinten egyedülálló és elismert Szenior Családi Kutya Program alapítója és vezetője.

Később az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Gimnázium biológia-kémia tagozatáról egyenes út vezetett az ELTE biológus szakára. Tapasztalatlan elsőévesként, az első szemeszter kezdetén tudta meg, hogy létezik etológia tanszék, és azt Csányi Vilmos vezeti.

Az internet előtti korban járunk, Csányi professzor sokat szerepelt a tévében, akkoriban (azóta is persze) igazi ?sztár? volt, én pedig nagy bátran elmentem hozzá. Éppen hallgatókat keresett az akkor induló kutyás kutatócsoportjába, egyből fel is fogadott szakdolgozójának Miklósi Ádámmal közösen. Ők inspiráltak, támogattak, ők indítottak el az etológusi pályán

? mondja a 24.hu-nak Kubinyi Enikő.

Fotó: Ivándi-Szabó Balázs /24.hu

Olvasmányaival és a vizslával töltött évekkel a háta mögött az átlagnál magasabb elméleti és gyakorlati képzettséggel érkezett Csányi Vilmos kutatócsoportjába: könnyen illeszkedett be, maradt és marad is a ?kutyás hagyománynál?. Nem mindenáron, most épp egy patkányokkal foglalkozó tanulmány társszerzőjeként is találkozhatunk a nevével, de az igazi szerelem a kutya.

És ez elsősorban nem emocionálisan értendő, hanem tudományos szempontból. A kutya sokkal több, mint az ember legjobb barátja, rendkívül sokoldalúan vizsgálható faj, és egészen egyedülálló akkor, ha például az ember, mint szociális lény evolúciójára vagyunk kíváncsiak, netán kognitív képességeink vagy betegségeink vizsgálata áll a fókuszban. Sőt, az etológiában nehéz lenne olyan területet találni, amelynek ne lenne kiváló alanya a kutya.

Aztán jöttek a farkasok

A tanszék indulásakor a Csányi professzor által kidolgozott módszerrel a kutyát a nyelv előtti emberi evolúció modelljeként kezdték használni. Azt keresték például, milyen viselkedéselemek teszik alkalmassá az emberi családba való beilleszkedésre, annak ellenére, hogy ?nem tud beszélni? ? feltételezésük szerint az emberek is ugyanezeket a készségeket, képességeket használták, amikor először csoportot alkottak.

Ebbe a kutatásba kapcsolódott be Kubinyi Enikő már egyetemistaként, és ahogy a témák sokasodtak, ő a szociális tanulás formáit vizsgálta, magyarán mit tanulhat egymástól ember és kutya ebben a nyelv nélküli kapcsolatban. ?Aztán jöttek a farkasok? ? utal a kutató a világ legtermészetesebb módján egy egyedülálló projektre a 2000-es évek elején.

Nagyon laikus megfogalmazással az etológusok azt akarták megtudni,

milyen változásokon ment keresztül a farkas, amíg kutya lett belőle, milyen új képességekre volt szüksége ahhoz, hogy beilleszkedjen az emberi közösségbe.

Nehéz feladat, hiszen felnőtt farkasokkal nem lehet kísérletezni, még az állatkerti példányok is félnek minden újtól, nem fognak természetesen viselkedni ?kísérleti? helyzetben.

Ezért a szakemberek néhány napos farkaskölyköket vettek magukhoz ? Kubinyi Enikő kettőt nevelt fel két év alatt. A kölyköket cumisüvegből etették tápszerrel, mindenhová magukkal vitték őket, velük is aludtak. így már alkalmasak lettek a különféle tesztek elvégzésére, az eredményekből számos, nemzetközi szintű publikáció született, a kutatásról film is készült.

?A kutya-farkas összehasonlítás azért nem lehetett 100 százalékos, mert a mai farkasok már nem ugyanazok, mint amelyekből a kutyák 20?30 ezer éve kialakultak. Évezredeken keresztül tudatosan és hatékonyan irtottuk, üldöztük őket, akik megmaradtak, félnek tőlünk és kerülik az embert. Bizonyos, hogy az ősi farkasok nem ilyenek voltak? ? jegyzi meg az etológus.

A robotkutya

A PhD-s évek közben Kubinyi Enikő ismét újabb tudományterület szülőszobájában találta magát: az etorobotika első életjeleinél bábáskodott. Ő maga úgy fogalmaz, egy szerencsés németországi találkozás vezette ide, de nyilvánvalóan nem csupán a csillagok együttállásán múlik, hogy egy etológust három hónapra meghívjanak a SONY egyetlen európai laboratóriumába, a híres Aibo robotkutya fejlesztői csapatába.

Itt a legőrültebb vizsgálatok mezőnyébe is sikerült bekerülnünk a videóval, amikor egy négy hónapos kutyus felborította Aibót, mi pedig a kolléganőmmel torkunk szakadtából kiabálva próbáltuk tőle megmenteni az akkor kétmillió forintot érő robotot.

Az etorobotika nem ért véget a kitérővel, az itteni sikerek hatására a tanszék részt vett egy európai uniós projektben: a cél olyan szociális robotok fejlesztése volt, amelyek viselkedésük egy részét a kutyáéra alapozzák.

A robotok viszont Enikő életében ma már a múltat jelentik, harmadik gyermeke születése után más témákkal folytatta a karrierjét: kutyaszemélyiségek, viselkedésgenetika és a legfontosabb, a Szenior Családi Kutya Program megalapítása 2016-ban. Utóbbi az unió fiatal kutatók számára kiírt legmagasabb szintű pályázata, az Európai Kutatási Tanács (ERC) Starting Grant elnyerésével valósulhatott meg.

Fotó: Ivándi-Szabó Balázs /24.hu Az ember és a kutya hasonlóan öregszik

Az időskori agyi elváltozásokat, szellemi hanyatlást és az európai népesség átlagéletkorának növekedését tekintve az ?öregedés folyamata? milliókat érintő, kurrens téma, egyre nagyobb kihívás az EU és minden fejlett állam számára. A kutyákon ez is remekül vizsgálható. Házi kedvenceink a gazdik és az orvostudomány segítségével ugyanis olyan kort élnek meg, ami a természetben vagy laborállatoknál elképzelhetetlen, és tudjuk, hogy náluk is megjelennek olyan, öregedéssel együtt járó változások, mint például a demencia.

Van okunk feltételezni, hogy az embernél és a kutyánál hasonló biológiai folyamatok állnak a háttérben, és mivel az ebek ?gyorsabban öregszenek?, ezeket rajtuk sokkal könnyebb megfigyelni

? magyarázza Kubinyi Enikő. Hozzáteszi, természetesen fordítva is igaz: az egészségesen öregedő kutyák is rendkívül sok információt hordozhatnak arról, esetükben miért nem indultak be a káros folyamatok.

E mellett fontos motiváció volt, hogy egyre több az idős kutya, mivel a társállatként tartott kutyák élethossza is megnőtt ? egy japán felmérés szerint például a szigetországban két évtized alatt négy évvel. Egészségük és jólétük biztosítása világszerte több százmillió gazdi számára jelent érzelmi, egyúttal kőkemény anyagi terhet.

A legjobb modell

Térjünk vissza még picit a modellállat szerephez: az etológus szerint a kutya kutatása minőségi változást jelent, továbblépést a hagyományos értelemben vett laborállatok szintjénél. Az öregedést laboratóriumokban sokkal egyszerűbb szervezeteken, sejtkultúrákon, fonalférgeken kutatják, a rágcsálók talán a legbonyolultabbak. A kutya több szempontból is közelebb áll hozzánk.

Fotó: Ivándi-Szabó Balázs /24.hu

Ökológiai megközelítésből nem zsákmányállat, hanem ugyanúgy a tápláléklánc csúcsán helyezkedik el, mint az ember, és biológiailag is közelebb áll hozzánk a rágcsálóknál. A családi kutyák életmódja, környezetük, az őket érő stressz, sokszor az étrendjük is egyezik a miénkkel. Nagyon fontos tényező emellett, hogy a populációban olyan mértékű természetes változatosság van jelen, ami laboratóriumban elképzelhetetlen.

Az emberi társadalmakra jellemző, az öregedési folyamatokban is megnyilvánuló variabilitás, amiből a jelenség biológiai hátterét megismerhetjük, mind megvan ebben az embernél egyszerűbben leírható, könnyebben vizsgálható szervezetben.

Három oldalról támadnak

A Szenior Családi Kutya Programban multidiszciplináris kutatócsoportot sikerült összehozni, az etológia mellett a genetikát és az idegtudományt. A projekt uniós támogatása öt évre szól, 2021-ben ér véget, a publikációk felsorolása is lehetetlen: csak 2020-ban, szeptemberig 19 publikációja jelent meg rangos szaklapokban, az idősödés során megváltozó kognitív folyamatok, memóriafunkciók romlása, a ?birtoklási vágy? hátterében álló gén feltárása, hosszan sorolhatnánk.

?Három, teljesen más nyelvet beszélő szakterület képviselőit egy asztalhoz ültetni, és az öregedést, ezt a bonyolult folyamatot három tudományterület irányából ?támadni?, ezt gondolom a legnagyobb eredménynek? ? fogalmaz Kubinyi Enikő.

Kívülállóként érdekesség, a tudomány számára érték, hogy a program során megtalálták Magyarország legidősebb kutyáit: Buksi Sárrétudvardiból 27, Kedves, a menhelyi eb pedig 22 évet élt.

A kutatók DNS-t gyűjtöttek tőlük, majd 850 átlagos élethosszú kutya mintáival hasonlították össze: mi lehet ennek a hosszú ? és nem mellékesen teljesen egészséges életnek ? a genetikai háttere? A vizsgálat módszerét kidolgozták, megneveztek egyes ezért felelős géneket, amelyeket az emberekben is meg lehetne keresni, de a tudományos igényű konklúzióhoz további matuzsálemek vizsgálata szükséges.

Fotó: Ivándi-Szabó Balázs /24.hu Agybank és új összefogás

Hogyan tovább? Kubinyi Enikő a Szenior Családi Kutya Programból a ?kutyaagybank? vonalat mindenképpen szeretné tovább vinni, rengeteg nemzetközi megkeresés érkezik ezzel kapcsolatban. A program részeként ugyanis létrehoztak egy ?kutyaagy- és szövetbankot?, magyarán elkezdtek építeni egy világszinten egyedülálló, nehezen és ritkán elérhető szövetmintákból álló gyűjteményt.

?A továbbiakban szeretném azt is kutatni, hogy a kedvtelésből tartott állatok valójában milyen szerepet töltenek be az emberek életében.

Tényleg mindenkire pozitív hatással vannak? Pontosan mi az, amit kapunk tőlük? Milyen áron nő a társállatok népszerűsége??

Kirándulás lesz a pszichológia és a szociológia területére is, de a kérdések ?szétszálazása? ismét több tudományterületet ültethet majd egy asztalhoz.

Kiemelt kép: Ivándi-Szabó Balázs /24.hu

folytatás

Legkedveltebb hírek
Nézd vissza a Pompon klub című filmet január 31-ig a Moziverzum oldalán!
2021-01-24 19:20:00 | Hozzászólások: 0 | Tények TV2
A havazás miatt Budapestre és kilenc megyére figyelmeztetést adott ki hétfőre az Országos Meteorológiai Szolgálat
2021-01-24 19:15:52 | Hozzászólások: 0 | 24.hu
Az RTL Híradója példákat is hoz arra, máshol hogyan tájékoztatják a közvéleményt a kormány tagjai
2021-01-24 19:15:00 | Hozzászólások: 0 | HVG
Az ellenzéki pártok újra előhúzták a múltfehérítés jolly jokerét, Soós Viktor Attila történészt kérdeztük a témában
2021-01-24 19:14:00 | Hozzászólások: 0 | Index.hu - Belföld
Tipp: Kattints a képre a következő hír megtekintéséhez