Tiborcz István a társszerzője az Adria-palotáról készült könyvnek

| Cikk eltávolítása
Cimkék:
Tiborcz István a társszerzője az Adria-palotáról készült könyvnek

A Fiumében született Adria Magyar Királyi Tengerhajózási Részvénytársaság kora egyik legnagyobb vagyonnal rendelkező? a magyar teherhajózás egyik legfontosabb, a világ minden nagy kikötőjével összeköttetésben lévő ? vállalataként a századfordulón úgy döntött, hirtelen világvárossá vált Budapesten építi fel a fényűző palotáját.

Az ekkoriban kialakuló Szabadság tér, illetve a lassan elkészülő Országház között megszülető óriás a Szabó Ervin Könyvtár mai központi épülete (Wenckheim-palota), illetve a Stefánia Palotát is megálmodó Meinig Artúr tervei szerint 1902-re készült el, díszes homlokzata mögött pedig elképesztő részletek bújtak meg: Tardos Krenner Viktor mennyezeti freskói, a márvány főlépcsőház, a gazdagon díszített termek, illetve az irodaterületekhez kapcsolt bérház lakásai csodával határos módon nem egyszerűen csak túlélték az elmúlt közel százhúsz évet, de az értékes részletek többsége is megmaradt.

A cég az első világháború után már nem tudta visszanyerni az egykori fényét, így egyre kisebb hányadát használták. Az épület a kommunista hatalomátvételt követő négy és fél évtizedben számos lakót, vállalkozást, illetve csoportot látott: hosszú időn át az Expressz Ifjúsági és Diák Utazási Iroda központja, a Magyar Partizán Szövetség, illetve a Heim Pál Gyermekkórház Fogszabályzási Osztálya foglalta el a főlépcsőházból nyíló szobákat. A ház a rendszerváltás után irodisták, fogorvosok, illetve fiatal páciensek helyett az egyre nagyobb számban Magyarországra érkező filmeseknek adott teret, így a szépségei világhírűvé váltak ? anélkül, hogy a legtöbben tudták volna, hol készültek a felvételek.

A mindeközben egyre romló állapotú épület az elmúlt három évtizedben többször is gazdát váltott, 2019 elején pedig ? néhány, ma is magántulajdonban lévő lakás kivételével ? a miniszterelnök veje, Tiborcz István tulajdonában lévő BDPST Group tulajdonába került, azzal a céllal, hogy

a földszintjén üzlethelyiségeket, a felsőbb szinteken pedig lakásokat és irodákat alakítanak ki.

A projekt valóra válását azóta a rászoruló mikro-, kis- és középvállalkozások részére meghirdetett kedvezményes állami hitellel is segítő államnak köszönhetően az épület idén talán már megnyitja a kapuit, így a beruházó most Hazának használj! – Az Adria-palota története címmel kétszázharminc oldalas, számos fotót magában foglaló kötetet jelentetett meg.

Ez a tény önmagában talán csak keveseket mozgat meg, a szerzőket látva azonban ez gyorsan megváltozik, hiszen a témában korábban számtalan írást közlő, sőt, a fiumei magyar kereskedelmi tengerészet történetét (Pelles Mártonnal közös) kötetben összefoglaló, ma a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum főigazgató-helyetteseként működő Dr. Zsigmond Gábor mellett

Tiborcz István neve is feltűnik a borítón.

A kétnyelvű könyv megjelenésének hírét Zsigmond saját Facebook-oldalán tette közzé, posztjában így fogalmazva:

2019-ben lett új tulajdonosa a Szabadság téri Adria-palotának, és szinte azonnal nekiálltunk egy izgalmas, két éven át tartó intenzív közös munkának. István számára is egyértelmű volt, hogy nem elég ?csupán? méltó módon felújítani a házat, hanem meg kell menteni ennek a páratlan palotaépületnek a soha meg nem írt történeteit is. Ez az épület ugyanis 120 évnyi magyar történelmet rejt, megépítésekor a főváros egyik legnagyobb presztízsű lakó- és irodaháza volt, az építtető Adria társaság hajói pedig ekkor már Fiuméből Nyugat-Európa, Észak-Afrika és Brazília kikötőibe is járták. Később működött itt jó nevű kávéház, itt került sor Magyarország legnagyobb fegyveres bankrablására, volt aztán az épületben hadifogolyiroda, partizánközpont, utazási iroda, óvoda, és forgattak hollywoodi sztárprodukciókat is. Mindeközben itt, a pesti City szívében, a Parlament szomszédságában Magyarország történetének meghatározó és különös figurái laktak: köztiszteletben álló mágnások, politikusok, értelmiségiek, akiknek sorsa, üzleti sikerei, családi drámái húsbavágóan hétköznapivá, megélhetővé teszik a boldog békeidőket, Trianont, a Horthy-korszakot, a vészkorszakot, vagy a kádári világot. Ezernyi történet van a vakolatok alatt. Egyetlen épület, százhúsz év történelem. […] Most hosszas közös kutatómunka, egymást inspiráló beszélgetések után egy különös értékmentés részesei vagyunk: egy épület és annak történetei egyszerre menekülnek meg, egyszerre kapjuk vissza őket. Remélem minél több ilyenről fogunk még hallani.

The post Tiborcz István a társszerzője az Adria-palotáról készült könyvnek first appeared on 24.hu.

folytatás

Legkedveltebb hírek
A Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára szerint a mikro- és kisvállalkozásnak érdemes megfontolniuk az átalányadóra váltást
2021-12-04 14:23:57 | Hozzászólások: 0 | Népszava
Az orbáni rezsim gátlástalan, sokszor embertelen, kizárólag a saját gazdagodásának és hatalmi vágyainak követelménye mellett hozott döntései során Orbán Viktort sosem érdekelte, hogy ezen intézkedések a saját szimpatizánsi körének, vagy akár tagságának jogfosztását, és/vagy agyagi kifosztását is eredményezte, és eredményezi ma is nap, mint nap
2021-12-04 14:00:00 | Hozzászólások: 0 | Népszava
Filozofikus és a mindennapi életet megjelenítő költemények váltakoznak Krusovszky Dénes új, gyerekeknek szóló, Azóta őzike című verseskötetében, amely a háromgyerekes család karantén-mindennapjaiból született
2021-12-04 13:30:00 | Hozzászólások: 0 | Népszava
James és Jennifer Crumbley ellen pénteken adtak ki elfogatóparancsot, azután, hogy gondatlanságból elkövetett emberölés miatt vádat emeltek ellenük
2021-12-04 13:17:00 | Hozzászólások: 0 | Népszava
De vajon a világ újságírói milyen ismérvek, mutatók alapján döntöttek idén is arról, hogy Robert Lewandowski helyett Lionel Messi nyerjen? Miért dominánsak a támadók, és a spanyol élcsapatok? Helyes-e, hogy nem futball-, hanem naptári évet vesznek alapul? És ha már: miért tizenegy hónap után, november végén adják át a díjat? Az Aranylabda vitát generáló kérdéseiről, magyar vonatkozásairól a Ziccerben Dénes Tamás futballtörténész Dajka Balázs és Kálnoki Kis Attila beszélgetett
2021-12-04 13:05:10 | Hozzászólások: 0 | 24.hu
Tipp: Kattints a képre a következő hír megtekintéséhez