Erőszakos és antiszociális emberek minden társadalomban vannak, inkább az a kérdés, hogy ki hogy jut el idáig ? mondta a 24.hu kérdésére Tálas Péter biztonságpolitikai szakértő a norvégiai támadás kapcsán. Mint azt korábban megírtuk, szerdán a norvégiai Kongsbergben egy 37 éves, dán állampolgárságú férfi nyílvesszővel hajtott végre támadásokat, amelyek következtében négy nő és egy férfi életét vesztette. Az áldozatok ötven és hetven év közöttiek voltak.

A hírek szerint a támadónak már volt dolga a rendőrséggel, legutóbb 2020-ban. Azt egyelőre nem tudni, hogy pontosan miért került a férfi a rendőrség látókörébe, de a friss hírek szerint komolyan felmerült a terrorgyanú az ámokfutás kapcsán. A feltételezett elkövető áttért az iszlámra korábban, és radikalizálódásra utaló jeleket mutatott.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Kutatóközpontjának főmunkatársa szerint az, hogy valaki a rendőrség látókörébe kerül, és odafigyelnek rá, még nem feltétlenül jelenti azt, hogy valóban megfigyelés alatt is tartják. A megfigyelés és az odafigyelés tehát egészen mást jelent. A szakértő szerint huszonnégy órában megfigyelni valakit meglehetősen költséges és kapacitásigényes.

Ezzel szemben ha a hatóságok csak ?odafigyelnek? valakire, az azt jelenti, hogy időnként ellenőrzik például a nyilvános online tevékenységét, vagy megkérdezik a környezetében élőket, hogy tapasztaltak-e bármi gyanúsat. Tálas azt mondja, a nyugati országokban viszonylag sok olyan ember él, aki valamiért felkelti a hatóságok figyelmét, ezeknek az embereknek a tevékenységét időről-időre figyelemmel kísérik.

A hatvanhét milliós Franciaországban nagyjából tizenkétezer főre, a nyolcvanhárom milliós Németországban hat-nyolcezer főre teszik ezeknek a kockázatos személyeknek a számát.

? Ha valaki rendszeresen oszt meg szélsőséges tartalmakat a közösségi médiában, arra azért érdemes odafigyelni, különösen, ha olyan tartalmak ezek, amelyek az államrend megdöntésére, terrorizmusra, erőszakos cselekményre utalnak ? fogalmazott a biztonságpolitikai szakértő. Ettől függetlenül Tálas szerint az, hogy valaki végül ténylegesen gyilkos akcióba kezd, ritka.

A biztonságpolitikai szakértő elmondta, annak, hogy hasonló esetek előforduljanak, annál kisebb az esélye, minél inkább nehéz az elkövetéshez szükséges eszközökhöz hozzájutni. Fegyveres támadások Magyarországon például sokkal nehezebben fordulhatnak elő, tekintettel arra, hogy nincs szabad fegyverviselés, és a fegyverhez jutás lehetősége nagyon korlátozott.

A szerdai norvégiai támadást egyes híradások szerint számszeríjjal követték el. Ilyen eszközhöz egyszerűbb kivitelben Magyarországon már akár ötvenezer forint körüli összegért hozzá lehet jutni, noha a vásárlást több helyen nagykorúsághoz kötik.

Egy 2004-es kormányrendelet szerint Magyarországon számszeríjat kizárólag sportíjászatra, az e célra kijelölt helyen lehet viselni, használni pedig a terület kezelőjének hozzájárulásával és a lőtérre vonatkozó biztonsági előírások alkalmazása mellett lehet.

The post Attól, hogy figyelték a nyílpuskás támadót, még nem biztos, hogy megfigyelés alatt volt first appeared on 24.hu.