Nem intézhetjük el annyival, hogy ?aki hülye, haljon meg”

| Cikk eltávolítása
Cimkék:
Nem intézhetjük el annyival, hogy ?aki hülye, haljon meg”

A 2020-as év többé-kevésbé mindenki számára nyomasztó volt, ha másért nem, hát a világjárvánnyal kapcsolatos információdömping, a bizonytalan helyzet és a megosztottság miatt. Február másodikán az egészségügyi világszervezet (WHO) az új koronavírus kapcsán az infodemic (az információ és a pandémia összevonásából), magyarul talán a furcsán hangzó ?infodémia? fogalmát használta arra az állapotra, amit az eddig nem tapasztalt információs túltengés alakított ki a neten. Útjukra indultak a kártékony kamutanácsok, elkezdtek terjedni a feltevések, miszerint az 5G-s mobilhálózatoknak közük van a koronavírushoz, a Microsoft-alapító Bill Gates vált a konteósok mumusává, és aktivizálták magukat a járványszkeptikusok és a maszkellenesek is ? a közösségi média világnézeteket elmozdító aknamezővé vált.

A káosz közepén egy világ várta lélegzetvisszafojtva a vakcina kifejlesztését, de most sem lehet hátra dőlni. A szkepticizmus első számú tárgya már az oltóanyag, melynek ellenzői a rövid idő alatt kifejlesztett ellenszer lehetséges mellékhatásai miatt várnának ki több évet, vagy homlokegyenest ellenzik a beadatását. Vannak, akik a kontrollról kialakított képektől szoronganak: attól tartanak, hogy az oltással chipet juttatnak beléjük, a vírus csak egy politikai eszköz, vagy hogy a cél az autonómia teljes kiiktatása ? ezek a leggyakoribbak az oltást övező konteók közül.

Ezért az orvosok a tudomány által alátámasztott tényeket tartalmazó, edukációs célzatú videókkal próbálják elmagyarázni, miért nincs okunk rettegni a vakcinától, ami most egy feljebbvaló célt is szolgál: hogy megszabaduljunk a vírustól. Jelenlegi állás szerint nincs más mód az újabb hullámok megelőzésére, mint a megfelelő mértékű átoltottság.

Kapcsolódó Magyar virológus: ezért bízom a vakcinákban Kemenesi Gábor egy Facebook-videóban beszél az új koronavírus elleni vakcinák körül tapasztalható aggodalmakról.

A viták elsődleges harcmezeje nem meglepő módon az internet, azon belül is főleg a Facebook, ami köztudottan küzd az álhírek és a kétes forrású tartalmak problémájával, és itt alakulnak ki a legvérmesebb, egymásnak vagy a másik anyjának halálát kívánó kommentháborúk. De ha leszakadunk a világhálóról, offline is belefuthatunk abba a helyzetbe, hogy valaki nagyon nem ért velünk egyet. Míg a neten egy vállrántással letudható a dolog annyival, hogy ?aki hülye, az haljon meg?, egészen más megvilágításba kerül a dolog, ha egy családtagunk gondolja az ellenkezőjét annak, amit mi. Ekkor pedig felmerül a kérdés, hogyan érdemes kommunikálni és közelíteni egymáshoz a nézeteinket úgy, hogy az ütköző igazságaink ne emeljenek közénk falakat egy szociálisan egyébként is izoláltabb időszakban.

Konteó mindig volt, van, lesz

Mindenre van egy összeesküvés-elmélet. Az összeesküvés-elméletek átszövik a levegőt, amit belélegzünk (chemtrail), a gyógyszereket, amit beszedünk (tele vannak méreggel és a gyógyszergyárak érdekeit szolgálják), a vizet, amit iszunk (ezekben meg tudatmódosító részecskék vannak). Rob Brotherton pszichológus Suspicious Minds című könyvében rávilágít, hogy az emberek jelentős része többé vagy kevésbé összeesküvéselmélet-hívő.

Az aktuális oltásellenességgel kapcsolatban vannak friss magyar adatok is a Társadalomtudományi Kutatóközpontnak köszönhetően. A központ által végzett három kutatásból egyértelműen kiderül, hogy itthon nagyon erős a bizonytalanság: sem a szakembereknek, sem az orvosoknak nem hiszünk a koronavírussal kapcsolatban, a politikusok kommunikációjának megítélése pedig még ennél is rosszabb. A védekezésben általában leginkább az orvosokra és a tudományos szakértőkre hallgatnak az emberek, az oltásoknál azonban megnőtt azok száma, akik saját bevallásuk szerint senki tanácsát nem fogadják el, csak a saját fejük után mennek (a válaszadók 15,7 százaléka nyilatkozott így). Talán nem meglepő, hogy ezen csoport háromnegyede oltásellenesnek vallja magát.

Kapcsolódó Felsőbbrendű szabadságharcosoknak hiszik magukat a magyar oltásellenesek Körkép az itthoni oltásellenes táborról.

A decemberi adatok alapján itthon nagyon magas az oltásellenesség aránya: a TK reprezentatív telefonos kutatása kimutatta, hogy a felnőtt lakosság 35 százaléka semmilyen vakcinát nem kér, 17,6 százalék bizonytalan, a válaszadók 47,3 százaléka oltatná be magát biztosan legalább egy vakcinával. Ez azt jelenti, hogy a felnőtt lakosságnak kevesebb mint a fele támogatja a koronavírus-vakcinát.

Marjai János / 24.hu

Brotherton szerint az összeesküvéselmélet-hívőkkel kapcsolatban van egy olyan sztereotípia, hogy jobbára középkorú, alacsonyabban iskolázott férfiakról van szó. Az eddigi felmérések szerint viszont körülbelül ugyanannyi konteós nő van, mint férfi, és az iskolázottság, valamint a vagyon sem lényegesebben fontos. Még professzorok, tudósok és elnökök is hihetnek összeesküvésekben, bármilyen korosztályból.

A pszichológus szerint konteókban hinni nagyon is emberi dolog, azok mindenkivel rezonálnak bizonyos szinten, mivel egy védelmi mechanizmusról van szó: félünk az olyan dolgoktól, amikről nincs elég tudomásunk, és amiket nem tudunk megmagyarázni. Erre természetesen a hiteles forrásokból való tájékozódás lehet az ellenszer. Jobb viszonyítási pontunk nincs, mint a tudományosan igazolt tények és a szakemberek útmutatása, hiszen az emberiség eddigi történelme során is rájuk támaszkodva sikerült átvészelnünk korábbi kórokat.

A másik nem fog egy csapásra mást gondolni

A dezinformációval és a koronavírusos álhírekkel kapcsolatban a Facebook tavaly átállt arra a stratégiára, amit visszaható tájékoztatásnak nevez: hiteles információk előtérbe helyezésével próbálja semlegesíteni a tévesek hatását. Erre szolgál a hírfolyam tetején bevezetett információs doboz, ami sok külföldi országban a WHO oldalára irányít, nálunk pedig a kormány hivatalos koronavírusos tájékoztató oldalára. Kmetty Zoltán, a TK tudományos munkatársa szerint az oltási kedvet is leginkább azzal lehetne növelni, ha nem politikusok kommunikálnának egy alapvetően tudományos témáról, hiszen, ha egy kérdés politikai környezetbe kerül, már elvész nagyon sok dimenziója, továbbá félrevezető lehet. A szakmai diskurzushoz kellene visszatérni a politikai helyett.

Magánemberként a hétköznapokban sincs annál több eszközünk, minthogy próbáljuk valamennyire emberi hangnemben megvitatni, mit miért gondolunk úgy, ahogy. Az időzítés sem elhanyagolandó, nem feltétlen a vasárnapi ebéd a megfelelő terep ilyen súlyú nézeteltérések megvitatására. Jovan Byford, az Open University pszichológusa szerint a konteóknak van egy nagyon erős érzelmi dimenziója, nem pusztán arról van szó, hogy valami igaz vagy sem. E mögött még húzódnak olyan érzések, mint a düh, a felháborodás, a neheztelés az iránt, ahogy a világ működik.

A Massachusettsi Műszaki Egyetem Technology Review szaklapja konteókat elemző Reddit-fórumok adminisztrátoraival és összeesküvés-elmélet-kutatókkal is megvizsgálta, hogyan érdemes kommunikálni és kulturáltan közeledni egymáshoz, ha egy számunkra fontos emberrel kerülünk vitába.

Beszéljünk mindig tisztelettudóan: amíg nem emberi hangnemben és kellő empátiával szólítjuk a másikat, nehéz lesz elvárni, hogy mi is ezt kapjuk vissza, és figyelemre érdemesnek tartsák a mondandónkat. Ha azt éreztetjük a másikkal, hogy hülye, akkor valószínűleg ugyanígy fog ő is viselkedni velünk, mivel ő meg arról gondolja, hogy hülye, aki vele nem ért egyet. Válasszunk inkább privát csatornát a vitára, ne pedig a közösségi médiát. A szemlélődésre terepet adó interneten számolni kell a csoportnyomással is, így egy kommentszekció nem feltétlen a legjobb hely, hiszen ott mindenki győzni akar. Érdekes helyzetet idézhet elő, ha a másik felet megkérdezzük arról, minek a hatására változna a véleménye adott kérdéssel kapcsolatban. Aki egyértelműen azt válaszolja erre, hogy semmi nem befolyásolná, annak vélhetően teljesen mindegy, mit mondunk. George Lakoff nyelvész megközelítése, hogy építsük fel úgy a mondandókat, hogy elismerjük a konteó azon részét, aminek van valóságtartalma, majd megmagyarázzuk azt is, ami nem igaz. Ha például valakivel az 5G konteóról beszélünk, akkor felépíthetjük úgy a beszélgetést, hogy igen, a koronavírus valóban levegőben terjedő vírus, ami azt jelenti, hogy tüsszentéssel, köhögéssel, részecskékkel terjed. De mivel a vírusokat nem szállítják a rádióhullámok, ezért az 5G sem terjeszti. Vagy használjuk a szókratészi kérdezést, azaz tegyünk fel olyan kérdéseket, ami a másik felet kutatásra készteti. Stuart Johnson, a Reddit ChangeMyView moderátora szerint a fórumon tapasztalta, hogy ez a leghatékonyabb, mert ilyenkor az emberek elkezdenek forrásokat keresni, amelyekkel alátámaszthatják a gondolataikat. így könnyebb felfedezni az ellentmondásokat, és felderíteni, hogy milyen kétes forrásokból (mondjuk koholt YouTube-videókból) szerzik a híreket a fórumozók. Ha idősebb emberekről van szó, érdemes velük tisztázni azt is, hogyan működnek a hírfolyamok, az algoritmusok, mi az a szűrőbuborék. Fogadjuk el, hogy vannak emberek, akik semmiképp nem akarják meggondolni magukat a tények ellenére sem. Mert ha jobban belegondolunk, valószínűleg minket is nehéz lenne meggyőzni a saját igazunk ellenkezőjéről.

Persze mindez rengeteg befektetett idő, türelem és energia. Naiv dolog lenne azt feltételezni, hogy egyetlen párbeszéddel megváltoztatjuk a másik fél hiedelmeit, hiszen az emberek nem fognak egyik pillanatról a másikra megváltozni, ezt nem is várhatjuk el. Azonban kicsit odébb mozdíthatjuk a perspektívákat, rávilágíthatunk a gyengébb pontokra, ami a lassú víz partot mos elvét követi. Mindezt úgy, hogy nem harapjuk át közben a másik torkát.

Dömös Zsuzsanna további cikkei Egy játékgép megzavarodott, aztán jött az év eddigi legmenőbb autós üldözéseFeladta a harcot a robotvakond, nem fúrja tovább a MarsotKözeleg a YouTube vásárlós funkciója

The post Nem intézhetjük el annyival, hogy ?aki hülye, haljon meg" first appeared on 24.hu.

folytatás

Legkedveltebb hírek
Nagyon fontos telefonszám, de átok sújtja. Kérjük, ismételje meg hívását később.
2021-03-07 12:57:00 | Hozzászólások: 0 | HVG
Összegyűjtöttük egy cikkbe a hét legérdekesebb, legolvasottabb technológiai és tudományos témáit
2021-03-07 12:00:00 | Hozzászólások: 0 | HVG
256 éve, 1765. március 7-én született Chalon-sur-Saône-ban Joseph Nicéphore Niépce francia katonatis
2021-03-07 10:21:00 | Hozzászólások: 0 | Múlt-Kor
Fogászatban használt röntgenkészülékkel lestek be 17
2021-03-07 10:03:00 | Hozzászólások: 0 | HVG
1494. június 14-én a Francia Királyság területén fekvő Clermontban letartóztattak egy disznót,
2021-03-07 08:26:00 | Hozzászólások: 0 | Múlt-Kor
Három és fél évszázaddal ezelőtt, 1665-ben egy pusztító járvány söpört végig Anglián, amely csak Londonban a lakosság negyedét, 100 ezer áldozatot követelt
2021-03-07 08:03:00 | Hozzászólások: 0 | HVG
Tipp: Kattints a képre a következő hír megtekintéséhez