Csak kevés ország van felkészülve arra, hogy megbirkózzon a válsággal, vagyis azzal, hogy a Meteorológiai Világszervezet (WMO) elemzése szerint ivóvízhiány és áradások is fenyegetnek minket a jövőben – írja az MT. ?Fel kell ébrednünk, és meg kell állítanunk a fenyegető vízválságot? – mondta Petteri Taalas, a WMO főtitkára kedden Genfben.

A klímaváltozás mindkét jelenséget – az ivóvízhiányt és az áradásokat – felerősíti.

Egyre gyakoribbakká válnak a heves áradások, mint ahogyan az a németországi Észak-Rajna-Vesztfália és Rajna-vidék-Pfalz tartományokban, Japánban, Kínában, Indonéziában, Nepálban, Pakisztánban és Indiában is már látható.

Az áradások okozta katasztrófák száma 2000 óta az előző 20 évhez képest világszerte 134 százalékkal növekedett. Ugyanebben az időszakban 29 százalékkal növekedett az aszályok száma. A növekvő hőmérséklet ugyanis egyes területeken, elsősorban Afrikában kevesebb esővel jár együtt.

Jack TAYLOR / AFP Áradás Thaiföldön

?Kétmilliárd ember él vízproblémákkal küzdő országokban, nincs hozzáférésük tiszta ivóvízhez és nem áll rendelkezésükre higiénikus szennyvízellátás? – mondta Taalas.

Világszerte 3,6 milliárd ember legalább egy hónapon keresztül nem jutott elegendő vízhez 2018-ban a jelentés szerint. Számuk 2050-ig több mint ötmilliárdra emelkedik majd. Ez akkor több mint fele lesz az ENSZ szerint várható népességnek: a Földön 2050-ben a becslések szerint 9,7 milliárd ember fog élni.

A WMO térképet készített a vízhiánnyal küzdő területekről: ide tartozik többek között a Földközi-tenger térsége, Észak-Afrika, az Egyesült Államok nyugati része, Dél-Amerika nyugati partvidéke Peruval és Chilével, Afrikában a Szaharától délre lévő Száhel-övezet, a Közel-Kelet Szaúd-Arábiával és Iránnal, valamint Dél- és Kelet-Ázsia nagy része.

Az elmúlt 20 évben a világ víztározói – a tavak, a medencék, a talajvíz, valamint a talajban, hóban és jégben lévő nedvesség – észrevehető mértékben zsugorodtak. A legnagyobb veszteséget az Antarktiszon és Grönlandon mérték.

A riasztó számok ellenére több mint száz országban nem jól menedzselik a vízforrásokat – véli a WMO. Az ENSZ célja, hogy 2030-ig minden embernek legyen hozzáférése tiszta ivóvízhez és higiénikus szennyvízellátáshoz. Ennek eléréséhez meg kell négyszerezni a jelenlegi erőfeszítéseket.

Nagy Nikoletta további cikkei Nem követemSzerzőim A gyógyszerkutatást is könnyebbé tette a kémiai Nobel-díjasok felfedezéseMolekulaépítésért kapták az idei kémiai Nobel-díjatItt a szégyenfal: ezek az országok felelősek a legjobban a klímaváltozásért

The post Ivóvízhiány és pusztító áradások veszélye fenyeget first appeared on 24.hu.