Az emberek nagy része nem támogatja a kötelező oltást

A többség tájékozottnak érzi magát, ugyanakkor nehezen igazodik el az információk között. A kutatás szerint a 16-59 közötti korosztály közel kétharmada tájékozottnak érzi magát a vírushelyzettel kapcsolatban. A legtöbben internetes portálokról tájékozódnak (75%), a tévéműsorokat a válaszadók fele jelölte meg tájékozódási pontként, minden más lehetséges forrás jóval kisebb szerepet játszik. Abban nagymértékű egyetértés van, hogy a hiteles szakértők nyilatkozatai (67%) és a nyilvánosság számára elérhető részletes ismertető anyagok (64%) segítenék leginkább a tájékozódást. A legtöbben a háziorvosuk és szakorvosuk véleményét kérnék ki az oltással kapcsolatban. A háziorvost az idősebbek jelölték az átlagnál nagyobb számban (66%), a fiatalok esetében a szakorvosok kaptak nagyobb pontszámot. A szociális háló (család, barátok) befolyása a fiatalabbak (16-29) számára fontosabb, mint az idősek számára.

A megkérdezettek közel kétharmada nehezen igazodik el a nyilvánosságban megjelenő az oltásról szóló információk között.

Az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők számára lenne a legfontosabb egy konzekvens kommunikáció, míg az iskolai végzettség növekedésével ez a bizonytalanság érzet csökken.

Mindössze a válaszadók 5 százaléka gondolja úgy, hogy nincs egészségügyi kockázata az oltásnak. Ezzel párhuzamosan nagyon magas bizonytalansági szint tapasztalható: a megkérdezettek 40 százaléka nem tudja megítélni milyen egészségügyi kockázata van az oltás beadatásának.

Egészségügyi szempontól a nők, a fiatalok és az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők ítélik kockázatosabbnak az oltást az átlagosnál, míg a diplomások és az idősek a nagyon alacsony választ jelölték az átlagosnál többen. A megkérdezettek kétharmadának van személyes fenntartása is a vakcinával kapcsolatban. Alacsonyabb szint csak a fővárosban élők és diplomások között tapasztalható.

Az oltással szembeni legfőbb bizalmatlansági érv, hogy nem volt elég idő az alapos kipróbálásra (72%), illetve, hogy túl gyors volt a fejlesztési fázis, így nem sikerülhetett tökéletesre a vakcina (64%). A válaszadók több mint fele szerint (52%) súlyos mellékhatásai lehetnek az oltásnak. A válaszadók ötöde mondta azt, hogy sosem lehet megbízni a nagy gyógyszergyártókban.

November közepén a vizsgált körben mindössze 17 százalék nyilatkozott úgy, hogy beadatná a vakcinát, ez január közepére 25 százalékos hajlandóságra emelkedett. Az oltást elutasítók aránya ugyanakkor ugyanúgy 36 százalékon áll, ahogyan a két hónappal ezelőtti felmérés alkalmával. Az oltási hajlandóság növekedése a korábban bizonytalan táborból táplálkozott (az 47%-ról 39%-ra csökkent ebben az időszakban.)

Az elutasítottság a fiatalok és az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők között magasabb az átlagosnál.

A budapestiek és a diplomások között magas az oltási hajlandóság. A férfiak és a nők között kisebb, de nem szignifikáns eltérés tapasztalható az oltás elfogadottságával szemben. Az életkor növekedésével nő az elfogadottság, de szignifikáns eltérés csak a legfiatalabbak esetében található.

A döntés meghozatalával kapcsolatban a vakcina származási országát, mint befolyásoló tényezőt mindössze a válaszadók 47 százaléka jelölte meg. A döntést elsősorban a szakszerűen összeállított, részletes és a széles nyilvánosság számára elérhető információk befolyásolják (82%). Az oltásról szóló sajtóhíreket mindössze a válaszadók 13 százaléka jelölte meg mint döntéstámogató forrást.

Az elutasítók negyede kifejezetten vírustagadó, de az elutasítás okai sokfélék lehetnek.

A biztonsági aggodalmakról az elutasítók közel kétharmada számolt be, információ hiányról a felük. Az elutasítók közel 40 százaléka bizalmatlan az oltásokat készítők, terjesztők iránt.

A megkérdezettek több mint háromnegyede (76%) elutasítja az oltás esetleges kötelezővé tételét. Ugyanakkor az oltási hajlandóság pozitív ösztönzőkkel történő növelése is inkább elutasított a megkérdezettek körében. Negyedük támogatná, hogy bizonyos előnyökkel, juttatással járjon az oltás beadatása, negyven százalék nem értene egyet ezzel. Az arányok hasonlóak a ?negatív ösztönzők? esetében is: a válaszadók negyede megértené, ha az oltást elutasítók bizonyos tevékenységek végzésében nem vehetnének részt (például utazás, rendezvények), az elsöprő többség ezt kirekesztőnek és elfogadhatatlannak érezné.

The post Az emberek nagy része nem támogatja a kötelező oltást first appeared on 24.hu.