A képviselőház és a szenátus jóváhagyása után Donald Trump amerikai elnök is aláírta a doppingolás ellen született, úgynevezett Rodcsenkov-törvényt, amely így hatályba lépett.
A moszkvai doppinglabor korábbi vezetőjéről, az orosz állami doppingolást leleplező, majd az Egyesült Államokba menekült Grigorij Rodcsenkovról elnevezett törvény nem az illegális szereket és módszereket használó sportolókat bünteti, hanem a doppinggal kereskedőket, a doppingolás rendszerében részt vevő edzőket, vezetőket, kormányok vagy sportszervezetek tisztségviselőit, orvosokat, szakembereket. Az amerikai érintettségű események kapcsán megbukott ?dopping-összeesküvők? akár egymillió dollár bírságot és tíz év börtönbüntetést is kaphatnak.
A törvény már az előkészítés szakaszában heves vitát váltott ki és konfliktusos helyzetet teremtett az Egyesült Államok és a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) között. Washington többször is hatástalannak ítélte a WADA tevékenységét, a szervezet megreformálását szorgalmazta, idővel pedig kilátásba helyezte azt is, hogy megvonja támogatását az ügynökségtől, melynek működési költségeit felerészben a Nemzetközi Olimpiai Bizottság, felerészben pedig a WADA-kódexet aláíró országok kormányai állják.
Legnagyobb befizetőként az Egyesült Államok 2020-ban 2,7 millió dollárral járult hozzá a WADA költségvetéséhez.
Ezzel együtt is a WADA rendre ellenérzésének adott hangot az amerikai törvénytervezet miatt:
szóvá téve, hogy az Egyesült Államok ?területein kívüli? joghatóságként akar fellépni a doppinggal szemben szerte a világban kifogásolta azt is, hogy a törvény a bíróság elé állíthatók köréből kiveszi az amerikai profi sportokban (baseballban, amerikaifutballban, kosárlabdában, jégkorongban) érintetteket, mert washingtoni érvelés szerint e profi ligák nem tartoznak a WADA hatálya alá, annak kódexe nem vonatkozik rájuk.Kiemelt kép: Donald Trump a Fehér Házban 2020. december 3-án
Fotó: Brendan Smialowski / AFP