Ez volt a magyarok pokla
Az első világháború egyik legvéresebb helyszíne volt egy 94 kilométer hosszú frontszakasz Olaszország és Szlovénia mai határán, a Júlia-Alpok és az Adriai-tenger között, az Isonzó folyó mentén. Az olaszok 1915 nyara és 1917 ősze között összesen 11 nagyobb csatában próbálták áttörni az Osztrák-Magyar Monarchia védelmi vonalait, sikertelenül. A nagy háború itt szedte a legtöbb magyar áldozatát, a két és fél év során több mint egymillió olasz katona esett el vagy került fogságba, az osztrák-magyar oldal 530-550 ezer főt vesztett.
A lövészárkokban borzasztó körülmények uralkodtak, az állóháború fizikailag és lelkileg is kimerítette a katonákat. A 11. olasz támadás addig nem látott volumenű volt, a pusztító tüzérségi tűz után kétszeres túlerőben lévő olasz gyalogság indult rohamra. így is mindössze hat kilométert sikerült előrenyomulnia 15 km szélességben, de a Monarchia csapatai jócskán meggyengültek.
A hadvezetés attól tartott, még egy nagy erejű támadást már nem tudnak feltartóztatni, ezért egy hónapnyi felkészülés után, német csapatokkal kiegészülve az ellentámadás mellett döntöttek. Ez volt a XII. isonzói csata, vagy más néven a caporettói áttörés 1917. október 24. és november 19. között.
Meglepetésként érte az olaszokatA Rubicon.hu beszámolója szerint az Otto von Below alá rendelt német haderő és az ahhoz tartozó tüzérség átcsoportosítását Berlin három nappal a 11. isonzói csata után, szeptember 15-én kezdte meg, a felvonulás azonban egy hónapig is eltartott, mivel a csapatokat általában éjszaka, illetve nagy kerülőkkel irányították az olasz frontra. Minderre azért volt szükség, hogy az olaszok előtt rejtve maradjon a tervezett offenzíva helyszíne.
Fortepan / Österreichische Nationalbibliothek Tiszti szolgák kunyhója az isonzói front közelében.Below a siker érdekében osztrák?magyar egyenruhába bújtatta az Isonzóhoz vezényelt katonáit, és szinte az utolsó pillanatig halogatta elhelyezésüket, közben pedig számos látványos utazást tett Dél-Tirolba, hogy elhitesse: a támadás ott várható.
Az olasz vezérkart láthatóan sikerült megtéveszteni, ugyanis a támadás előtti hetekben több hadosztályt is átcsoportosítottak, október 24-én aztán kellemetlen meglepetés érte őket, amely egyúttal az olasz erők addigi eredményeit is megsemmisítette. Tehetetlenek voltak ugyanis a gáztámadást, majd szokatlanul heves ágyúzást követő támadással szemben:
a lángszórókkal, gránátokkal támadó rohamcsapatok könnyűszerrel áttörték, majd kiszélesítették a frontot.Hatalmas győzelemAz úgynevezett beszivárgás taktikáját követve Below erői még azon a napon 25 kilométerrel törtek előre Olaszország irányába, ami ezen a frontvonalon addig példa nélküli volt. A központi hatalmak sikerét aztán tovább fokozta az olasz fővezér, Luigi Cadorna makacssága, aki az első napokban hallani sem akart seregei visszavonulásáról.
Ez aztán végül ? a rengeteg véráldozaton túl ? odáig vezetett, hogy a reménytelen helyzetbe kerülő frontkatonák százezrével tették le a fegyvert Below, illetve az október 26-án általános támadásba lendülő osztrák?magyar csapatok előtt.
Az olasz fronton vívott küzdelem legsikeresebb támadása végül november közepén fulladt ki, ekkor azonban a Monarchia és Németország erői már a Piave folyónál, Velencétől alig 30 kilométerre állomásoztak. A caporettói áttörés nyomán úgy tűnt, hogy a központi hatalmak, ha nem is végzetes, de igen súlyos csapást mértek Olaszországra, aminek kiheverése még hosszú hónapokon át igen valószínűtlennek tűnt.
Végül 1918 őszén, Padovában mégis a Monarchia tábornokai kényszerültek fegyverszünetet kérni, míg Olaszország győztesként fejezhette be az első világháborút.
The post Ez volt a magyarok pokla first appeared on 24.hu.