Váradi András: Magyar ész, magyar genom

Életem egyik szerencsés időszaka volt, amikor 1988-ban három hónapos ösztöndíjhoz jutottam, amit a nagynevű Yale Egyetem egyik molekuláris biológiai laboratóriumában töltöttem.

Az a közeg, amely ott fogadott, számomra a tudomány Mekkája volt. Maga a Paradicsom. Ottlétem első napján ismerkedtem meg és rövid időn belül össze is barátkoztam Steve-vel, aki a labor mindentudó technikusa volt, és nagyon sokat segített nekem. Elég hamar ? nyilván célzatosan ? pár magyar szót kevert a beszédébe (ezek nem mindegyike volt nyomdaképes), így aztán kiderült, hogy a barátnője magyar, aki pár éve érkezett az USA-ba. Talán már egy hét is eltelt, amikor azt kérdezte, miként lehetséges, hogy én nem dicsekszem azzal, amivel minden egyes magyar, akivel ő valaha kapcsolatba került? Azzal, hogy a lakosságszámhoz viszonyítva a magyar Nobel-díjasok száma a legmagasabb. Mielőtt válaszolhattam volna, hogy ez így van, és mennyire büszke vagyok erre, egy elég erős kifejezés hagyta el Steve száját:

Szerintem ti, magyarok megveszekedett nacionalisták vagytok. Ahogy felbukkan itt egy magyar, rögtön a Nobel-díjasokkal áll elő. Mintha neki bármi köze lenne hozzá.

Elakadt a szavam, elgondolkoztam azon, amit hallottam. Meg tudnám-e magyarázni Steve-nek, hogy én magam legfeleljebb patrióta vagyok? És azt, hogy a kis nemzeteknek is kell valami, amivel dicsekedhetnek? De nem mondtam, mert tovább gondolkozva rájöttem, hogy a hollandok, a svájciak vagy a finnek nem dicsekednének ilyesmivel. Mindez arról jutott az eszembe, mennyire szerettük volna, hogy Karikó Katalin idén Nobel-díjat kapjon.

Mi ez?

Hetente egy-egy részletet mutatunk az Élet és Irodalom legújabb számából. Ha tetszik, az írásokat elolvashatja a www.es.hu oldalon vagy a péntekenként megjelenő lapban. Már online is: www.es.hu/elofizetes

Bényei Tamás: Belső földrajz – A Nobel-díjas Abdulrazak Gurnah regényeiről

A friss Nobel-díjasról szóló hírek Abdulrazak Gurnah-t tanzániai íróként emlegetik, ennél azonban jóval bonyolultabb a helyzet. Gurnah nem tanzániai, hanem Zanzibár második leghíresebb szülötte (a nála két évvel korábban világra jött Freddie Mercuryt ő sem fogja letaszítani a képzeletbeli dobogó tetejéről). Születésekor Zanzibár brit gyarmat volt, amely 1963-ban Tanganyikától függetlenül nyerte el önállóságát. Egy hónappal később kitört a szocialista forradalom, majd 1964-ben egyesült Tanganyika és Zanzibár ? így jött létre a mai Tanzánia, ahol tehát Gurnah csak négy évig élt. Húszéves korától, 1968-tól kezdve napjainkig Anglia az otthona, és egészen mostanáig a kenti egyetemen tanított posztkoloniális (főként afrikai) irodalmat. Brit állampolgárként.

Kapcsolódó Afrikai író nyerte az irodalmi Nobel-díjat Angolul ír és Nagy-Britanniában él az idei irodalmi Nobel-díjas.

Mindez azért fontos, mert Gurnah legalább annyira angol író is, mint (kelet-)afrikai. Kozmopolita művész, aki nem az identitáspolitika és képviseleti funkció alapján gondolkozik az irodalom szerepéről. Interjúiban gyakran így fogalmaz: ?Csak magamat képviselem.? Ha párhuzamokat keresünk, olyan írókra gondolhatunk, mint Derek Walcott vagy Caryl Phillips, illetve Salman Rushdie, akiről Gurnah tanulmánykötetet szerkesztett. Hozzájuk hasonlóan Gurnah is ?világíróként? tekint önmagára ? csak éppen a ?világ?, amelyhez tartozik, nem kizárólag a nyugati hagyomány világa, hanem jóval nagyobb annál.

Falus András: Életmentő arcmaszk

E sorok írója immunológusként a vakcinálás elkötelezett híve, és megnyilvánulásaiban a rendelkezésre álló vakcinák felvételére buzdít mindenkit, főleg, akiket még egyáltalán nem oltottak. A védőoltások felvételének száma viszont sajnálatosan lelassult. Ezért is a jól alkalmazott és a második/harmadik hullám során megszokott és széles körben elfogadott egyéb védekezési formák (kézfertőtlenítés, távolságtartás és az arcmaszk viselése) fokozott jelentőséggel bírnak a negyedi hullám során is.

Az összes védekezési eljárás kiegyenlített hangsúlyozása a politika felelőssége.

A fenti adatok alapján talán még nem késő az arcmaszkviselést kötelezővé tenni, elsősorban a zárt helyiségekben, rendezvényeken, tömegközlekedésben, amivel bizonyíthatóan ezrek életét lehetne megóvni az elkövetkező hónapokban.

Mindez 5 és félezer magyar életet mentene meg januárig!

Várhegyi Éva: Infláció: átmeneti vagy tartós jelenség?

A járványtól lebénult gazdaságok újraéledésével a fejlett világból már régen eltűnt infláció felütötte a fejét.

A vita akörül zajlik, vajon az árak tartós vagy átmeneti növekedésével kell-e számolni, hiszen ezen múlik, hogy szükséges-e beavatkozni, és ha igen, akkor milyen eszközökkel.

Egyes elemzők már a stagfláció ? hetvenes években megismert ? rémével riogatnak, azzal, hogy a magas inflációhoz lanyha gazdasági növekedés társul. Mielőtt a COVID-járvány hatására elapadt kereslet végképp kihúzta a talajt az infláció alól, a fejlett világban már régóta hatottak az árszínvonal emelkedését fékező strukturális változások, amelyek még a 2008-as pénzügyi válságot követő ? a jegybanki és költségvetési politikák által táplált ? pénzbőség inflációs hatását is ellensúlyozták. A globalizáció nem csupán a termékpiaci verseny erősödésén keresztül törte le az árakat, hanem az olcsó, főként távol-keleti munkaerő felhasználásával is, és költségcsökkentő hatása volt a digitalizációnak, valamint az automatizálásnak is. Még a növekvő egyenlőtlenségek is fékezték az inflációt, mivel a gazdagabbak a jövedelmük kisebb hányadát költik fogyasztásra, a szociális biztonságérzet hiánya pedig megtakarításra ösztökél.

Földvári Zsuzsa: Menni vagy nem menni?

Váratlanul érte Ausztriát a múlt héten kirobbant botrány, amely elsöpörte az ország népszerű kancellárját. A nemzetközileg is sikeres politikus átmenetinek tartja a távozását, a róla nyilvánosságra került ügyészségi vádak azonban súlyosak. ?A ragyogó Kurz kancellárból sötét figura lett? ? idéz egy német újságot az Österreich című bulvárlap, könnyedén túllépve azon a tényen, hogy ő is érintettje azoknak a vádaknak, amelyek a 35 esztendős politikus váratlan bukását okozták. Az ingyenes újságvolt ugyanis a publikálója azoknak a hamisított közvélemény-kutatási adatoknak, amelyekkel meg akarta győzni Kurz és csapata az osztrák politikusokat 2016?17-ben, hogy az akkor 31 éves külügyminiszter jobb vezetője lenne a kereszténydemokrata néppártnak, mint Reinhold Mitterlehner alkancellár.

Kapcsolódó Lemondott Sebastian Kurz osztrák kancellár Korrupciós ügyben való részvétellel gyanúsítják Kurz közvetlen környezetét.

A vádak a bécsi gazdasági és korrupciós ügyészségtől származnak, számítástechnikusainak többéves munkája érett be annyira, hogy Sebastian Kurznak szombaton este le kellett mondania. Tevékenységük döntően egy mobiltelefon adataira épül, a készüléket még 2019-ben kobozták el egy a kancellárközeli néppárti karrieristától, Thomas Schmidtől, aki Tirolból elindulva évek alatt az ÖVP csúcsembereinek a közelébe jutott, s forgolódásai során a politikai üstökös társaságához csatlakozott. Kurzhoz és tízfős csapatához, csupa szuperképzettségű, nagyratörő, gátlástalan fiatalemberhez, akik többsége még a néppárt ifjúsági mozgalmában kötött barátságot.

Szponzorált tartalom

A cikk az Élet és Irodalom támogatásával készült.

The post Miért kellett lemondania Sebastian Kurznak? first appeared on 24.hu.