?A veszély az utolsó dolog, ami eszembe jut?

| Cikk eltávolítása
Cimkék:
?A veszély az utolsó dolog, ami eszembe jut?

Várandós volt, amikor 1983-ban a bátyjával és a férjével együtt politikai okokból letartóztatták. Mi történt önnel a börtönben a terhessége alatt?

A letartóztatásomkor csak nyolc napom volt hátra a szülésig az ápolónőm szerint. A legelső perctől kezdve elkezdődtek a kihallgatások, és elvittek a hamadáni fegyház alagsorába is, egy kínzókamrába. Megkötözték a kezeimet, és többször arcon ütöttek, aztán magánzárkába kerültem, ott szültem meg a fiamat, Imant. Ezalatt az időszak alatt ötször-hatszor hallgattak ki. A kihallgatások vagy magánzárkában voltak, vagy bekötött szemmel kivittek az udvarra és ott. Néha két-három órán keresztül hallgatott ki négy forradalmi gárdás vallatótiszt. Olyan fizikai és lélektani bántalmazásnak voltam kitéve ezalatt a tizenhat nap alatt, hogy a fiam majdnem meghalt a szülés előtt. Az orvos az utolsó pillanatban mentette meg az életét. A tizenhat napot egy két négyzetméteres magánzárkában kellett eltöltenem, és csak négyszer mehettem ki a mosdóba. Nehéz időszak volt. Tulajdonképpen éjjel nappal kínoztak és kihallgattak, mert azt akarták, hogy információt adjak azokról a barátaimról, akiket még nem vettek őrizetbe.

Kaveh Kazemi / Getty Images Az Iráni Népi Mudzsahedek támogatói fáklyákat gyújtanak, miután a kormányerők könnygázzal próbálták szétoszlatni tüntetésüket 1982. október 1-jén

Miért tartóztatták le önöket?

Az Iráni Népi Mudzsahedek támogatása miatt.

Kik azok a Népi Mudzsahedek?

Az Iráni Népi Mudzsahedek Szervezetét (Mudzsahedin-e-Khalq) 1965-ben alapították az Iráni Szabadságmozgalomhoz köthető baloldali egyetemisták, abból a célból, hogy ellenállást szervezzenek az országot akkor vezető nyugatbarát, autoriter nacionalista Mohammad Reza Pahlavi sah ellen. A mudzsahedek a hetvenes években fegyveres konfliktusokba bonyolódtak a sah erőivel, és nagymértékben hozzájárultak a rendszer 1979-es megbuktatásához. Később az iráni értelmiségi középosztály támogatásával demokratikus átalakulást sürgettek az országban. A sah bukása után azonban nem voltak hajlandók részt venni az új államformáról döntő alkotmányos népszavazásban, ezért szembekerültek Ruholláh Homeini nagyajatollahhal, aki a megalakuló új iszlamista köztársaság legfőbb vezetője lett. A konfliktus odáig éleződött, hogy a nagyajatollah 1981-ben betiltotta a szervezetet, visszaszorítva annak támogatóit az underground ellenállásba. A kormány ezután több aktivistát letartóztatott és kivégeztetett, majd a mudzsahedek támadásokat hajtottak végre a klérus vezetői ellen.

 

A Népi Mudzsahedek az iraki-iráni háborúban Irak mellett harcoltak az iráni iszlamista rezsim ellen, amit Iránban sokan hazaárulásnak tekintettek, és ezzel a szervezet sokak szemében elvesztette a legitimitását. A szervezetet korábban az Európai Unió államai, az Egyesült Államok és számos más ország is terrorszervezetnek minősítette. Az Európai Unió 2009-ben aztán lehúzta őket erről a listáról. Évente konferenciát szerveznek Párizsban, és több nyugati jobboldali politikus támogatását is élvezik, beleértve az egykori New York-i polgármestert, Rudy Gulianit is. Politikai nézeteik alapján a legtöbben baloldalinak tekintik őket, eszmerendszerükben keverednek a demokratikus marxista elvek a síita iszlám elemeivel. A szervezet mára mérséklődött, és marginális emigránsközösséggé alakult át, támogatottságuk Iránban elenyésző. A Népi Mudzsahedek jelenlegi bázisa, az Asraf-3 tábor Albániában található, közel a fővároshoz. A védett tábort iráni zászlók szegélyezik, a becslések szerint mintegy háromezer ember élhet ott, közöttük interjúalanyunk és idősebb bátyja, Ali Goudearzi is.

Másokat is letartóztattak a családjából?

Igen. Parviz bátyám megpróbált elmenekülni az őrizetbe vétel elől, de a Forradalmi Gárda tüzet nyitott rá, és a jobb lábán és karján meglőtték. Őt is kínzókamrába küldték, és miközben a karja és a lába is sérült volt, órákig verték. A kínzásokban szerzett seb a talpán elfertőződött, a jobb karja lebénult. A férjemet is kínzókamrába vitték, ő ?holtig tartó? ítéletet kapott, ami azt jelentette, hogy halálra kínozhatják. Ennek a fajta ítéletnek és Ruholláh Khomeini fatwájának alapján kínozták embereket halálra a börtönőrök.

Az ilyen kegyetlen kínzásoknak köszönhetően a fogoly körülbelül húsz nap alatt elveszíti szellemi és pszichológiai egyensúlyát, sokan az őrültek házában végezték.

Mi történt a szülés után? Kaptak megfelelő egészségügyi ellátást?

A fiam születése után nem voltam túl jó fizikai állapotban, ezért a börtönkórház vezetője és az orvosok nem adták meg az engedélyt, hogy visszaküldjenek. Azt mondták, egészségügyi ellátásra van szükségem. Tizennyolc órával a szülés után mégis visszavittek a magánzárkába, még fájdalomcsillapítót sem kaptam. És ebben az állapotban még a gyermekemről is gondoskodnom kellett. Ruhánk sem volt, nekem és a babának sem.

Siavosh Hosseini / NurPhoto / NurPhoto / AFP Farideh Goudarzi a kezében tartja testvére, Parviz fotóját, mellette a fia, Iman Afsahi

Melyik börtönben tartották fogva?

Hamadán város Ershadgah börtönében voltam, a bátyám, meg a férjem pedig az Iráni Forradalmi Gárda börtönének magánzárkáiban.

Az ön gyerekkora még az iszlamista forradalom előtti időszakra esett. Ekkor a nyugatbarát, nacionalista Mohammad Reza Pahlavi sah irányította az országot. Mesélne erről az időszakról és a családi hátteréről?

Igen. Középosztálybeli, munkáscsaládban nőttem fel. Apám asztalos volt, az anyám háztartásbeli. Én voltam a negyedik gyermek, volt három bátyám és egy húgom. Tizenkét éves voltam, amikor apám meghalt, innentől az idősebb bátyáim, Ali és Parviz lettek a családfenntartók. Egyszerű, de jó életünk volt. Szerettem tanulni, a jeles diákok között voltam. Matematikából és fizikából szereztem diplomát.

Mit csinált 1979-ben az iszlamista forradalom idején?  Részt vett a családja a sah rezsimje elleni lázadásban?

Tizenhat éves voltam, és középiskolába jártam a monarchiaellenes forradalom idején. Mivel minden testvérem aktív volt a sah elleni tiltakozásban, én és a húgom is részt vettünk benne, röpcédulákat osztottunk. Az édesanyám is nagyon aktív volt, a fiatalabbik bátyámat, Alit és a másik bátyámat, Parvizt, akit 1988-ban végeztek ki, a sah elleni tüntetések során letartóztatták, és egy hónapot börtönben is töltöttek. Valójában az egész család részt vett a sah elleni tiltakozásokban.

Ön azok közé az iráni nők közé tartozik, akik következetesen hordják a fejkendőt. Gyakorló muszlim hívő?

Természetesen.

Hiszek az iszlámban mint vallásban, amelynek üzenete az irgalom, a tolerancia, a szabadság, és a béke, az emberek közötti békés együttélés.

Szerintem mi, hívők meg tudjuk mutatni a világnak, hogy az iszlám fundamentalizmus, amely Iránban a mollák hatalmára támaszkodik, nem tükrözi az iszlám vallás valódi arcát. A fundamentalisták uralmának az első áldozatai Iránban éppen azok a muszlimok voltak, akik hisznek a toleranciában, a békében és a szabadságban. Azt hiszem, a radikalizmussal és a fundamentalizmussal szemben akkor lehet a leghatékonyabban fellépni, ha maguk a muszlim hívők vezetik a küzdelmet.

Olvastam, hogy rövid fogvatartása idején találkozott a börtönben Ebrahim Raiszival, aki jelenleg Irán elnöke.

Igen, ez igaz.

Saeid Zareian ATPImages / Getty Images Ebrahim Raiszi iráni elnök, miután leadta szavazatát az elnökválasztáson Teheránban, 2021. június 18-án.

Kérem, meséljen erről a találkozásról!

A letartóztatásom után közvetlenül volt egy félórás kihallgatásom, aztán a hamdáni börtönudvar alagsorában lévő kínzókamrába vittek, amely háromszor három méter volt. A szoba közepén volt egy ágy, rajta sok különböző átmérőjű elektromos kábellel. Az ágy mindkét oldalán kötél volt, amikkel megkötötték a fogoly kezeit és lábait, majd mindkét oldalon erősen meghúztak az ágy magasságáig. Amikor beléptem a szobába, vérnyomokat láttam a padlón, és ebből egyértelmű volt, hogy az előző megkínzott rabot a földön vonszolva vitték el.

Később megtudtam, hogy ez a vér a férjemé volt, őt kínozták meg előttem.

Ekkor feltettek az ágyra, mert a pocakom miatt nem tudtam felfeküdni magamtól. Az egyik őr a kezemre ütött egy kábellel, a másik pedig erőből felpofozott. Az egyetlen, amit tehettem, hogy beleharaptam a kendőmbe, hogy ne érezzem a fájdalmat, és hogy ne sikítsak. Ekkor láttam meg a szoba sarkában egy körülbelül fiatalembert, aki csak állt és nézte ezt a jelenetet. Teljesen világos volt, hogy ő volt a teremben tartózkodó többi ember felettese, de fogalmam sem volt, hogy ki. Pár napra rá tudtam meg, hogy ez az ember Hamdán tartomány ügyésze, Ebrahim Raiszi volt. Szóval a kínzókamrámban láttam először őt.

Kapcsolódó Ingyen kenyeret meg rizst is ígért az új, keményvonalas iráni elnök A múlt héten lezajlott iráni elnökválasztást konzervatív fordulat követheti. Mi lesz az atomalkuval, és miért viselhet fekete turbánt az új államfő?

Mi volt a benyomása róla?

Haragot, félelmet és undort éreztem mindegyikük iránt.

Mi dolga volt az ügyésznek egy kihallgatáson?

A bíróság ügyészeként Raiszinek döntő szerepe volt a kihallgatásban és a kínzásokban. Ő rendelte el, hogy a foglyokat kínzókamrákba és kihallgatásokra küldjék, és gyakran maga is jelen volt ezeken. Azt mondta, ez meg fogja ijeszteni a foglyokat, és megtöri az ellenállás szellemét. Amiben persze tévedett.

Nem gondolja, hogy kockázatos az országa jelenlegi államfőjéről nyilvánosan ilyesmiket állítani?

Az 1988-as mészárlás során több mint harmincezer politikai foglyot végeztek ki néhány hónap alatt. Az 1988-as események idején Ebrahim Raiszi a vezetője volt az úgynevezett ?halálbizottságoknak? a teheráni Evin és a karadzsi Ghezelhesar fegyházakban. A foglyoknak feltett kérdés egyértelmű volt: hajlandóak-e feladni a Mudzsahed indentitásukat, és szakítani a Népi Mudzsahedekkel? Nagy részük úgy döntött, hogy nem, emiatt kivégezték őket. Csak azért, mert az eszméiket védték. A veszély az utolsó dolog, ami erről eszembe jut.

Az 1988-as iráni tömegmészárlás

1988 nyarán legalább ötezer, mások szerint akár harmincezer politikai foglyot végeztek ki Iránban Ruholláh Khomeini, a legfelsőbb iráni vezető fatwája alapján. Az áldozatok többsége az iráni Népi Mudzsahedek mozgalmának támogatója volt, noha más baloldali politikai szervezetek, például a kommunista párt támogatói közül is sokakat kivégeztek. Tavaly májusban több mint százötven volt ENSZ-tisztviselő és nemzetközi emberi jogi szakember írásban fordult Michelle Bachelet emberi jogi főbiztoshoz, és felszólították, hogy az ENSZ állítson fel vizsgálóbizottságot az 1988-as kivégzések ügyében. Az Amnesty International az idén júniusban nyilatkozatban ismételte meg, hogy Ebrahim Raiszi iráni elnök egykori ügyészként kulcsszerepet játszhatott az 1988-as eseményekben. Nyilatkozatukban azt írták róla, ?ki kell vizsgálni azokat a múltbeli és folyamatban lévő bűncselekményeket, amelyek a nemzetközi jog alá esnek?.

Kaveh Kazemi / Getty Images Az Iráni Népi Mudzsahedek támogatóit fogják el 1982. november 7-én

Mikor hagyta el Iránt, és hol él most?

2012-ben a Forradalmi Gárda hírszerzői letartóztatták Iman fiamat Hamadánban a Népi Mudzsahedek támogatásának vádjával, aztán áthelyezték Teherán hírhedt fegyházába, Evinbe. Néhány hónapot töltött ott magánzárkában, majd óvadék ellenében szabadlábra helyezték. 2015-ben végül öt év börtönbüntetést kapott a hírhedt bíró, Abdolghasszem Szalavati ítéletével. Ezután hagytam el Iránt, és politikai menekültként Németországba mentem, és a Népi Mudzsahedek aktivistája lettem. Ma az albániai Ashraf 3 táborban élek a bajtársaimmal.

Kassai Zsigmond további cikkei Attól, hogy figyelték a nyílpuskás támadót, még nem biztos, hogy megfigyelés alatt voltPolitikai cselvetés lehet az első arab női miniszterelnök kinevezése?A feljelentés előtt már jöttek a lökdösődések? ? elítélték a meleg kamaszt bántalmazó fiatalokat

The post ?A veszély az utolsó dolog, ami eszembe jut? first appeared on 24.hu.

folytatás

Legkedveltebb hírek
Hirtelen felindulásból gyilkolt az óbudai lakásból korábban kilakoltatott férfi
2021-12-07 07:38:00 | Hozzászólások: 0 | HVG
Ha az Európai Bíróság kimondja, hogy nincs jogi akadálya az új szankciós rendszer alkalmazásának, akkor a magyar vezető kénytelen lesz szembesülni politikája kézzelfogható következményeivel, mégpedig anyagi területen
2021-12-07 07:28:08 | Hozzászólások: 0 | Népszava
A banda kihasználta az emberek félelmét a koronavírus-járvány elején
2021-12-07 07:25:00 | Hozzászólások: 0 | HVG
A 2022-es parlamenti voksolás félig szabad, ám tisztességtelen és átláthatatlan lesz ? jelentette ki Tóth Zoltán választási szakértő
2021-12-07 07:00:00 | Hozzászólások: 0 | Népszava
A héten egy mediterrán ciklon is eléri az országot
2021-12-07 06:56:00 | Hozzászólások: 0 | HVG
Nagyon sokan nem vették még fel a vakcinát.
2021-12-07 06:40:00 | Hozzászólások: 0 | HVG
Tipp: Kattints a képre a következő hír megtekintéséhez