:

A magyar szülők fele reális veszélynek tartja, hogy a gyerekét internetezés közben szexuális bántalmazás éri

A magyar szülők fele reális veszélynek tartja, hogy a gyerekét internetezés közben szexuális bántalmazás éri
  • 24.hu
  • 07 Oct, 2021
  • Címkék: #

A magyar lakosság 36 százaléka csak 14 éves kor felett engedélyezné gyerekének az internetes felületek szabad böngészését

? derül ki az IDEA Intézet legfrissebb kutatásából. 22 százalékuk engedékenyebb, már 12 éves kortól szabadabb hozzáférést biztosítana az online tartalmakhoz, míg 18 százalékuk a gyerek fejlődésétől tenné függővé. 7 százalékuk pedig már 9 éves kortól szabad kezet adna a gyerekének.

A kutatásban megvizsgálták azt is, hogy a pártprefenciák alapján van-e különbség a válaszok között. Ezek szerint a Fidesz-szavazók 40 százaléka, míg az ellenzékiek 30 százaléka támogatja a 14 éves korhatárt, a 12 éves korhatár esetében viszont fordított helyzet: 21, illetve 26 százalék. Eközben a pártot nem választók között viszonylag magas, 14 százalék azok aránya, akik a gyerekük érdeklődésétől tennék függővé a szabad netezést.

A 18 év alatti gyerekkel rendelkező megkérdezettek csaknem mindegyike hallott már a Facebokról vagy a Youtube-ról, és 90 százalék körüli az Instagram, a TikTok videómegosztó és a Viber ismertsége is. A legkevesebben, a válaszadók negyede a Tumblr mikroblog oldalt, illetve a videojáték-közvetítéssel foglalkozó Twitchet jelölte meg.

Amikor arra kérdeztek rá, hogy melyik platformot tartják a legveszélyesebbnek a gyerekekre nézve, azok a szülők, akiknek van 18 év alatti gyereke, illetve 18 év alatti, okostelefonnal rendelkező gyereke, a Facebookot és a TikTokot nagyobb arányban jelölték meg, mint az összes megkérdezett. Ennél a kérdésnél egy 1-től (egyáltalán nem veszélyes) 5-ig (nagyon veszélyes) terjedő skálán kellett értékelni a felületeket, a két platform 3,5 ? 3,7-es értékelést kapott, míg a legveszélytelenebbnek a Pinterest képmegosztó, a Viber és a Skype bizonyult.

A 18 év alatti, okostelefont használó gyerekek szüleinek 68 százaléka válaszolt úgy, hogy a gyerekének van Facebook-oldala, 32 százalékuk fent van az Instagramon, 23 százalékuk pedig a TikTokon. 28 százalékuknak azonban egyik oldalon sincs profilja, az okostelefonnal nem rendelkező gyerekek esetében ez az arány 49 százalék.

Az összes megkérdezett 39 százaléka egyetértett azzal, hogy bizonyos korlátozásokkal kell élni a gyerekek internethasználatával kapcsolatban, és ezért valamit tesz is, közel ugyanennyien azonban (35 százalék) nem tudnak erre jó megoldást. 15 százalék pedig azt mondta: egyetért a korlátozásokkal, de úgysem lehet semmit tenni.

Azok közül, akik valamilyen módon korlátozzák a gyerekeik internethasználatát, a legtöbben olyan eszközzel oldják meg, amely szülői engedélyt kér bizonyos alkalmazások vagy weboldalak felkereséséhez. Ez az arány mindkét csoport esetében azonos volt (28 százalék), azonban azoknál, akiknek a gyereke nemcsak internethozzáféréssel, de okostelefonnal is rendelkezik, 29 százalék azt mondta, hogy semmilyen korlátozó gyakorlatot nem folytat.

A kutatásban azt is felmérték, hogy mi a véleménye a felnőtteknek a gyerekeket fenyegető online veszélyekről. Az okostelefont használó kiskorúak szüleinek 47 százaléka mondta azt, hogy a gyereke már tett említést arról, hogy általa nem ismert személytől kapott üzenetet, a ?sima? internethasználó gyerekek között ez az arány 34 százalékos volt. 4-6 százalék volt azon szülők aránya, akiknek a gyereke rendszeresen beszámol ilyen kéretlen üzenetekről.

A 18 év alatti gyereket nevelő szülők 50 százaléka több olyan esetről is hallott, amikor egy gyereket internethasználat közben valamilyen szexuális bántalmazás ért, és komoly problémának tartja ezt, ugyanakkor 32 százalékuk azt állította: otthon beszélnek a témáról, és szerintük a gyerekeik képesek felismerni az ilyen kockázatokat. Mindössze 3-5 százalék volt azok aránya, akik úgy vélik, hogy a nyilvánosság nagyítja fel a problémákat.

A közvelemény-kutatás során rangsorolni kellett az egyes veszélyforrásokat, hogy mennyire jelentenek reális (5 pont) vagy nem reális (1 pont) veszélyt. Ez alapján az agresszív, erőszakos vagy szexuális tartalmú hozzászólások, fotók, videók a legveszélyesebbek (4,4), míg a diszkrét személyes információk megosztása a barátokkal bizonyult a relatíve legbiztonságosabbnak (3,5-3,7). Az adathalászatnak kitettség és a pedofiltámadás magas pontszámot ért el (4-4,3), de az iskolai kiközösítést is reális problémának látták a megkérdezettek (4).

Módszertan

Az IDEA Intézet a kutatás adatait 2021. augusztus 31. és szeptember 7. között vette fel közösségi média alapú kérdőív segítségével. A vizsgálat végeredménye reprezentatív az ország felnőtt népességére nem, életkor és településtípus tekintetében. A 2000 fős minta hibahatára az alapmegoszlások esetében legfeljebb ?2,2 százalékpont.

The post A magyar szülők fele reális veszélynek tartja, hogy a gyerekét internetezés közben szexuális bántalmazás éri first appeared on 24.hu.

Hirdetés

Cimkék

Keresés