Olyan ez a járvány, mint az első világháború, az élet nem folytatódhat utána ugyanúgy

| Cikk eltávolítása
Cimkék:
Olyan ez a járvány, mint az első világháború, az élet nem folytatódhat utána ugyanúgy

?Február végén még mindenki tele volt tervekkel, majd egyszer csak beütött a pánik, a félelem. Érdekes volt látni, hogy a fejlett európai társadalmak hogyan reagálnak egy ilyen extrém helyzetre. Olaszországban például nagyfokú szolidaritást váltott ki az emberekből, a többség gyorsan beletörődött a teljes leállásba és a bezártságba? ? mondja Stefano Bottoni, akinek a szülei Bolognában élnek. Az olasz-magyar nemzetiségű történésszel legutóbb akkoriban, március második felében beszélgettünk.

Szerinte Olaszországban hamar kialakult az egyetértés arról, hogy a vírust bármi áron meg kell állítani, és úgy látja, a médiának ebben nagy szerepe volt, mert ?azt mégsem lehet, hogy az egész világ Bergamóról beszéljen, és azt lássák mindenhol, ahogyan a hadsereg szállítja el a halottak teli koporsókat?.

A második hullámmal kapcsolatban azonban mást tapasztal ? már mindenki tudja, mit lehet és mit nem, viszont az emberek nehezebben viselik el a korlátozásokat, mint a tavasszal. Szerinte ennek az oka lehet az is, hogy a kormány tagjai a nyáron arról beszéltek, még egy teljes lezárást nem tudnak elképzelni. Ehhez képest most nagyon közel állnak az olaszok ehhez, és már a déli országrészben is vannak vörös zónák.

Arról is beszélt, hogy Lombardiának az a része, amelyik az első hullámot nagyon megszenvedte, most nem olyan fertőzött, mint a tavasszal, vagyis valamekkora védettség kialakulhatott. Dél-Olaszországban viszont egyre nagyobb a baj. Ráadásul ott kegyetlenül meglátszanak az egészségügyi rendszer soha meg nem oldott problémái, Nápoly, Calabria például összeomlóban van ? magyarázza. Szóba kerül az is, hogy amíg Magyarországon nagyon kevés szakember nyilatkozhat, addig Olaszországban rengetegen megteszik. Ez egyfelől jó, az viszont nem megnyugtató, hogy mindenki mást mond a vírus terjedési szokásairól, a védekezésről, a védettség kialakulásáról vagy éppen az oltóanyagok hatékonyságáról. Ez aláássa az egészségügyi kormányzás és az orvostudomány iránti bizalmat is.

Abban azért egyetértés látszik, hogy az olaszok az orosz és a kínai vakcinát nem preferálják, de ezeket kivéve bármilyen ?nyugati? oltóanyagból bespájzolnának, még ha a lakosság egy része nem is szeretné beoltani magát ? mondja egy friss kutatásra hivatkozva. Hozzáteszi, az olasz kormány 2021-re egyelőre néhány millió dózist ígér, ezeket az egészségügyi dolgozók és a legveszélyeztetettebb idősek kapnák.

Bottoni minden nehézség ellenére azt látja, hogy bármennyire gyenge is az olasz kormány, és szerinte hiába Giuseppe Conte az egyik legkevésbé karizmatikus miniszterelnök, egyelőre helyt tud állni. Neki kell menedzselnie Olaszország egyik legnagyobb katasztrófáját, igaz, a tartományi vezetők és a köztársasági elnök súlyt vesznek le a válláról.

A második hullám egyik nagy tanulsága viszont a lakosság kiábrándultsága a túl szigorú kormányzati intézkedésekből

? mondja a történész, példaként hozva, hogy gimnazisták például az iskolák előtt követelik az online oktatás eltörlését, nem értik ugyanis, hogy miért kell őket bezárni. Szerinte amúgy is nagy kérdés, hogy mennyire lehet szabályozni a társadalmi érintkezéseket, mi az, amit még elfogadnak az állampolgárok, hol van az emberek tűréshatára, és meddig terjed az állam hatásköre.

A koronavírus-járvány miatt elrendelt iskolabezárások ellen tiltakozó tanulók a római Pilo Albertelli középiskola előtt. A felirat jelentése: a tudatlanság inkább gyilkol, mint a Covid. Fotó: MTI / EPA / ANSA / Giuseppe Lami

Nemrég hallotta, hogy virológusok, sőt maga a miniszterelnök arról beszélt, hogy karácsonykor is csak közeli rokonokkal lehet találkozni, és nem lenne szabad puszilkodni vagy ölelkezni. Mint mondja:

Ilyenkor az emberben felmerülhet a kérdés: ki ő, hogy megmondja nekem, melyik családtagommal találkozhatok karácsonykor, sokszor több hónapnyi kényszerű távollét után? Az emberek idegrendszere rossz állapotban van, világszerte egyre többen nyugtatókkal és alkohollal viselik csak el a bezártságot. Nem kellene ezt fokozni szükségtelen pánikkeltéssel, mivel a demokratikus államok biopolitikai természetű beavatkozása az egyének életében elképesztő méretűvé vált ? ráadásul békeidőben.

Orbán spirituális vezető lett

A történész szerint a magyar társadalmat és kormányt az első hullám ?kollektív illúzióba? ringatta, kialakult az a hozzáállás, hogy ?ez az egész nem a mi dolgunk, minket nem érint annyira?. Nyárra aztán mindenki felszabadult, amit utólag súlyos hibának gondol, szeptembertől pedig már a határzárnál komolyabb intézkedések bevezetését tartotta volna szükségszerűnek. Az iskolák részleges bezárását racionális lépésnek látja, viszont a második hullám szerinte egész Kelet-Európában megmutatta az államok működésének problémáit.

Amikor az államvezetés deprofesszionalizálódik, amikor fentről kevésbé elismert és alkalmas embereket neveznek ki, és mindezt tetézi egy krónikus szakemberhiány, abból ilyen kritikus helyzetben komoly problémák lesznek. Magyarországon erre jó példa, hogy van elegendő mennyiségű lélegeztetőgép, de nincsen, aki üzemeltesse.

A történész szerint az Orbán-kormány politikája sokkal neoliberálisabb, mint amilyennek tűnik, és ennek az egyszerű adófizetők, munkavállalók a fő áldozatai.

Az emberek fizetik a tb-t, de cserébe milyen szolgáltatást kapnak? Joggal kérik számon, hogy egyszer lenne szükségük korrekt ellátásra, és akkor sem kapják meg. Főleg a 40-50 éves korosztályra gondolok, akik általában nem mennek orvoshoz, de most nagyon kéne nekik a tisztességes ellátás, ami sokszor elmarad.

Bottoni komoly problémának tartja, hogy miközben a hazai magánlaborok gyakorlatilag csak a tünetmentes embereket tesztelik, addig a mentők öt napon belül érnek ki a 80 évesekhez, és sok olyan ember sincs letesztelve, aki tüneteket produkál, sőt adott esetben elég rosszul érzi magát.

Orvos vizsgál egy beteget a koronavírussal fertőzött betegek fogadására kialakított Covid Ortopéd-Traumatológiai Osztályon a fővárosi Szent János Kórházban. Fotó: Balogh Zoltán / MTI

Szerinte az országos tesztelés után északi szomszédunk járványgörbéje jelentősen megváltozott, és Szlovákia most ott tart, hogy ha minimálisan is, de lazításokban gondolkozhat. Bottoni szerint a magyar kormány két-három héttel korábban is szigoríthatott volna, de megjegyzi, utólag könnyű okosnak lenni. Szerinte a kormány nagyon sokáig kitartott amellett, hogy ?a gazdaságnak működnie kell?, csak aztán szembejött a valóság, és kiderült, hogy karácsonyra totális összeomlás jöhet.

A koronavírus elleni harc mellett folyik egy másik csata is, a kormány és az ellenzék között. Bottoni politikailag érthető lépésnek tartja, hogy ?a Fidesz egy utolsó szöget akar beverni az ellenzék koporsójába az önkormányzatok megfojtásával.? Igaz, nem csak Budapesten veri ki a biztosítékot néhány intézkedés, Győr és Székesfehérvár fideszes polgármesterének sem tetszik például az ingyenes parkolás és az iparűzési adó elvételének ötlete.

A történész szerint egyébként

Orbán Viktor egy spirituális vezető lett, vele magyar ember már nem nagyon találkozhat. Teljesen el van zárva a társadalomtól, a kritikus belső visszhangoktól, az utca emberétől. Olyan szakrális figura, akivel nem lehet mit kezdeni, kérdezni sem lehet már ? csak a parlamentben időnként, nagy cirkusz közepette. De egy polgármestert még mindig bárki elküldhet a fenébe, akár az utcán is. Ők még ott mozognak az emberek között, hallják a szidalmazásokat, és érzékelik a feszültségeket.

Azt is megjegyzi ugyanakkor, hogy bár a Fidesz most akarja bebiztosítani 2022-es győzelmét, ?amikor az alrendszerek nem működnek, amikor nincsen elegendő orvos, akkor lehet sorosozni, migránsozni és genderezni, de egy idő után ez már kevés lehet?. Főleg, ha vállalkozások mennek tönkre, tömegek maradnak munka nélkül, mert ?családok százezrei érezhetően rosszabb anyagi helyzetbe kerültek, mint egy évvel ezelőtt, és ezzel nemigen foglalkozik senki.?

Ugyanoda visszamenni nem lehet és nem szabad

A Belle Époque, a boldog békeidők vége. Ez az időszak választóvonal a globális történelemben, és körülbelül olyan hatásfokú, mint az első világháború kitörése

? válaszol a történész arra, milyen hatással lehet a koronavírus-járvány a világra. Szerinte elképesztő globális következményekkel járó természeti csapás ez, amely ? már látszik ? Ázsia bizonyos részeinek, kiváltképp Kínának a megerősödését hozza el.

Kína a napokban írt alá 34 országgal egy szabadkereskedelmi egyezményt, és ebben nincs benne az Egyesült Államok és Európa. Nem is Európa ellen irányul, egyszerűen csak már nem feltétlenül kell, hogy velünk számoljanak. Ez egy totális paradigmaváltás

? mondja Bottoni, aki szerint sok más mellett azt is érdemes átgondolni, hogy miért kell sok millió embernek naponta több száz kilométert ingáznia azért, hogy bezsúfolódjanak egy kis irodába egy felhőkarcoló huszadik emeletén. Jó ez, kell ez? ? kérdezi. Mint mondja, most kényszer alatt mutatkozik meg egy modell tarthatatlansága, ?az okosok pedig már nem azon dolgoznak, hogy hogyan lehet majd visszatérni a régihez, hanem azon, hogy kitalálják az újat?. Mert az nem kérdés, hogy az élet a vírus után már nem lehet ugyanolyan, mint volt, de azzal kapcsolatban nincsenek illúziói, hogy erősödik a társadalmi szolidaritás, vagy úgymond ?jobbak leszünk?.

Az első világháború tanulsága is az volt, hogy a világ nem mehetett vissza a régi kerékvágásába. És nemcsak azért, mert közben eltűnt néhány birodalom, hanem azért is, mert az emberiség fejlődése egy másik szakaszába jutott. Most megtapasztaltuk, hogy mik a korlátaink. Az emberiségnek rá kellett jönnie a gyengeségeire. Bármennyire fejlettek vagyunk, jön egy ismeretlen vírus, és bele lehet halni.

És hogy most miket kell mérlegelni, akár személyesen is?

Rengeteg ember nagyon sokat utazott különböző közlekedési eszközökön. Én is. De miért? Volt értelme elmenni évi 30 konferenciára, néha több ezer kilométert körbeutazva? Nem biztos. Most van idő gondolkodni ezeken. Sokaknak ? nekem is ? ez egy szorongással teli időszak. De meg kell tanulnunk, hogy mi az, ami feltétlenül szükséges, és miket engedhetünk el. Az ember nem lesz jobb, de ha a világ tud egy kicsit hatékonyabban, igazságosabban működni, akkor ez egy tanulság. Ugyanoda visszamenni nem lehet és nem szabad.

Lesznek persze vesztesei az új helyzetnek: a légitársaságok, a szállásszervezők, az autóbérléssel foglalkozó cégek például nem biztos, hogy jól jönnek ki belőle. De Bottoni szerint a világ átrendeződése legalább annyira izgalmas lesz majd a történészek számára, mint a katasztrófa elbeszélése.

Kiemelt kép: Torinóban felállított ideiglenes kórház üres sátraiban tesztelik a kihelyezett kórházi gépeket 2020. november 21-én. Fotó: Stefano Guidi / Getty Images

folytatás

Legkedveltebb hírek
Nemcsak hidegebb lesz, hanem havazás is várható.
2021-01-23 17:21:00 | Hozzászólások: 0 | Index.hu - Belföld
A Facebook oldalára kitett videóban búcsúzott a 101
2021-01-23 17:19:00 | Hozzászólások: 0 | Index.hu - Belföld
Tipp: Kattints a képre a következő hír megtekintéséhez