Egyre türelmetlenebbül várják a magyarok, hogy ?bejussanak? Koper kikötőjébe ? derül ki a szlovén internetes újság, a Necenzurirano cikkéből.  A ?bejutást? ez esetben az jelentené, ha sikerülne területet szerezni a legnagyobb szlovén kikötőben, az Adriai-tenger partján. Budapesten pedig, úgy fest, nem akarják megvárni, hogy a harmadik szlovén kormány is megbukjon, amelyikkel tárgyalnak az együttműködésről ? igaz, közülük az egyik, a Marjan Sarec vezette kabinet közben elutasította a kooperációt. Ráadásul zajlik az a Második vágány nevű beruházás is, amely a kikötőhöz vezető vasút bővítését célozza. Ebbe az egymilliárd eurós projektbe a magyar kormány már 2016-ban beszállt volna, de öt éve sikertelenül próbálkozik.

Lars Halbauer / DPA / dpa Picture-Alliance / AFP A koperi kikötő

Koperben viszont ? ahol Magyarország az idén konzulátust nyitott az üzleti kapcsolatok erősítésére  ? annyi év után azonban most valóban lehetőség nyílhat a magyarok előtt. A legnagyobb szlovén kikötőt üzemeltető Luka Koper (LK) cég meneszti a vezérigazgatóját és két igazgatótanácsi tagját. Az LK azt közölte, hogy a további fejlődésével kapcsolatos nézeteltérések miatt távoznak a vezetők. A hírből nem derül ki, mi áll a leváltás hátterében, de nem kizárt, hogy ? akárcsak Dimitrij Zadel vezérigazgató 2017-es kinevezésekor ? most is lehet magyar szála is a személycserének.

Az LK Szlovénia egyik legfontosabb vállalata, amely többségi állami tulajdonban van, így a cégben döntő szava van a ljubljanai kormánynak. A legnagyobb kormánypárt, az SDS pedig a Fidesz leglelkesebb szövetségesei közé tartozik Janez Jansa párt- és miniszterelnök irányítása alatt.

Kapcsolódó Ürügy és mintakép: Orbánt követve darálja le a közmédiát a szlovén kormány Nemzetközi szervezetek tiltakoznak, külföldi politikusok és újságírók aggódnak, szlovén zsurnaliszták és pártok protestálnak ? a média ledarálását egy Orbán-látogatás ürügyén mégis folytatja a ljubljanai kormány.

Zadelt 2017 decemberében nevezték ki. Ekkor éppen a szélsőbalos Levica a magyar ingatlanszerzési tervek ellen szervezett tüntetést Koperben. Idén is hasonlóról szólnak a pletykák, azaz magyar területvásárlás valószínűsíthető a kikötőben vagy környékén, és a magyarok türelmetlenkednek a Necenzurirano szerint: a Jansa-párt káderei révén szeretnék bebiztosítani pozícióikat Koperben.

Jure Makovec / AFP Janez Jansa

Mindezt minél gyorsabban, még a jövő év eleji választás előtt le akarják bonyolítani a magyarok állítólag. Mert bár az SDS továbbra isa legnagyobb párt, de a ljubljanai koalíció kisebb tagjai, az SMC és a DeSUS már felmorzsolódtak a kormányzás közbeni botrányok miatt, és a kereszténydemokrata NSi is nagyon meggyengült. És miután a szlovén ellenzék Magyar- és Csehországhoz hasonlóan összefogásra készül a választáson, így akár kormányra is kerülhet a felmérések szerint.

Miért ácsingóznak a magyarok a kikötői földekért?

Az LK 10,4 millió tonna árut kezelt idén január és június között, ami 2 százalékos növekedést jelent, ez a pandémia idején nem rossz eredmény. A forgalom majdnem felét, 5,1 millió tonnát a konténerek tették ki, amelyekből 7 százalékkal több fordult meg Koperben a tavalyi hasonló időszakhoz képest. A kikötő a magyar import-export szempontjából főleg a konténerforgalom miatt rendkívüli fontosságú.

A Necenzurirano szerint most éppen egy olyan területet szemeltek ki a magyar befektetők, mely az Intereuropa (IE) nevű cég kezében vannak.  Az IE 2019 óta a szlovén postáé, tehát egy állami cégé, amelyet az SDS káderei irányítanak.

Az IE-nek a koperi kikötőben több mint hét hektárnyi ingatlanja van. Ezek nagy része kiváló helyen fekszik logisztikai szempontból, egy kisebb részt pedig 2025-ig a Shell Adria lízingel. A terület nagy részét bankok jelzálogjogai terhelik. Ám mindezen túl az Intereuropának van még 46 ezer négyzetméternyi területe, ami nem a Luka Koper territóriumán belül található, de a kikötő távlati fejlesztési terveiben szerepel. Ez utóbbi ingatlanok a legújabb időkben minden tehertől mentesültek. Az IE ugyanis tavaly januárban megállapodott a bankokkal, és úgy módosították a hitelfeltételeket, hogy ezeket ne terhelje jelzálog. Vagyis az ingatlanokat a cég bármikor szabadon eladhatja.

Az Intereuropa közölte a Necenzuriranóval: minden szóban forgó ingatlanját az alaptevékenységéhez, a logisztikai szolgáltatásokhoz kívánja felhasználni. Ám a lap úgy tudja, az IE közgyűlése rövidesen új felügyelőbizottsági tagokról dönt, a jelöltek egyike pedig a Jansa-féle kormánypárthoz tartozik. A Necenzurirano szerint a cég nyilatkozatai ellenére azt fontolgatja, hogy eladná az IE szlovéniai és más jugoszláv utódállamokban lévő területeit.

A magyar-szlovén tárgyalások 2016-ban, még Miro Cerar miniszterelnöksége idején kezdődtek, akkor arról dolgoztak ki megállapodástervezetet, hogy Budapest a második koperi vasúti vágány megépítésére létrehozott projekttársaságba, a 2TDK-ba szállna be 200 millió euróval. Cserében a magyarok a koperi kikötő környékén szerettek volna 50 ezer négyzetméternyi raktárterületet. A tárgyalások azonban megszakadtak, miután Cerar kormánya megbukott, az új kabinet, a Marjan Sarec vezette kormány pedig elutasította a magyar részvételt.

Jure Makovec / AFP Miro Cerar és Orbán Viktor találkozója Brdóban 2016. január 22-én

A magyarok ekkor a trieszti kikötőben vettek 32 hektárt. Ám ezzel sok gondot vett a nyakába Budapest. Ugyan idén januárban a magyar illetékesek bejelentették egy 300 méteres olasz partszakasz megszerzésének lezárását ? pontosabban egy üzemeltetési terület és egy trieszti kikötői koncesszió megszerzését ?, ám a trieszti ingatlanok esetében hátra van még a környezetvédelmi kármentesítés, és más adminisztratív nehézségek is felmerültek.

Másrészt, amíg Triesztet legalább két határ átlépésével lehet csak elérni Magyarországról (Ausztrián vagy Szlovénián keresztül), addig Kopernek megvan az az előnye a vasúti és közúti szállítmányozásban, hogy egy logisztikai ügyintézőnek nem kell három különböző ország közlekedési és szállítmányozási előírásait figyelembe vennie, tehát költségszempontból és fizikailag is igaz, hogy Koper egyszerűbben elérhető Magyarországról. Ezt a fuvarozók és logisztikai vállalkozások is tudják: Koper így megtartotta kulcspozícióját a Távol-Kelet és Magyarország között forgó konténerek export-importjában, bármit akart is közben a magyar kormány.

2020-ban aztán megbukott az a Sarec-kormány, amely elutasította a korábban kidolgozott magyar-szlovén együttműködési tervezeteket, és egyedül vágott bele a második vágány építésébe. Sarecék bukása új esélyt kínált Budapestnek, hiszen az a Janez Jansa került tavaly év elején hatalomra Ljubljanában, akinek a pártsajtóját Orbán médiaszakemberei futtatták fel, a Jansa-párt részben ennek köszönhetően nőtt nagyra és került kormányra. Most pedig Jansáék a Necenzurirano értesülései szerint arra készülnek, hogy ? bár a vágányépítés finanszírozási ügyeit lezárták ? a magyarokat valahogy mégis bevonják a projektbe, amiért cserébe ingatlant kapnának a koperi kikötőben.

The post Mégis lesz magyar területszerzés az adriai kikötőben? first appeared on 24.hu.