Édenkerttől a szögesdrótig ? kerítéskörkép a huszadik századból

| Cikk eltávolítása
Cimkék:
Édenkerttől a szögesdrótig ? kerítéskörkép a huszadik századból

Tulajdonképpen bárminek a történetét el lehetne kezdeni Ádámtól és Évától, és a kerítés esetében ez nem is lenne alaptalan. Egyrészt mert sokan az ősbűnnel azonosítják az elkerítés megjelenését, hiszen ez volt a magántulajdon első megnyilvánulása. Nem véletlenül lett a közelmúltban egy európai határkerítéseket bemutató fotókiállítás mottója Jean-Jacques Rousseau idézete:

Az első ember, akinek eszébe jutott, hogy egy darabka földet elkerítvén így szóljon: ez az enyém, s aki elég együgyű embereket talált, hogy ezt elhiggyék, ő volt a polgári társadalom megalapítója. Mennyi bűntől, háborútól és gyilkosságtól, mennyi nyomorúságtól mentette volna meg az emberi nemet, aki ekkor kihúzza a karókat, betemeti az árkot, s azt kiáltja felebarátainak: őrizkedjetek attól, hogy erre a csalóra hallgassatok! Elvesztek, ha elfelejtitek, hogy a föld gyümölcse mindenkié, a föld viszont senkié.

Másrészt az idilli hely, ahonnan Ádámot és Évát kiűzték, eleve egy kert volt. A kert lényege pedig ? ahogy azt a magyar nyelv szépen mutatja ? az, hogy el van kerítve. Szóval a kerítés eredete talán az ősbűnnél is régebbi mitológiai homályba vész. Na, de félre a magasröptű gondolatokkal, lássuk milyen kerítések bukkannak fel a Fortepan évszázados fotómerítésében.

Ebner / Fortepan A Tóth Lőrinc utca és Goldmark Károly (Daruváry) utca sarkán álló ház kerítése 1935 körül.

A legegyszerűbb kerítés vesszőből, nádból, ágakból vagy akár napraforgószárból készül. Sőt, lehet élő sövény is. Ez utóbbi ugyan nem hagyományos értelemben vett kerítés, de jóval tartósabb annál. Angliában többszáz éves birtokhatárokat elválasztó sövények is vannak, egyeseket még a középkorban telepítettek.

Braun Antal / Fortepan Lőkösházán 1965 körül. Bogdan Celichowski / Fortepan 1943.

Aki azonban komoly kinézetű, tartós kerítést akart a portája köré, az évszázadok óta deszkát használ mifelénk. Vidéktől függően fektetett vagy állított formában helyezték el a falapokat, de az eredmény ugyanaz lett: masszív fal, amit a nagyobb állatok sem tudnak áttörni. Merthogy a kerítések szerepe sokáig nem elsősorban a betörők távoltartása volt ? nem volt túl nehéz feladat átmászni rajtuk ?, hanem az állatoké.

Petanovits fényképek / Kölcsey Ferenc Dunakeszi Városi Könyvtár / Fortepan A Petanovits-ház kerítésének javítása a Dunakeszin a Batthyány Elemér utca 8. szám alatt 1937-ben. Urbán Tamás / Fortepan Farsang Ipolydamásdon 1973-ban.

A templomokat és a hagyományosan mellettük fekvő temetőt is gyakran azért kerítették be, hogy a főtereken tartott vásárokról elkóboroló jószág ne tévedjen be. (Ahol emberek ellen kellett védekezni, ott komolyabb falat építettek, mint az erdélyi erődtemplomoknál.) Állítólag még a Nemzeti Múzeum kertjének is azért lett komoly kerítése ? melyet amúgy Ybl Miklós tervezett ?, hogy ne sétáljanak be a marhák a mai Kálvin térről, ahol a vásárokat tartották.

Klösz György fényképei / Budapest Főváros Levéltára / Fortepan A Magyar Nemzeti Múzeum a Kálvin tér felől nézve 1879 körül.

A tömör deszkát a legtöbb helyen felváltotta a mutatósabb és anyagtakarékosabb léckerítés, mely az egész országban elterjedt. Éppúgy hozzátartozik a falusi utcaképhez, mint számos kertvároséhoz. Helyenként lábazatot és oszlopokat kapott, melyek némiképp előkelőbbé varázsolták, de alapvetően ez volt a legolcsóbb kerítésmegoldás sokáig.

Fortepan 1915. és 1902. Vaskapu utca / Fortepan 1939. és 1958.

A mátyásföldi villanegyedben például előírás volt a 19. század végén, hogy aki telket vásárol, annak három hónapon belül gondoskodnia kell a kerítésről is. Aki ezt elmulasztotta, annak ?szabványszerű, legolcsóbb? kerítést épített a közösség, és a költséget ráterhelték a tulajdonosra. Talán ezért is volt olyan sok léckerítés arrafelé még a huszadik század második felében is. Olykor a legpompásabb villák előtt, díszes kovácsoltvas kapukhoz csatlakozva is. Hogy mégsem ez lett a legelterjedtebb kerítéstípus Mátyásföldön, annak az az oka, hogy itt volt nyaralója Haidekker Sándornak, a leghíresebb magyar kerítésgyárosnak.

Göcseji Múzeum / Fortepan Az Orom utca 8. kerítése a Gellérthegy oldalában 1916 körül. Umann Kornél / Fortepan 1972. Preisich család / Fortepan A Stoczek József utca a Budapesti Műszaki Egyetem kerítésén keresztül 1960 körül.

Haidekker a századfordulón szabadalmaztatta a Hungária sodronyfonatot. Ez a drótkerítés hullámos drótokból álló háló volt, amit nem oszlopokra kellett kifeszíteni, hanem merev táblákból állt. így az megtartotta saját magát. Bár ipari és mezőgazdasági célokra is használták, hamarosan a magánkertek megfizethető, de elegáns kerítéseként vált ismertté az egész országban. A Haidekker valódi brand lett. Díszesebb változatai villák elé kerültek cifra kapukkal, az egyszerűbbek családi vagy társas házakat kerítettek. A második világháború előtt már olyan jól ment a családi vállalatnak, hogy egyre több országba exportálhattak. A céget 1948-ban aztán államosították, a sikertörténetnek pedig vége szakadt.

Dobóczi Zsolt / Fortepan A budapesti Kelenhegyi út 23/b Heidekker gyártmányú kerítése 1941-ben. Erky-Nagy Tibor / Fortepan Glücks Bertalan kereskedése a dombóvári Baross utca 6. szám alatt 1930-ban.

Népszerű volt ugyan a Haidekker, de ha a legjellegzetesebb, egész országot ?behálózó? kerítéstípust keressük, akkor azt alighanem a MÁV-nál találjuk meg. A betonból öntött szabványelemek felbukkannak minden vasútállomáson, pályaudvaron, műhelynél, sőt még a MÁV-kolóniák körül is. Egyértelmű jeleként annak, hogy az elkerített terület így vagy úgy, de a vasúthoz tartozik. A huszadik század folyamán olykor változott ugyan kicsit a forma, de épp csak annyit, hogy még felismerhető maradjon.

A beton amúgy is a huszadik század egyik legkedveltebb anyaga volt, kerítést is nagy előszeretettel készítettek belőle. Az oszlopok közé csúsztatott betonlapokból emelt fal tulajdonképpen ugyanazt a technikát követte, mint egykor a falusi porták fektetett deszkakerítése. Épp csak az anyag változott. A különbség mégis óriási. Kevés az olyan építmény, amely lelketlenebb és lehangolóbb lenne, s amely jobban elcsúfítaná a tájat, mint az előregyártott elemekből készült betonkerítés.

Fortepan A Ganz Hajógyár kerítése a budapesti Váci úton 1950 körül. Kereki Sándor / Fortepan A fővárosi Mihálkovics utca 10. kerítésfala 1977-ben. Urbán Tamás / Fortepan A Művelődésügyi Minisztérium 2. sz. Fiúnevelő Intézetének kerítése Aszódon 1975-ben. Urbán Tamás / Fortepan Őrség és biztonsági kerítés a fogvatartottak nagymarosi külső munkahelyénél 1987-ben.

A betonkerítés a huszadik század második felének ? és a korábban emlegetett, határfalakkal szétszabdalt Európának ? egyik szimbóluma lett, akárcsak a nagy karriert befutott szögesdrót. Nem véletlen, hogy a berlini fal lerombolása és a vasfüggöny átvágása a szabadság jelképévé vált.

És az is maradt mind a mai napig.

Urbán Tamás / Fortepan A vasfüggöny bontása a magyar?osztrák határon 1989-ben. Horváth Péter / Fortepan A Nyugat-Berlin és Kelet-Berlin közötti ideiglenes átjáró megnyitására várakozók a berlini falnál 1989 novemberében.

írta: Zubreczki Dávid | Képszerkesztő: Virágvölgyi István

Heti Fortepan blog a Capa Központ szakmai együttműködésével valósul meg. Az eredeti cikk ezen a linken található: https://hetifortepan.capacenter.hu/ikrek

Ha van olyan családi fotója, amit felajánlana a Fortepan számára, akkor írjon a fortepan@gmail.com e-mail címre!

The post Édenkerttől a szögesdrótig ? kerítéskörkép a huszadik századból first appeared on 24.hu.

folytatás

Legkedveltebb hírek
Szerda este szúrt a háta, és hajnalban arra ébredt, hogy mindjárt kiszakad a tüdeje
2022-01-20 18:35:00 | Hozzászólások: 0 | Index.hu - Belföld
Dömötör Csaba szerint amúgy sem lenne semmi értelme
2022-01-20 18:34:00 | Hozzászólások: 0 | Index.hu - Belföld
Ma reggel a gyorsteszt nálam is pozitív lett. – írja Kunhalmi Ágnes, az MSZP társelnöke a
2022-01-20 18:28:35 | Hozzászólások: 0 | 24.hu
Azt állítják, hogy a Hadházy Ákos képviselő oldalán megjelent képen szereplő ingatlanhoz semmi közük, amelyikről a szövegben szó van, azt pedig hitelből vásárolták
2022-01-20 18:26:00 | Hozzászólások: 0 | HVG
Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén állásfoglalást fogadott el Kazahsztánnal kapcsolatban, amelyben elítélte az emberi jogok megsértését és a január 2-án tartott békés tüntetéseket követően kirobbant erőszakos cselekményeket – közölte az uniós parlament csütörtökön
2022-01-20 18:24:50 | Hozzászólások: 0 | 24.hu
Súlyos rímek.
2022-01-20 18:23:00 | Hozzászólások: 0 | Index.hu - Belföld
Tipp: Kattints a képre a következő hír megtekintéséhez