2018 és 2021 között 9 százalékponttal 64 százalékra emelkedett azok aránya, akik megbíznak az orvosokban ? derül ki az Ipsos 28 országban végzett felméréséből, vagyis

a koronavírus-járvány nemhogy csökkentette, hanem éppen erősítette az egészségügyi szakemberekbe vetett bizalmat.

Kisebb mértékben, de nőtt a tudósokba vetett bizalom mértéke is (a megkérdezettek 61 százaléka nyilatkozott így a 2021-es adatok szerint, míg 2018-ban 59 százalék), a válaszadók 55 százaléka pedig a tanárokat tartja a legmegbízhatóbbnak.

Az Ipsos felmérése alapján elmondható, hogy a legkisebb arányban a politikusokat tartjuk megbízhatónak ? 10 százalék válaszolt így ?, de nem szerepeltek sokkal jobban a kormánytagok meg a reklámszakemberek sem. Az újságírókat kevésbé tartjuk megbízhatónak, mint a jogászokat, az átlagemberekben viszont jobban megbízunk, mint a bankárokban.

A közép-európai régióból Magyarország és Lengyelország vett részt a felmérésben, így az ő eredményeiket külön is összehasonlítottuk. Ezek szerint a politikusokat és a kormánytagokat inkább a magyarok tartják megbízhatatlannak, míg a köztisztviselőket és a papokat a lengyelek.

A fegyveres erők megbízhatóságában pontosan ugyanolyan arányban kételkednek a magyarok és a lengyelek, de a bírók és az üzleti vezetők esetében is csak 1 százalékpontos eltérés tapasztalható. Kiugró különbség a rendőröknél látható:

míg a magyarok negyede tartja őket megbízhatatlannak, a lengyelek esetében ez már 43 százalék.

Az Ipsos 2019-es, hasonló felmérésében Magyarországon a válaszadók 77 százaléka mondta megbízhatatlannak a politikusokat és 70 százalékuk a kormánytagokat, így ezek a számok csak egy kicsivel emelkedtek. A bankárokba vetett bizalom azonban a jelek szerint nőtt: míg 2019-ben a megkérdezettek 64 százaléka nevezte őket megbízhatatlannak, 2021-ben már csak a 48 százalékuk.

A közzétett adatok szerint a felmérésben részt vevő országokban leginkább az orvosokban bíznak meg az emberek, és őket követik a tudósok ? Magyarországon is ez a helyzet. Brazíliában azonban a tanárok kerültek az első helyre, Indiában pedig a fegyveres erők.

A kutatásban részt vevőket megkérték arra is, hogy a különböző szakmákat egy 1-től 5-ig terjedő skálán értékeljék, ahol az 1 a legmegbízhatóbbat jelenti, az 5 pedig a legkevésbé megbízhatót. Ennek alapján

egyik országban sem volt 19 százalék fölött azok aránya, akik szerint a politikusok teljesen vagy valamennyire megbízhatók lennének,

Argentínában és Magyarországon pedig a megkérdezettek mindössze 3?4 százaléka válaszolt így. Hazánkban ráadásul kiugró volt azok aránya (79 százalék), akik 4-est vagy 5-öst adtak a politikusoknak.

2021-ben a magyarok bizalmi indexén az első helyen a tudósok (66 százalék), a második helyen az orvosok (61 százalék), a harmadik helyen pedig a tanárok szerepeltek (54 százalék). Ez látványos változás a 2019-es eredményekhez képest: bár az első helyet akkor is a tudósok foglalták el 58 százalékkal, a második helyen akkor még a tanárok álltak (48 százalék), és őket követték a fegyveres erők tagjai (39 százalék).

Két évvel ezelőtt az orvosok csak a negyedik helyre voltak jók (38 százalék), 2021-re viszont 23 százalékpontot emelkedett a bizalmi indexük, ami azt mutathatja, hogy a koronavírus-járvány idején Magyarországon is megnőtt az orvosok iránti bizalom.

Nem szerepeltek viszont jól az újságírók:

a magyar megkérdezettek 11 százaléka mondta megbízhatónak őket, szemben a skála másik végén álló Kínával, ahol ez az arány 45 százalék volt. A legtöbb 4-es és 5-ös értékelést Nagy-Britanniában kapták az újságírók, míg a legkiegyensúlyozottabb eredmény Németországban született: a sajtó képviselőit megbízhatónak minősítő németek aránya 21 százalék volt, szemben a kritikusabb álláspontot képviselő 30 százalékkal.

Módszertan

Az Ipsos online felmérését 2021. április 23-a és május 7-e között készítette 28 országban. A 19 570 megkérdezett a legtöbb országban 16 és 74 éves közötti állampolgár volt, míg öt országban az alsó korhatár 18 év volt. 16 országban ? köztük Magyarországon ? 500 embert kérdeztek meg, a maradék 12 országban 1000 főt. Argentínában, Ausztráliában, Belgiumban, Kanadában, Franciaországban, Németországban, Nagy-Britanniában, Magyarországon, Japánban, Hollandiában, Lengyelországban, Dél-Koreában, Spanyolországban, Svédországban, és az Egyesült Államokban az eredmények reprezentatívnak minősülnek, míg a többi országban inkább a városi, képzettebb rétegek véleményét tükrözik. A hibahatár 3,5?5 százalék.

D. Kovács Ildikó további cikkei Nem követemSzerzőim Extrém magas szinten ejtették foglyul a magyar médiátA DK-s képviselő érdekeltsége mellett NER-es szálak is vezetnek a karibi adóparadicsombaBelebetegedtek a mentési munkálatokba szeptember 11. hősei

The post Az orvosok és a tudósok nyerték a járvány alatti bizalomversenyt first appeared on 24.hu.